Ugrás a tartalomhoz

A Hét Szakácskönyve/Pecsenyék/Beafsteak

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

ElőszóLevesekLevesbe valókElőételekPástétomokMártásokÉtelekHalakPecsenyékVadhúsokFőzelékekTésztákItalokDesszertekBefőttekSüteményekTartósításÜnnepi ebédekSaláták és díszítésekKülönlegességekUtóirat


Vegyünk egy kiló vesepecsenyét a vastag részéből, és hártyájától, inaitól tisztitsuk meg szépen; vagdaljuk fel gömbölyű fánk forma darabokba. Hintsük be egy kevés sóval, fa kalapáccsal lapítsuk meg, hogy csinos kerek formát nyerjen, de azért gömbölyű maradjon; hintsük be borssal és apró zöldpetrezselyemmel is.

Reggel így elkészítve, hagyjuk estig pincében letakarva. Mikor szükséges, egy lapos vas edényben tegyünk tűzhöz egy fakanál zsírt. A füstölgő forró zsírban hirtelen süssük ki, hogy kívül piros legyen, de belől leves maradjon. Aki így nem szereti, az süsse valamivel több ideig.

A kisült pecsenyét hosszú tálba rakjuk végig, körüle felváltva, kanalanként tegyünk: tarhonyát, saláta- káposztát, rizskását burgonyát és esetleg még több ilyesfélét. Minden szelet húshoz egy tarkedli sütőben sütött tojást is tegyünk, helyenként tormából kapart laskából rózsákat formáljunk. Egy-egy csipet fehér tormaszalagot letéve és egy kisebb csipetet vörös céklalébe mártva, tegyünk reá; zöldpetrezselyem levélből két felül szárát rakunk, és egy-egy kicsi ecetes ugorkát is csinosan közbe rakva igen díszesen néz ki.

Az így tálalt beafsteak főleg vacsorára való étel.

– Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.