A Hét Szakácskönyve/Pecsenyék/Az angol sült

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Hét Szakácskönyve

Az angol sült

ElőszóLevesekLevesbe valókElőételekPástétomokMártásokÉtelekHalakPecsenyékVadhúsokFőzelékekTésztákItalokDesszertekBefőttekSüteményekTartósításÜnnepi ebédekSaláták és díszítésekKülönlegességekUtóirat


Ez a pecsenye annál jobb, mennél nagyobb tömegben készül.

Vegyünk tehát legalább 3 kilogrammnyi szép marha pecsenyét. Az angol sülthöz legcélszerűbb a hátszínt, a rostélyost vagy a virágos-tarját használni.

Miután a húst jól megmostuk és megsóztuk, hintsük be apróra törött borssal. Egy mély lábasba tegyünk egy kanálnyi zsírt forrni. Mikor nagyon forró a zsír, az elkészített pecsenyét akkor tegyük bele, de vizet ne öntsünk reá, hanem fedjük be azon szárazon és hagyjuk a jó erős tűzön párolódni. Ha mégis nagyon sülne a zsír, és majdnem égni kezdene, akkor a hús alá töltsünk egy pár kanál vizet, nehogy megfüstösödjék.

Ezt a húst gyakran kell forgatni, hogy minden oldala ropogósra süljön. Ha jó két óra hosszáig gondozva sütjük, akkor elérjük azt, hogy a hús egészen puha lesz és a felvágáskor csaknem véres lé omlik ki belőle.

Szép széles szeletekbe vagdaljuk és hosszú tálba rakjuk. Az angol sültet kapart tormával és pirított burgonyával adjuk; mustárt is tegyünk mellé.

– Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.