Címerhatározó/Moldva címere
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Moldva címerével foglalkozik.
A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.
"Az oláh és moldvai vajdák a XIV. századtól a XVII-ikig annak jeléül, hogy a magyar király fenhatósága alá tartoznak s hogy pártfogásában részesülnek, a vágásokat s ritkábban a kettős keresztet használták czímereikben." (Bárczay 21-22. l.)
A 14. században megalakult vajdaság címere fekete bölényfej volt. Koller József szerint viszont címere “két ferdén keresztbe befűrészelt léc, melyek felső végén emberfej látható, hátul lelógó üstökkel. A kereszt közepét egy kis pajzs tartja össze, melyen csillag és holdsarló látható”, de a forrásait nem nevezi meg. (A forrása valószínűleg egy Sebastian Münstertől merítő szerző lehetett, mert Koller leírása -- a "lelógó üstök" -- nem illik teljesen Münster ábrájára.) Ez a címer inkább Bosznia címereként volt használatos.
-
A Kollernél Moldva címereként leírt pajzs Sebastian Münsternél (1552) mint Bosznia címere szerepel -
Ehhez hasonló Etiópia címere Münsternél
Réthy László szerint:
"Jurg (György) [Korjatovics Tódor, Geminidas litván nagyfejedelm fia] moldvai vajda, a kiről különben jól tudjuk, hogy Koriatovič volt s rutén : 1374. jun. 3-án Berladban irott oklevelében ezzel a czimmel él : „Milostiju Božieju my Knjaz litovskyj Jurg Koriatovič vojevoda, hospodar Zemli Moldavskoj."
...
[50.] A moldvai pénzek előlapján (a legrégibb Róbert Károly korából) az ökörfő látható, szarvai között csillaggal, kétfelől félholdakkal. E mellékjelvényeket a kun és székely czimerekben is látjuk. A pénz hátlapján vagy a kettős kereszt, vagy pedig függőlegesen ketté osztott vért látható, jobbról a magyar nemzet jelvényeivel a váltakozó sávokkal, balról az Anjou liliomokkal.
...
Több moldvai dénár, igy a Lapusnean Sándoré 1558-ból, a magyar dénárok közönséges másolata, azzal a külömbséggel, hogy a kisded Jézust tartó szüz-Mária képét : PATRONA MOLDAWI : legenda veszi körül ; a Heraklid-féle dénárok czímerében a magyar jelvények mellett a Corvin holló is látható ; aminek egyszerű oka az, hogy a pénzverő : Moldvában is forgó Mátyás-féle dénárt vett mintául.
...
A mi a köriratokat illeti ; a régibb vereteket szláv nyelvű köriratok ékitik. (Rumun köriratot Sturdza hg. sem ismer.)
...
[50-51.]Félreismerhetlen e pénzeken a ruthén legenda [körirat] s ez összevág azzal, amit a kis-orosz nyelv keletére nézve mondtunk s amit a Koriatovič-féle fejedelmi czimmel is akartunk illustrálni. A dolog tehát ugy áll, hogy Koriatovičon kivül a Bogdánok, Lepujet István (a kit a rumun irók Locusta-nak szeretnek nevezni,) Ivonia is a ruthén hivatalos nyelvvel élnek. [A belorusz egyházi nyelv középkori erős hatását illetően a litván uralkodóházra lásd Litvánia történetét a baltikumi heraldika szócikkben. Sz. L.]
[51.]...Mi folyik mindezekből ?
Az, hogy a rumunok, kik Bulgáriában tünnek fel, már a kora századokban kezdenek a náluknál műveltebb bolgárokkal keveredni, akiktől [és a litván uralkodóházon kresztül a rutén, azaz belorusz egyházi szlávból] a kereszténységet, a cyrill-irást s számos szavat vesznek át.
[52.]... Az azomban kirí, hogy az uj honfoglalók között, a vezérkedő szerep [egy ideig] a szláv [helyesebben a litván, Sz. L.] elemek kezében van.
[53.]...arra kell jutnunk, hogy Moldva-Oláhország vlachjainak nagyobb tömege lehetett rumun, de vezetőik, első hospodáraik mindenesetre szlávok voltak s pedig Moldovában kis-oroszok; Havaselföldén pedig bolgárok.
...
[54.] Két moldvai érem került el az ujabb idben, melyek veretük technicájára nézve a Bogdán-féle moldvai pénzek közé tartoznak, de azoktól egy védszent képe által különböznek. ... Különös érdekességük abban rejlik, hogy rajtuk a „sárkányt leszúró Szent György" az orosz védszent lovas képe van kiverve." [A lovas képe gyakori a korai litván és az orosz-belorusz érmeken. Sz. L.]
(Réthy: Anonymus az erdélyi oláhokról. Arad-Budapest, 1880. 50-54.)
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
http://www.hubert-herald.nl/INHOUD.htm
Lásd még: