Címerhatározó/Akácz címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Akácz, Akács családok címerével foglalkozik.
Akacs 1538
[szerkesztés]170.
Nemetújvár, 153[8]. december 13.
AKACS PÁL LEVELE BATTHYÁNY FERENCHEZ
Panaszolja, hogy Nádasdy Márton és László udvarába törtek, fosztogattak, és anyját szidalmazták.
- OL R 285. Szalay Ágoston gyűjteménye, no. VIII.
- 20 x 30 cm-es papíron, zárlatán zöld viaszba nyomott gyürűspecsét, melynek cimerpajzsában felemelt szárnyú sárkány (esetleg valamilyen madár) alakja látható, fölötte E L [?] monogram. Egy fólió.
- A levelet SzALAY ÁGOSTON 1530-as évszámmal közölte. JAKUBovıCH EMIL szerint a keltezés évszámának utolsó jegyét 8-asból vakarták 0-vá (MNy. 15 [1919]: l23). A hamisítás az eredeti iraton látszik: a papír a vakarástól az eredeti 8-as számjegy fölső részén elvékonyodott, ez átvilágításakor egyértelműen kitűnik. A levél palliumán ennek ellenére 7330. (7536.) szerepel levéltári keltezésként.
- LevT. 1: 6.
- Irodalom:
Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 401. [1]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
Akácz 1617
[szerkesztés]
Nyulásziné:
Heer János 1617. október 10., Prága II. Mátyás nemesség megerősítése és címer általa: fia István, valamint Akácz György és Debreczeny János
F 21 Armales H nr. 48
MCK:
Akács. XII. T. 7. Mátyás király Akács Györgynek c. n. l. ad. – 1617. XI. 10. – Kihird: Zemplén vm. Eredeti O. L.
MNL OL:
HU-MNL-OL-F 21-H - No. 48.[2]
II. Mátyás magyar király, Prága vára, 1617. 10. 10., címer, magyar nemesség Heer János (Joannes Heer), valamint a fia, Heer István (Stephanus), továbbá Acacz György (Georgius Acacz) és Debreceni János (Joannes Debrecenj) részére. Kihirdetése: Zemplén vármegye, Zemplén mezőváros, 1618. 12. 18.
Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum rubei coloris, supra viridem monticulum leone uno pede anteriori hastam, sinistro (...), scuto impositam galeam militarem (aper)tam regio diademate anguem gladio implicatum proferente ornatum, a sumitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, sinistris aureis et asureis, dextris rubris et argentei in scuti oras fluitantibus,
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[3][4]
- Külső hivatkozások:
A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[6]
csikszenttamási Akács
[szerkesztés]Akács de Csikszenttamás. 1655. VII. 7. A. Imre és István Rákóczy fejedelemtől nyertek c. n. l. – L. R. XXVI. 605. Vass Sz. Oklt.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
baromlaki Akács
[szerkesztés]
Akács de Baromlak. 12. T. 8. Akács Mihálynak 1782-ben használt pecsétje után. Komárom vm. lt. nemesi perek 137. I. 24. és Akács Józsefnek 1742-ben használt pecsétje után Nyitra vm. lt. Proc. jur. k. fasc. X. No. 273.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913
- Külső hivatkozások:
Lásd még: