Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Tücskök/Közönséges lótücsök

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4075 bájt

Kertészet

Közönséges lótücsök


Közönséges lótücsök
Közönséges lótücsök
(Gryllotalpa gryllotalpa, Syn: -)
Más neve(i): közönséges lótetű


A közönséges lótücsök a lótücsökfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj.
Európában és Nyugat-Ázsiában honos, Portugáliától Iránig. Elterjedésének északi határát Dél-Skandináviában éri el. Dél-Európában elterjedése a tőle nehezen elkülöníthető rokon fajok miatt bizonytalan. Magyarországon országszerte megtalálható, eléggé gyakori. Az újabb genetikai vizsgálatok alapján lehetséges, hogy sok esetben nem a közönséges, hanem a sztyeppi lótücsköt észlelték.
A közönséges lótücsök testhossza a hím esetében 35-40 mm, a nőstény 40-50 mm. Nagy, erőteljes testalkatú faj. Színe felül sötétbarna, a hasán okkersárgás. Finom, sárgás szőrök borítják, amitől felszíne mattá válik. Csápjai viszonylag rövidek (hosszuk kb. megegyezik a fej és a torpajzs együttes hosszával). Elülső végtagjai karmos ásólábakká módosultak. Torpajzsa domború, a hátsó széle kerek. Az elülső fedőszárnyak kb. olyan hosszúak mint a torpajzs és a potroh közepéig érnek. A nőstények fedőszárnyának erezete párhuzamos, míg a hímekén Y alakú minta látható. A hátsó szárnyak hosszúak, egészen a potrohvégig érnek. A cerkuszok (potrohfüggelékek) mindkét nemnél hosszúak és szőrözöttek. A nőstény tojócsöve kicsi, kívülről nem látható.
A hím meleg tavaszi estéken énekel föld alatti kamrájából. Erős, mély, messzire hangzó, a lappantyúéra emlékeztető, rezgő hangját sokáig, fél percig is hallathatja megszakítás nélkül. Tavasszal és kora nyáron este és éjszaka énekel. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátorüreget ásnak.
Meleg- és nedvességkedvelő. Nedves rétek, vízpartok, kertek lakója, ahol a nedves, laza talajban ás járatokat. Szinte egész életét a föld alatt tölti, ahol elsősorban rovarokkal, lárvákkal, kisebb mértékben növényi gyökerekkel, gumókkal (pl. burgonya, répa) táplálkozik. Vízszintes járatrendszere általában nem túl mélyen húzódik, de függőleges, mély lyukakat is ás a teleléshez, költéshez vagy vedléshez. Jól repül és úszik.
Több évig él, de rejtett életmódja miatt csak ritkán kerül szem elé. Leginkább május-júniusi párzási időszakában lehet találkozni vele, amikor a hímek énekelnek, illetve esténként kisebb-nagyobb csoportokban repülnek 4-20 m magasságban. Az erősebb fényforrások körül nagyobb tömegekben gyűlhetnek össze.
A nőstény akár egy méter mélyre ásott járatába rakja petéit. A költőkamra falait a nyálával erősíti meg. Az egyenesszárnyúak között egyedülálló módon gondozza utódait, rendszeresen nyalogatja petéit, hogy nedvesen tartsa őket és megvédje a gombás fertőzésektől. Ha a talaj túl nedves, a vizet külön járatokkal vezeti el a költőkamrától. A lárvák 10 fejlődési stádiumon mennek keresztül, második életévükre érik el végleges méretüket és háromévesen lesznek ivarérettek.
Ahol elszaporodik, jelentős károkat okozhat a kertekben, főleg a palántákat károsítja gyökereik megrágásával és a talaj túrásával. Az intenzív mezőgazdaság terjedésével létszáma visszaszorulóban van.
A sztyeppi lótücsök hasonlít rá.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lótücsök témájú médiaállományokat.