A Hét Szakácskönyve/Pecsenyék/Sertés-szelet

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A Hét Szakácskönyve

Sertés-szelet

ElőszóLevesekLevesbe valókElőételekPástétomokMártásokÉtelekHalakPecsenyékVadhúsokFőzelékekTésztákItalokDesszertekBefőttekSüteményekTartósításÜnnepi ebédekSaláták és díszítésekKülönlegességekUtóirat


Ha a sertés-szeletet a következő módon készítjük, a csalódásig hasonlít a borjú-szelethez, ugyanannyira, hogy a legtöbb embert tévedésbe ejthetünk vele.

Vegyünk teljesen sovány sertés felsálpecsenyéből két kilót, és a kövér, vagy inas részeket gondosan vagdaljuk le róla. (Ezeket a maradékokat a legjobban felhasználhatjuk töltött káposztához, vagy más illyes főzelék féléhez.)

A kövérétől megtisztított nagy darab sovány húsból vagdaljunk szép nagy szeleteket, a melyeket deszkára téve fakalapáccsal veregessünk meg szépen, hogy igen lapos és rongyos ne legyen. A szeleteket sózzuk meg és forgassuk meg lisztben. 

Csak mikor szükségünk van reá, akkor szabad gyorsan, egymás után sütni a forró zsírban, és azonnal tálalni kell, mert csak úgy tökéletes jó, ha friss; köritsük makarónival.

– Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.