Címerhatározó/OSZ/H/T/v/M/szf

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | OSZ‎ | H‎ | T‎ | v‎ | M
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hat. kulcs
OSZ (I.)
H (I. a.)
T (II.)
v (II. a.)
M (III.)
szf (IV.)
Ft (V.)
Mj (V.)
C (III.)
E (II.)
EGY (I.)
Mutató

Címerhatározószf

Tudjuk, hogy a háromszor osztott (H) címer fő címermezőjének többféle (T) borítású alapján a fő mesteralak (M) szarufa (szf). Az utolsó (V.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy a keresett címerben a szarufa főtípusa (Ft), szokványos alakja található-e vagy pedig a szarufa további megkülönböztető jegyekkel (Mj) is rendelkezik-e.

V. lépés: A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében a szarufa (szf) főtípusa (Ft) vagy megkülönböztető jegyekkel (Mj) kiegészített változata található
Step V: The type of (main) charge(s) in the (main) field can be
a Regular type (Ft) Go→ or it has a special Attribute (Mj) Go→
(Definitions see below)

Alternatively, use the Index → for keyword search

Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

V. lépés Címer-OSZ-H-T, M, szf-Ft-Mj.svg
A szarufa (szf) főtípusú (Ft) →Tovább A szarufa (szf) megkülönböztetett jegyű (Mj) →Tovább
A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében a szarufa (szf) főtípusa (Ft) található
→Tovább

Vissza←

A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében a szarufa (szf) megkülönböztető jegyekkel
(Mj) ellátott változata található
→Tovább

Vissza←

V. lépés
Példák a szarufa főtípusaira (Ft) →Tovább Példák a szarufa megkülönböztető jegyeire (Mj) →Tovább
Ch, példák OSZ-H-T-M-szf-Ft.svg Ch, példák OSZ-H-T-M-szf-Mj.svg

megtört, kettős, másfél, fordított, léces, hullámos, feltört, ívelt, fodros, fordított feltört, fordított szarufa bástyával, ormós szarufa lángnyelvekkel

Egyszerű keresés a Mutatóban →
Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←

A példaként megadott kezdeti címerek egyike sem tartozik ebbe a kategóriába.

Vissza←

Az összes szarufa (szf) címer viselője[szerkesztés]

A Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/H/T-alapon szarufa fő mesteralakot tartalmaz (Ft és Mj típusok egyaránt). (A címerábrák ABC-sorrendjében.)

szarufák Tovább →

Főtípusok és megkülönböztető jegyek[szerkesztés]

A Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/H/T-alapon a szarufa valamelyik főtípusát (Ft) vagy megkülönböztető jegyét (Mj) tartalmazza. (A címerábrák ABC-sorrendjében.)

Step V: List of the escutcheons' main devices (the Hungarian heraldic terms alphabetically)

Armigers of the category Go→

szarufa (Ft) Tovább →

fordított szarufa (Mj) Tovább →
Definíciók

Ebben a lépésben mindössze kétféle szempontot veszünk figyelembe: 1. az adott mesteralak a főtípust (Ft) képviseli-e, vagy 2. bármilyen tekintetben eltér-e a főtípustól, tehát rendelkezik-e valamilyen megkülönböztető jeggyel (Mj).

A mesteralak főtípusa (általában) egyenes osztóvonallal van megrajzolva (a főtípushoz számítjuk a mesteralak dimimutíváit és szélesebb változatait is), (általában) a pajzs közepén helyezkedik el és (általában) érinti a pajzs (valamelyik) szélét. Bármilyen másféle ábrázolásmód, amely ettől eltér, a mesteralak megkülönböztető jegyét képviseli (másféle mint egyenes osztóvonal, a középtől feljebb vagy lejjebb stb. található, nem érinti a pajzs szélét, tehát lebeg, csonka, lékelt, kihegyezett stb. stb.).

Nem számítanak megkülönböztető jegyeknek a mesteralakok diminutívái, száma, díszítése, borítása. Ezeket nem vesszük figyelembe sem a főtípus sem a megkülönböztető jegyek tulajdonságai között.

Nem megkülönböztető jegyek (főtípusok):

  • Diminutívák: A mesteralakok főtípusainak keskenyebb (kisebb) vagy nagyobb (szélesebb) változatai nem megkülönböztető jegyek, hanem mindannyian főtípusok. (Ilyen pl. a pólya szélesebb változata, a széles pólya és keskenyebb változata, a csík.)
  • Szám: Nem számít megkülönböztető jegynek, ha egy mesteralak (főtípusa) csak egyszer vagy többször fordul elő a pajzsban, illetve a mezőben.
  • Díszítés: A más címerábrákkal díszített mesteralakok nem megkülönböztető jegyek (pl. gyűrűkkel díszített pólya, oroszlán a harántpólyán stb.).
  • Szín: Különféle borítású címerábrák (egyféle borítású [E] és többféle borítású [T]) színezése nem képez megkülönböztető jegyet.
Mesteralakok: A. Főtípusok, B. Megkülönböztető jegyek. (A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.)

Megkülönböztető jegyek:

  • Külön jegyek: Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak a különféle osztóvonalakkal megrajzolt mesteralakok stb.
  • Helyzet: A mesteralak olyan helyzete, mely nem a szokásos pózban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. felső helyzetű, alsó helyzetű, jobbra tolt mesteralak, alsópólya, felsőpólya, ferde pajzsfő/pajzstalp). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. felső helyzetű hullámos mesteralak).
  • Kiegészítő jegyek: Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a mesteralakot további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A mesteralak lehet pl. az egyik végén csonka, kihegyezett, lebegő, a pólya lékelt, szegett, valamint a hullámos pólya lehet csonka is.
A megkülönböztető jegyek egymással is kombinálódhatnak (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett cölöp).
Finally, in step V. we have to decide, whether the (principal) charge(s) in the (main) field represents the
Regular type (Ft) or
it has some special Attribute (Mj)
  • The regular type of an ordinary (usually) being drawn by straight lines of partition, (usually) they are located in the middle of the field, (usually) touching the field's edge by their ends.
  • Any other representation forms some special attribute of the given ordinary (other than a straight line of partition, the ordinary dislocated from the central area, a floating, pierced, wavy, attriubute etc. etc.).
  • We do not take into account as a special attribute the diminutives, the number, the decoration (ordinaries loaded with other charges), and the coloring (tinctures) of the ordinary.

  • Regular types (not attributes) (Ft):
Diminutives: are the narrower, or broader versions of a regular ordinary. (For example, the dimimutive of fess [1/3rd of the field's height] was barulet, the half of the fess' width [1/6th of the field], but both are regular types, including the barulet.)
Number: We do not differentiate, whether in the field there is only one (main) ordinary, or to be seen more of them. (For example, one fess or three fesses in a field are both regular types, not specific attributes.)
Decoration: We do not look at the decoration of an ordinary, as well. For example, a fess decorated by roundlets or a lion passant was still the same regular type of a fess, as like as the single colored undecorated fess. (Furthermore, the role of the principal charge always belongs to the decorated fess, not the roundlets, or the lion passant, respectively, placed above the fess, because the geometry of the fess was decisive to the attributes, i. e. position, size, and number of the roundlets or lion pessant. So it is the geometry of the fess, which enables some attributes for roundlets, or the lion passant, and not vice versa. See step III.)
Coloring: We also do not take into consideration the type of coloring of a charge, whether it was single colored (E), or multicolored (T).
  • Attributes (Mj):
Attitudes: or specific properties are distinctive or accessory characteristics that represent a special variety in comparison to the regular type. This includes ordinaries drawn with non-straight lines of partition (like a fess wavy, embattled etc.).
Property: or position was an attribute when an ordinary being placed not in the usual central place of the field, but moved to a different (upper, lower, right, left etc.) pose or direction. (For example, a fess lowered.). These attributes may even be combined within the same ordinary. (For exaple, a fess embattled lowered.)
Appendages: or additional properties are characteristics that add some further feature(s) to the ordinary, compared to the attitudes, or specific properties. The ordinary can be, for example, pierced, floating, sharpened at the end etc. These three properties may also be combined within the same ordinary. (For example, a fess embattled lowered pierced.)
See the pictures above and below


Példák
Az alábbi képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.