Címerhatározó/Baksa nemzetség címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Baksa nemzetség címerével foglalkozik.
Gyakran Boksa, Boxa, Baxa nemzetség alakban is előfordul.
Tóth:
A bodrogköziek egészben osztály nélkül birtokoltak 1329-ig a Sóvári részt kivéve, ahol a Soós-család kizárólag élt. 1323-ban egyeztek ki vele a Szerdahelyi-, Eszényi-, Bocskay-, Gálszéchy- és Csapy-ágak, hogy az erdők és a purustyáni vár közösek maradnak számukra, a gálszéchi várat pedig hat részre osztják.
B) A Boksa-nemzetség czímere. 1418-ban (13 napi időközben) Chapy András és Soós Miklós két czímert kaptak. Amazét használták a Boksák a pecséteiken és pénzeiken: pajzson oroszlán, aki maga Chapy, mivel Osztró-vár védelmében nyíl találta a félszemét. A Soós-czímer egészen más: kék pajzsban koronából előtűnő női törzs, fején arany kosszarvakkal. Sd.: ugyanaz. Ez a czímer, mivel az ősök régtől használták, tulajdonkép csak czímer-újítás. Az 1402-iki pecséten is ugyanaz a czímer van. Az ősi czímerben a női törzs: segítő Sd. Az ősi czímer tehát rekonstruálva: kék pajzsban két kifelé görbülő arany kosszarv. Sd.: vörös ruhás női törzs, melynek fejére van téve a pajzsalak.
- Irodalom:
Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 227. [1] [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: