Heraldikai lexikon/Bolgár heraldika

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

H E R A L D I K ABolgár heraldika

A bolgár heraldika a balkáni országok címertani rendszeréhez tartozó heraldikai rendszer. A bolgár történészek kimutatták, hogy a középkorban, a török uralom alatt nem létezett semmilyen bolgár állami és hazai címer, és csak kevés macedón, bosnyák, montenegrói, szerb címer mutathat ki. Ezen címerek azonban valójában nem az adott balkáni terület, hanem a származási ország heraldikájának részei.


A bolgár heraldika eredete[szerkesztés]

Azon balkáni népek is, melyek feudális államai hosszabb-rövidebb ideig fennálltak, nem rendelkeztek saját államcímerrel, hazai címerekkel vagy ezek elterjedése erősen korlátozott volt. Egy spanyol szerzetes 1330-as balkáni utatzásairól szóló könyvben nincs adat semmilyen szerb, boszniai, horvát vagy bolgár címerről. Ezen országokban nem is alakult ki semmilyen heraldikai nevezéktan sem.

A bolgár címer először az angol Lord Marshal's Roll (1294 körül) címertekercsben jelenik meg, melyet minden alap nélkül Szmilec cárhoz (1292-1298) vagy valamelyik elődjéhez kötnek, de ez inkább egyfajta képzeletbeli címer lehetett, hiszen a távoli Angliában aligha ismerték a bolgár cár címerét, mely esetleg a bodonyi bánságon keresztül magyar forrásból, a Csák nemzetség oroszlánjától származhat, hiszen IV. László király egy 1273-as oklevelében olvashatunk arról, hogy amikor István, mint ifjabb király Bulgáriára támadott (1266), Péter (Csák Máté apja) bátor oroszlánként harcolt, melynek jelvényét a zászlaján viselte, s ott diadalt aratott. Bár nincsenek rá adataink, de lehetséges, hogy egy ideig Csák Péter volt az elfoglalt Bodony várnagya és ezzel a Bodonyi bán. (Talán a vár fokára kitűzött oroszlános zászlaja is ott lobogott, amikor a bolgárok végül visszafoglalták Bodonyt és talán maguk is használni kezdték ezt a jelképet.) Ettől fogva viselték a magyar királyok címeik között a Bulgária királya titulust, ami széles körben ismert tény volt az európai udvarokban. Ez az esemény egyben a bolgár heraldika kialakulásának a kezdete is lehetett.

Ezt követően egy névtelen arab utazó a 14. század végén arany mezőben három járó oroszlánt ír le a bolgár testőrség kerek pajzsain, amikor Tarnovoban, a második bolgár birodalom fővárosában meglátogatta Sisman Iván cár (1371–1395) udvarát. Kézirata ma a marokkói nemzeti könyvtárban található. A török hódítás után a bolgár oroszlánokat különféle európai és balkáni címerkönyvek tartották fenn. A magyar igénycímerben ez a három oroszlán három futó agárrá, majd három farkassá alakult át. A modern korig a bolgár heraldika (államcímer) csak ilyen igénycímerek formájában van jelen, hiszen Bulgária egészen 1878-ig nem létezett, mint független állam.

Az ún. Illír címerkönyv Korenič-Neorič változatában (1595) csak egy oroszlán szerepel Bulgária címereként. Szerbia, Bulgária stb. címere is itt jelenik meg először teljesen kifejlett formában. Ez lett az alapja Pavao Ritter Vitezović, majd Christofor Zhefarovich heraldikai műveinek, melyek a 19.századi bolgár megújhodási mozgalom értelmiségi képviselői körében is népszerűek voltak. Így 1879-ben az oroszlános címer lett az ország nemzeti jelképe az orosz-török háborúk után.

A 19. századtól a bolgár pénzegység, a bolgár frank neve, a lev, leva is az oroszlános államcímertől vette a nevét, mely a Csákok oroszlános pecsétjén és a vidini bánságon kívül az erdélyi protestáns mozgalmak közvetítésével is eljuthatott Bulgáriába. A protestáns egyetemeken tanuló magyarországi és erdélyi diákok ugyanis magukkal hozták a holland tallérokat, melyeket a rajtuk látható (flandriai, brabanti) oroszlánról oroszlámosoknak neveztek. Az oláhoknál a 19. századtól ennek származéka az ugyanilyen jelentésű lei, a bolgároknál pedig a leva pénzegység. (Réthy 223-224.) (Vö. román heraldika)

Noha Bulgária címere a korai magyar és nyugati forrásokban nem volt más, mint puszta igénycímer vagy kitalált címer, mégis ez jelenti a bolgár heraldika első megnyilvánulásait. Az oroszlánt a 18-19. századi nemzeti megújhodási mozgalom során maguk a bolgárok is a magukának kezdték érezni, olyannyira, hogy az 1944 utáni kommunista uralom alatt a szovjet mintára áttervezett bolgár államcímerben is megmaradt az oroszlán.

Bulgária mai címerét 1997-ben fogadták el. Ez szinte teljesen megfelel az 1927 és 1946 közti címerrel, melyet először I. Ferdinánd cár (1887-1918) használt uralkodói címereként.

A bolgár heraldika jellege[szerkesztés]

A balkánon a 13-14. században nyugati (főleg olasz és magyar) hatásra, a pénzeken, pecséteken keresztül kezdtek megjelenni az első családi, városi és tartományi címerek, de a török hódítással ez a fejlődés teljesen megszakadt, mert a muzulmán hit tiltotta az élőlények ábrázolását. A balkáni heraldika pedig mindig is elsősorban képi jellegű volt, a mesteralakok használata kevésbé jellemző. A bolgár heraldika ma is csak nagyon szűk területre korlátozódik. Lényegében csak államcémerről és a fontosabb városok címereiről beszélhetünk. ezek közt is gyakoriak az antiheraldikus vonások, a címerpajzsok túlzsúfolása. A városcímerek jellegzuetessége, hogy kedvelik az árnyékot, azaz a címerképet csak a körvonalakkal jelölik, ami az európai heraldikában nagyon ritka jelenség.

Szervezetek[szerkesztés]

Bolgár Heraldikai és Vexillológiai Társaság (független társadalmi szervezet, alapítva 2004) (www.heraldika-bg.org; bgherald@gmail.com)

BULGARIAN-NOBILITY. (Elektronikus levél, mailing list azoknak, akik érdeklődnek a bolgár genealógiai, kulturális vagy történeti témák iránt. Feliratkozás: "subscribe" tárggyal bulgarian-nobility-l-request@rootsweb.com vagy bulgarian-nobility-d-request@rootsweb.com)

Rodoznanie (bolgár genealógiai társaság)

Irodalom[szerkesztés]

Иван Войников: ИСТОРИЯ НА БЪЛГАРСКИТЕ ДЪРЖАВНИ СИМВОЛИ. (Ivan Vojnyikov: A bolgár állami jelképek története) [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Bolgár államcímer

Városcímerek

Bulgária történelmi címerei

Bulgária címere

Coat of arms of Bulgaria

Lásd még[szerkesztés]

albán heraldika, , török heraldika, Illír címerkönyv