Szerkesztő:Okos Árnyék/Püthagorasz és Eukleidész nem elég!/A félbe vett mértékek matematikája!

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mint ahogyan a címből is sejthető, ez a fejezet a mértékekről szól, és a mértékek valamiféle felosztásáról . Mértékek például a kg kilogramm, a m méter, a s szekundum . De mértékeknek veszem a klasszikus komplex számokat is mint, amilyen az i = -1 , j, k . A felosztás úgy történik, hogy jobbra kerülnek a koordináta tengelyt nem váltó mértékek, ilyen például a kg kilogramm, a m méter, a s szekundum; és balra kerülnek a koordináta tengelyt váltó mértékek, ilyen például az i = -1 , j, k . Ez a felosztás nagyon szerencsés, és ebből a felosztásból csinál tudományt e "A félbe vett mértékek matematikája!" fejezet . Ez a félbe vett mértékek meg fogja rengetni az egész matematikát, mert teljesen új irányt ad a matematikának .

Bevezető[szerkesztés]

A félbe vett mértékeket én Okos Árnyék (vita) találtam ki kb. 2021. jún. 6.-án . Ajánlom, hogy töltsd le magadnak, amíg lehet ! A vett mint tesz-vesz értendő .

A mérték nélküli csupasz számot az opcionálisan ki nem írt db darab mértéknek tulajdonítjuk . Például a prím számokhoz a rejtett db mértéket társítjuk: 3 db, 5 db, 7 db, 13 db, ...stb. .

Az elégé misztikus, hogy egy (komplex) mértéknek miért változhat meg a tengelye, ezért a matematikusok ragaszkodnak valami ok szerű algebrai struktúrához, a fizikusok meg ragaszkodnak valami tapasztalati okhoz, de valójában elég csak a formálisan helyes átírási szabályok megléte, nincs semmi követelménye a szemantikai oknak .

Vicc: ha úgy vesszük, akkor a komplexek egyszerűek, mert csak ide-oda kell rendezni őket, és ki is jön belőlük a nem várt csoda .

Definíció[szerkesztés]

[ komplex koordináta =def olyan félbe vett mérték, aminek a kitevője nem a megszokott fizikai mértékek szerint hatványozódik . A régi rendes mértékeket jobbra írjuk, az új rendellenes mértékeket balra írjuk ]

Tehát nem muszáj megfelelnie valamiféle algebrai struktúrának .

Alapozás[szerkesztés]

Az "érték" formális jelentése:
érték := " tengelyek szám mértékek "
érték := " komplexek szám valósak "

pl. 15 kg , x.y.z 3.7.9 , ...stb.

A komplex tengelyek szorzása[szerkesztés]

15 m * 10 m = 150 m2

x.y.z 3.7.9 * x.y.z 3.7.9 = x2.y2.z2 32.72.92 = x.y.z 9.49.81

Tehát a tengelyek és a mértékek másképpen viselkednek: a mértékek növelik a hatványukat, ellenben a tengelyek csökkentik a hatványukat {legalábbis e fenti példákban} . A mértékek tulajdonsága, hogy műveletek közben egyazon koordinátán maradnak, ellenben a tengelyek tulajdonsága, hogy műveletek közben átváltanak a koordináták között . Azt, hogy ezt miképpen teszik az a deklarációs osztályhoz tartozásuktól röviden a deklarációjuktól függ, több különféle osztály képzelhető el . Az új fizikában fontos matematikai szuperkomplexek is egy ilyen koordináta váltó deklarációs osztály .


Konkrétan a +1*+1 = +1 {db} itt a mérték koordináta és a polaritás változatlan, -1*-1 = +1 {db} itt a mérték koordináta változatlan, de a polaritás változott, ezért maradnak jobboldalt, i*i = -1 itt a tengely koordináta is és a polaritás is változott, ezért kerül balra .


pl.
x.y.z i 3.7.9 * x.y.z i 3.7.9 = x.y.z -1 9.49.81 = -1(x.y.z) 9.49.81


i.j szám * i.j szám = -1.j2 szám
j*j := -i
i.j szám * i.j szám = -1.-i szám = +i szám

A komplexek sokasága[szerkesztés]

