Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tegzesek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Trichoptera szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 7411 bájt

Kertészet

Tegzesek


Tegzesek
Tegzesek
(Trichoptera, Syn: -)
Más neve(i): -


A tegzesek az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött rendje. Legközelebbi rokonaik a lepkék, amelyeket a tegzeseknél jóval fejlettebbeknek tekinthetünk.
Az egész Földön megtalálhatjuk őket mindenhol, ahol víz van, de néhány fajuk a szárazföld belsejében él. Az összesen körülbelül 10 000 tegzesfajból hazánkban mintegy 212 él. Többségüket nagyon nehéz meghatározni, és ehhez rendszerint ivarkészüléküket kell tanulmányozni.
Hártyás szárnyú, a molylepkékre emlékeztető, kis vagy közepes méretű rovarok. Testük megnyúlt, karcsú, többnyire szőrös. Többnyire barnás, néha sárgás vagy szürkés, esetleg fekete árnyalatú szárnyaikat a lepkéktől eltérően nem pikkelyek, hanem szőrök borítják (trichoptera = szőrös szárnyú). A szárnyak szegélyén a szőrök rojtokká állhatnak össze.
A lábaikon látható tövisek száma és mérete határozó bélyeg.
A lárvák szájszerve rágó, az imágóké csökevényes, szívó-nyalogató típusú (haustellum). Csápjuk hosszú, fonalas. Két összetett szemük között a legtöbb faj fején három pontszem ül. Ahogy a lepkéknél is, a nőstények ivari kromoszómái különböznek és a hímeké egyformák.
Petéiket összefüggő, lepényszerű tövekben ragasztják kövekre, vízinövényekre stb.
A lárvák változatos módokon táplálkoznak: vannak köztük aprítók, gyűjtögetők, kaparók, amik a kövek felületéről az algákat fogyasztják, lehetnek macrophyata lyukasztók, ragadozók és paraziták.
Más és más, az adott fajra jellemző vízi környezetben élnek, sőt, néhány faj lárvája a szárazföldön. Érzékeny potrohuk köré a legtöbbször labiális mirigyeik a vízben megszilárduló váladékából és apró ásványi anyagokból vagy detrituszból lakócsövet, úgynevezett tegezt készítenek vagy fogóhálót szőnek. A fenéklakók többnyire nehéz, a felszíni formák pedig könnyű anyagokból (zöld növénydarabkákból) készítik tegzüket. Számos faj teljesen be tud húzódni a tegezbe úgy, hogy még a feje sem látszik ki. A tegezből nehéz kihúzni őket, mert az utolsó testszelvényükön növő, rövid tolólábaikkal és/vagy az első potrohszelvényükön nőtt fogóikkal erősen kapaszkodnak. Vannak olyan fajok is, amelyek lárvái a vízben szabadon élnek – ezek a bábozódáshoz készítenek bábkokont és tegezt.
Az örvénytegzesek légcseréje diffúz a test felületén át, más csoportoké fonalas: tracheakopoltyúik a potrohukon nőnek. Egyéves fejlődésű holometabolikus rovarok; öt-hét vedlés után az utolsó lárvabőrükben bábozódnak be.
A lárvák életforma-típusai: szabad életformák, hálót fonó, nyeregszerű tegezt, erszénytegezt és csőtegezt készítők – a tegezkészítők többnyire a gyorsabban folyó vizekben, a szabadon úszók lassan áramló vízben vagy pocsolyákban. A preferált limnológiai élőhelyek alapján típusaik: krenobiont, krenofil, rheobiont, rheophil, "fauna hygropetrica", "bryomadicol", illetve "petromadicol" zónában élők, lenitikus és uiquista fajok. A vízminősítés fontos bioindikátorai, emellett többféle, a vízben élő ízeltlábú, hal, sok madár (vízirigó, hegyi billegető, fecskék) táplálékai, és (a Bajkál-tó környékén) még a barnamedve is szívesen eszi őket.
Az imágók a vizek környékén rajzanak: estefelé aktívan repülnek a fényre. Egyes fajok tavasszal – nyár elején, mások nyáron, megint mások nyár végén – ősszel repülnek. Az imágók rajzása alapján a fajok lehetnek aciklikusak vagy ciklikusak; mono-, bi és polimodális rajzásgörbék különíthetők el. Rövid (néhány hetes – hónapos) életükben az imágók többnyire nem táplálkoznak; esetleg néhány vízcseppet szívnak fel szájszervükkel vagy a növények nektárját – nem ragadozók. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat háztetőszerűen a potrohukra fektetik, és ilyenkor az első pár szárny eltakarja a legyezőszerűen összehajtogatott hátsót – csápjukat ilyenkor előrenyújtják.

Magyarországon leggyakoribb családjaik

  1. Örvénytegzesek (Rhyacophilidae)
  2. Mikrotegzesek (Hydroptilidae)
  3. Hosszúcsápú tegzesek (Leptoceridae)
  4. Mocsártegzesfélék (Limnephilidae)
  5. Pozdorjánfélék (Phryganeidae)

Legjellemzőbb hazai fajaik

  1. Szövőtegzes (Hydropsyche pellucidula)
  2. [[]] Hydropsyche instabilis
  3. [[]] Hydropsyche contubernalis
  4. [[]] Hydropsyche saxonica

Örvénytegzesek

  1. Őszi örvénytegzes (Rhyacophila fasciata),
  2. [[]] Rhyacophila dorsalis
  3. [[]] Rhyacophila pubescens
  4. [[]] Rhyacophila tristis
  5. [[]] Rhyacophila polonica

Mikrotegzesek

  1. [[]] Hydroptila cornuta
  2. [[]] Hydroptila forcipata
  3. [[]] Agraylea sexmaculata
  4. [[]] Ithytrichia lamellaris
  5. [[]] Orthotrichia costalis
  6. [[]] Oxyethira falcata

Hosszúcsápú tegzesek

  1. [[]] Athripsodes bilineatus
  2. [[]] Athripsodes cinereus
  3. [[]] Ceraclea dissimilis
  4. [[]] Oecetis furva
  5. [[]] Oecetis lacustris
  6. [[]] Leptocerus tineiformis

Mocsáritegzesek

  1. [[]] Anabolia furcata
  2. [[]] Chaetopteryx fusca
  3. [[]] Drusus annulatus
  4. [[]] Ecclisopteryx madida
  5. [[]] Halesus digitatus
  6. Közönséges tegzes (Limnephilus flavicornis)
  7. [[]] Limnephilus lunatus
  8. [[]] Limnephilus rhombicus
  9. [[]] Micropterna lateralis
  10. [[]] Potamophylax nigricornis
  11. [[]] Stenophylax permistus

Pozdorjánfélék

  1. Nagy tegzes (Phryganea grandis),
  2. [[]] Phryganea bipunctata,
  3. [[]] Agrypnia varia,
  4. [[]] Ologotricha striata

Magyarországon védett és fokozottan védett fajok

  1. Balkáni pálcástegzes (Plectrocnemia minima) 10 000 Ft
  2. Drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) 100 000 Ft
  3. Elegáns mocsáritegzes (Limnephilus elegans) 10 000 Ft
  4. Kárpáti forrástegzes (Melampophylax nepos) 5 000 Ft
  5. Karsztforrástegzes (Drusus trifidus) 10 000 Ft
  6. Lomha lápipozdorján (Oligotricha striata) 50 000 Ft
  7. Márványos örvénytegzes (Rhyacophila hirticornis) 5 000 Ft
  8. Mecseki őszitegzes (Chaetopteryx rugulosa mecsekensis) 100 000 Ft
  9. Nyugati őszitegzes (Chaetopteryx rugulosa) 100 000 Ft
  10. Páratlan alpesitegzes (Apatania muliebris) 50 000 Ft
  11. Szürke hosszúcsápú-tegzes (Ceraclea nigronervosa) 10 000 Ft


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Tegzesek

A Wikimédia Commons tartalmaz Tegzesek témájú médiaállományokat.