Heraldikai lexikon/Ljudevit Gaj

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

H E R A L D I K ALjudevit Gaj

Ljudevit Gaj (Krapina, 1809. július 8–Zágráb, 1872. április 20) horvát nyelvész, politikus, újságíró, író. A horvát megújhodási mozgalom, az illirizmus vezető személyisége. Francia családból származott. Magyar, osztrák és német egyetemeken tanult, majd Lipcsében szerzett jogi doktorátust.

1830-ban Budán adta ki művét a horvát-szláv helyesírásról (Kratka osnova horvatsko-slavenskog pravopisanja), amely Ignjat Đurđević és Pavao Ritter Vitezović után az első horvát ortográfiai mű volt. Horvát és német nyelven írta. A sajátos horvát nyelvi hangok írására Vitezovićot és a cseh helyesírást követte. A horvát mellett ezt a művet tartják a latin nyelvű bosnyák és szerb írásmódok alapjának is. Szoros barátság fűzte Vuk Karadžićhoz, a szerb cirillbetűs ábécé egységesítőjéhez, melynek betűi megegyeztek Gaj ábécéjével.

A mű hatására egész Horvátországban népszerű lett és hamarosan a fiatal horvát értelmiségiek vezetőjévé vált, akik hozzá hasonlóan gondolkodtak a horvát nyelvet illetően. 1834-ben engedélyt kapott egy horvát nyelvű napilap kiadására, ami 15 évvel korábban Đuro Matija Šporer számára még nem sikerült. A Novine Horvatske című lap 1835-ban kezdett megjelenni, melyet ugyanezen évben követett a Danica Horvatska, Slavonska i Dalmatinska című irodalmi lap is. Ezt követően a horvátok őt tartották szellemi vezetőjüknek. 1836 elején a napilap neve Ilirske narodne novine, az irodalmi lapé Danica ilirska lett.

Politikusi és reformátori szerepe mellett irodalommal is foglalkozott. A kor legnépszerűbb verse a Još Horvatska ni propala ("Horvátország nem áll még romokban") volt, melyet Gaj 1833-ban írt. Emellett értékes heraldikai munkásságot is kifejtett.