Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Bulgária címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Bulgária címere szócikkből átirányítva)

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bulgária címerével foglalkozik.


Magyarország címere a pesti egyetem alapítóleveléről (1780). Az alapppajzs címerei: Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, Galícia, Lodoméria, Bosznia, Szerbia, Kunország, Bulgária (3 farkas)
Ugyanazon tartományok címere más sorrendben a Ratio Educationis (1777) címlapjáról
Mátyás király 1464. utáni felségpecsétjének előlapja. A köriratban Magyarországon kívül nyolc ország szerepel, de a pecséten csak négy ország címere látható
Mátyás király 1464. utáni felségpecsétjének hátlapja. A pecsétben szereplő címereket gyakran tévesen szokták azonosítani, de csak olyan címert lehet itt meghatározni, melyek a pecsét előlapjának köriratában szerepelnek és más források is alátámasztják. Ezeket a feliratok azonosítják.
Magyarország allegorikus címere a melléktartományok címereivel. Dalmatia (3 koronás leopárdfej), Croatia (sakkozott), Sclavonia (3 futó agár), Bosnia (felhőből kinyúló kardot tartó kar), Servia (nyíllal átlőtt vadkanfej), Cumania (oroszlán), Gallitia (3 korona), Bulgaria (2 ikerpólya között futó farkas), Ladomeria (sakkozott ikerpólya), Trayvilua (?, Transylvania? 3-4 hegy vagy torony?), Valachia (3 mórfej), Moldau (2 ormós léc harántkeresztesen, a végeiken koronás emberfej, a léceken pajzs csillaggal, alatta holdsarlóval - máshol Bosznia címere) (Kerekes Márton: Tristium Ungariae specimen. Nagyszombat, 1729.)

A 13. század óta a magyar királyok használták a Bulgária királya címet és a Kárpátoktól délre elterülő tartomány címerét (három farkas) is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.

A fenti címer a Vízkelethy család címeresleveléről (1569) származik, Sclavonia felirattal, ami csak részben helytálló, mert ugyanez a címer más tartományok címreivel együtt előfordul a Vidák család címereslevelén (1762), ahol Szlavónia pólyában futó menyétes címere is látható Bulgária három farkast ábrázoló címere mellett. A fenti címeren a farkasok már inkább agaraknak tűnnek, nyakukban arany nyakörvvel. Ivánfi Ede szerint ez Bulgária és Szlavónia közös címere volt. Az általa közölt, de pontosabban nem datált lenti címerben a három nyakörves agár vörös alapon látható. Mellette Bulgária címere Jacob Franquart metszetéről (1623), az ő színjelölési módszerével (vörös alapon három ezüst agár).

A valóságban azonban a Vízkelethy címer Francolin, Weyland Kaysers Ferdinandi... (Bécs, 1561) című művének Szlavónia címerét követi [1], míg ugyanebben a műben Bulgária címere egy harántpólyában futó nyest [2]. Úgy tűnik tehát, hogy Francolin felcserélte egymással Bulgária és Szlavónia címerét. Francolin ugyancsak tévesen adja meg az oroszlánt Havasalföld címereként [3], noha az a valóságban Kunország címere volt.

Bulgária címerének egy másik változata is ismert, ahol nem három, hanem csak egy farkas látható, mely vörös pólyában fut. A lenti kép II. Lipót (1790-1792) nagycímeréről való. Hunyadi Mátyás 1464. utáni felségcímerének elő és hátlapján Bulgária címere egy ágaskodó farkas. (Lásd a képeket jobbra.)

  • Irodalom:

A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

Bulgária címere

A forrásokból többféle bolgár címerváltozat is ismert:

1. arany alapon három fekete járó-szembenéző oroszlán (változata: vörös alapon három járó oroszlán)

2. arany alapon vörös ágaskodó oroszlán (változatai: fekete alapon ezüst ágaskodó oroszlán; vörös alapon arany ágaskodó oroszlán; ezek koronával vagy anélkül)

3. arany alapon balra fordult fekete ágaskodó oroszlán, jobbra fent ezüst hatágú csillag, balra lent ezüst félhold

4. arannyal és zölddel (?) (hatszor) vágott alapon vörös telek, rajta kereszt, szárai között egy-egy aranygyűrű, bennük kis kereszttel

5. kék alapon két egymástól az aljukkal elforduló aranykorona

6. ezüst alapon négy vörös pólya közt futó természetes farkas (változatai: ezüst alapon négy kék pólya közt futó vörös farkas; kék alapon négy ezüstpólya, közöttük vörös alapon járó ezüst farkas)

7. zöld alapon három futó ezüstagár (változata: vörös alapon három ezüstagár)

8. arany alapon ezüsttel fegyverzett, jobbfelé elforduló vörös bikafej, a szarvai között vörös mankós kereszt

9. Harántkeresztes ágcsonkokon szerecsenjek

A különféle forrásokban a 2. változat Macedónia címereként is szerepel, a 3. előfordul Havasalföld vagy Kunország címereként, az 5. Moesia, a 6. Kunország (és [[Szlavónia címere|Szlavónia), a 7. Szlavónia címereként is. Nyilvánvaló, hogy a 4. változat Konstantinápoly latin császárainak címeréből ered. A 6. és a 7. változat emellett a magyar királyok hivatalos nagycímerének, mint bulgária királyainak a hagyományos része volt.

Mivel a magyar királyok már a 13. század óta használták a Bulgária királya címet, elsőként eről az oldalról nyilvánulhatott meg az az igény, hogy az ország számára külön igénycímert hozzanak létre. A legrégibb bolgár címernek ezért az oroszlánok vagy a farkasok látszanak, melyek a magyar királyi pecséteken is megjelennek. Az oroszlánok félreértésével alakulhattak ki a farkasok a magyar nagycímerben. A leggyakoribb a három oroszlán, így ez lehetett az elsődleges. El van terjedve az a nézet, hogy a három oroszlán Bulgária három történeti területét, Moesiát, Thráciát és Macedóniát jelenti, de ennek nincs alapja a bolgár történeti hagyományban.

Az is lehet, hogy a bolgár címer Vidinen, azaz a bodoni bánságon keresztül a Csák nemzetség oroszlánjától származik. A magyar királyok a 13-14. század folyamán több hadjáratot is vezettek Bulgária ellen és rövidebb-hosszabb ideig birtokolták Bulgária egyes területeit, ami legtovább a Duna-menti Vidin (magyarul Bodony vagy Bodon) környékére terjedt ki. IV. László király egy 1274-es oklevelében olvashatunk arról, hogy Péter (Csák Máté apja) vitézül harcolt, amikor István, ifjabb király Bulgáriára támadott (1266). Péter itt „igen erős“ oroszlánként harcolt és ezt a jelvényt a zászlaján viselte. Csák Péter 1279-es pecsétjén ágaskodó koronás oroszlán látható, ami szinte teljesen megegyezik a legkorábbi ismert Bolgár címerrel. Lehetséges, hogy a Csákok Vidin bánjai lehettek és okleveleiken a tartomány címereként a saját pecsétjüket, címerüket használták. Péter apja, I. Máté asztalnokmester és 1235-1238 között temesi ispán, Péter bátyja, II. Máté 1272-1273 közt szlavón bán volt és többen is viselték a családból az erdélyi vajda címet, azaz a családnak erős délvidéki kapcsolatai is voltak.

http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/doc/c300055.htm

Lásd még

[szerkesztés]

Bolgár államcímer

Moldva címere, Havasalföld címere, bolgár heraldika

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs