Címerhatározó/Bocskai címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bocskai , Bocskay családok címerével foglalkozik.


Bocskay György kalligráfus írásminta-gyűjteménye szerint a család raziniai birtokán született, Horvátországban, nem messze a magyar határtól (fol. 118: „a Razynia“, fol. 119: „de Razinia Hungarus“). Arra is utalt, hogy egy régi nemesi családból származik, amelynek egyaránt vannak birtokai Magyarországon és Szlavóniában („ex ... vetustissimo nobilissimo atque clar[issimo] Hungaricae et Sclavonicae gentis stemate oriundus“).

A Gutkeled nemzetség ősi fészkét Karácsonyi a Székesfehérvártől északnyugatra eső Gút pusztával azonosítja. Másik ősi birtokukként Nyíradonyt és környékét nevezi meg, ami sokkal valószínűbbnek tűnik, hiszen itt volt a nemzetségi monostor, és a nemzetség kiterjedt birtokai is ezen a vidéken terültek el. Nem messze innen található a Bereg vármegyei Gút is, a Guthy család egykori birtoka, mely ugyancsak ebből a nemzetségből származott. A Bocskay vagy Bacskay ág I. Apaj (somogyi) ispán (1231–1234) rokonságához tartozik, aki 1235–1239 között viselte a Szlavónia bánja tisztséget, melyben a fivére, Miklós követte 1240-ben. Az ő leszármazói visszatértek a Gutkeled nemzetség északkelet-magyarországi, zempléni és szabolcsi birtokaira, és az 1330-as évekig csak ott szerepelnek. Apajnak a körösmegyei Légrád és Raszinja között voltak birtokai. Valószínűleg ő építette a Raszinyakeresztúr fölötti Apaj várát is, melyet először 1236-ban említenek templomos erődítményként. Bizonyára Kálmán (1208–1241) herceg, Halics korábbi királyának (1217–1219) udvartartásával együtt került ide, aki 1226-ban lett Szlavónia hercege. Amikor Apaj ága kihalt, a birtokait Miklós bán, és fivére, Csépán leszármazói örökölték, melyeken 1379-ben osztoztak meg. Miklós fiainak (István, Péter és János) jutott Apajkeresztúr (Raszinyakeresztúr), Kozmadamján kastélyával és más birtokokkal együtt. Tőlük eredt a raszinyakeresztúri Bocskay család három ága. István (élt 1376 –1394), varasdi alispán két fia György (élt 1396–1447), udvari lovag és Apaj (élt 1396–1412) voltak. (Pálosfalvi 2012. 52–61., 377.)

Apajvár, valamint a Raszinja központjában fekvő Keresztúr vára (1517 tájáig) a raszinyakeresztúri Bocskay család birtokában volt. A család kéziratos leszármazási táblája fennmaradt az OL anyagában, melyet 1599-ben Istvánffy Miklós, Bocskay egykori kancelláriai titkártársa készített a fia, Bocskay István részére. Eszerint (és Nagy Iván alapján I. 130.) a család ezen ága I. György (élt 1478) 4 fia által három ágra oszlott. Simontól (élt 1493) származik a kismarjai ág (Simon legnevezetesebb unokája Bocskai István (1557–1606), erdélyi fejedelem), Pétertől (szlavóniai al-bán, Körös vármegye főispánja) pedig a raszinyai ág. [Tehát a razinyai és a kismarjai Bocskai család azonos eredetű.] Péter gyermekei voltak Borbála és István ( –1526), akinek fiai Ferenc, Miklós, és a kalligráfus, György. Bocskai István fejedelem és Bocskay György tehát másodfokú unokatestvérek voltak (a Bocskay-? dédszülőpárjuk volt közös). A bécsi udvarban apródként, majd nemesként szolgáló (1568–1576) későbbi fejedelem és a kalligráfus bizonyára tartotta egymással a kapcsolatot.

Apaj várát 1532-ben a Kőszeg alól visszavonuló törökök pusztították el. Ekkor semmisült meg a (raszinyakeresztúri Bocskay) család címeres levele is. (Ez a raszinyaiak vagy azok őse számára kiállított címeres levél lehetett, mert a Csapyakkal 1414-ben közösen elnyert címer ma is létezik.) Pótlására Bocskay György valószínűleg saját maga fogalmazta meg és készítette el az új kutyabőrt. Ez 1549. július 25-én Prágában kelt a Bocskay testvérek (Ferenc, Miklós, György, Anna) részére, melyet Oláh Miklós kancellár egri püspökként írt alá. Az oklevél szokatlanul dísztelen, egyszerű kivitelű. A nemességújító címeres levél szerint Bocskay apja, István a mohácsi csatában halt meg. Ferenc bátyja Pécs, Székesfehérvár és Szigetvár ostrománál tüntette ki magát, Miklós Csurgó bevételekor négy törököt vágott le. A leghosszabban György érdemei kerülnek megemlítésre, aki nem a harcban, hanem a tudományban való jártasságával és a bécsi udvari szolgálatával tűnt ki. Ebben olyannyira eltökélten („izzadva és fázva”) haladt előre, hogy már fiatalon a Magyar Királyi Kancelláriára kerülhetett, ahol fiatal kora ellenére a munkában helytállt, elsajátította a betűk festésének tudományát, gondossága miatt Oláh Miklós segítségével felvették a királyi kancellária írnokai közé, ahol most is arannyal és ezüsttel írja az uralkodó könyveit, és az urakat is serényen szolgálja. (Sz. L.)


razinai Bocskay[szerkesztés]

Coa Hungary Family Báthory.svg

A Gutkeled nemzetségből származó család.


  • Irodalom:


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Bocskai 1414[szerkesztés]

Razinyai Bocskai Péter Zsigmondtól kapott címere, 1414

Bocskai (1414).jpg


A Bocskai család címere (1414)

A czímer vörös alapra van helyezve, melyet az e korbeli Zsigmond-féle armálisokat jellemző négyes karélyú széles arany keret vesz körül, melyet belül kettős fekete, kívülről egyes vékony sárga vonalkeret határol. Az egész kék alapra van helyezve, melyet belül fekete, azután fehér, kívül pedig ismét fekete vonalkeret díszít. A belső négy sarokban ezüst damaszkolás.

A czímer a Zsigmond első éveiből származó czímerek között egyike a legszebb kivitelűeknek, mely színkompozicziójával, a sisakdísz lendületes ábrázolásával és méretei arányosságával egyaránt kiválik a többiek közül. Fegyvertani és viselettörténeti szempontból egyaránt megbecsülhetetlen, mert a Zsigmond-korabeli nehéz lovas fegyverzetre ad felvilágosítást. Fontossága különösen abban rejlik, hogy egész fegyverzetet mutat be, míg azok a Zsigmond-kori armálisok, melyek fegyvertani szempontból érdemelnek figyelmet, mint pl. a Leszteméri- vagy Irsay-armálisok, csak egyes fegyverzetdarabokat ábrázolnak. Fegyvertani szempontból fontosságra nézve a Bocskai-armálissal csak a Bothfalvi Both-családé versenyezhet (1460), mely a Mátyáskorabeli gyalog katonaság fegyverzetére ad felvilágosítást.

A czímeradományban Bocskai Péter fia István részesül. Érdemeiről és kilétéről az oklevél közelebbről nem emlékezik meg.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások: [1]


bocskói és kismarjai Bocskay[szerkesztés]

Csapi, Gálszéchi cs. czímere.PNG

"Közös czímer-adományt nyertek... 1418. márczius 19-én [Konstanzban] Csapi András, a (Gál) Széchyek, Szerdahelyiek, Szürteyek, Soósok és Bocskayak." (Bárczay 18. l.)

Bocskay fejedelmi pecsétje.jpg

Bocskay István fejedelmi pecsétje.

Sárkány által övezett pajzsban Bocskay czimere: ágaskodó oroszlán, mely jobb felső lábával a szemén keresztül furt nyilvessző végét fogja; a sisakdiszben ugyanaz alak ismétlődik; jobbról és balról kissebb pajzsokhan Magyarország és Erdély czimerei; az egész csoport felett zárt korona lebeg. A körirat: STEPHANVS • DEI • GRATIA • HVNGARlE (e)t TRANSIL(vaniae) • PRINCEPS ET SICVL(orum) COM(es). A korona mellett: 1605. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról rajzolta Goró László

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:

Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!