A kortársak kevés komplexet használnak, de formális értelemben tetszőlegesen sok, ill. nagyon sok is komplex képzelhető el úgy is, hogy véges sok komplex tengely van és úgy is, hogy végtelen sok komplex tengely van, minden a konkrét deklarációjuktól függ .

pl.
j.k.i.f.g.h.m.e szám

Térelmélet[szerkesztés]

Induljunk ki az Euklideszi térből , csak mert számukra ez kézzelfoghatóan könnyű elképzelni . A gyakorlatban neki 3 dimenziója van, ill. 3 dimenziót tapasztalunk, de már régen elképzelték a kevesebb és a több dimenziós tereket . A végtelen sok dimenziós teret hipertérnek nevezzük . A filozófiai lehetséges világok elgondolás szerint a megfigyelőnek lehetne olyan szituációja, hogy az ő hiperteréből a gyakorlatban más véges teret tapasztal mint 3 dimenzió, és nevezzük tapasztalati térnek . Megjegyzem, hogy érdekes és feltűnő, hogy a mi tapasztalati terünk menyire precíz és exponenciálisan kiterjedt . Tudat alatt ezt szükségszerűnek véljük, de valójában semmit biztosat sem tudunk erről . Helyezzük el a megfigyelőnket a tapasztalati térben, ekkor 3 szelete lehet a felrajzolt koordinátáknak:

  1. a koordináták valamennyi tengelye a tapasztalati térben van, ezt nevezzük belsői vonatkoztatásnak és b-vel jelöljük
  2. a koordináta tengelyei közül az egyik a tapasztalati és az absztrakt tér közt mutat, ezt nevezzük külsői vonatkoztatásnak és k-val jelöljük
  3. a koordináták valamennyi tengelye a tapasztalati téren kívül van, ezt nevezzük rejtett vonatkoztatásnak és r-vel jelöljük

Tehát fontos, hogy mind e három vonatkoztatásnak egymástól külön-külön is lehet komplex, ill. szuperkomplex koordináta rendszere .


A különféle fajtájú fizikai tengelyeket így is csoportosíthatjuk:
lásd részletesebben A_hozzaadott_dimenziok_modularis_terenek_elmelete.zip

  1. csoport/: a darab mint mérték : db
  2. csoport/: a vizuális: idő, kiterjedés, tehetetlenség: t, m, kg
  3. csoport/: az egyéb kiterjedéses fizikai mértékek: ...stb.
  4. csoport/: a tengelyváltó komplexek: i, j, ...
  5. csoport/: a virtuális: kiterjedés nélküli informatikai, ill. szellemi hozzáadott tengelyek: bit

sorozatok és mintázatok[szerkesztés]

A jobboldali mértékeket gyakran mintázatokba csoportosítjuk, a baloldali tengelyeket gyakran sorozatokba csoportosítjuk . Ha a mintázat összefüggő, akkor mértékfüggőségnek nevezzük, és 1 hossznyi mértékfüggéség a mértékegység . Ha a sorozat összefüggő, akkor tengelyfüggőségnek nevezzük .

A sorozatok közül az alapvető sorozatok az elsődlegesek, és a matematikusok feladata e releváns sorozatok felkutatása . Mintázatokból meg rengeteg van a fizikában és más reáltudományokban .

Ezeknek a sorozatoknak {és mintázatoknak} a keresése azért fontos, mert esetleg új fizikai felhasználásuk lesz !


egyenletek rendezése[szerkesztés]

Ezekkel az újszerű egyenlet rendezésekkel kellene "A félbe vett mértékek matematikájában és fizikájában" az egyenletrendezéseket szerkeszteni !

Az egyenletek rendezéséhez két alternatívám van:

dimenzió növekmény[szerkesztés]

A pí szám univerzuma[szerkesztés]

az Attila egyenértékűségem

mátrix komplexek[szerkesztés]

a régi komplex mátrixaim


Ezeket a mátrixokat a komplex számok és a kvaterniók alapján vonatkoztattam el még nagyon régen, amikor még fiatal voltam, nem is tudom, hogy pontosan mi van benne, majd újra ledarálom nektek : A mátrix komplexek leírása .

az új szuperkomplex csoportom[szerkesztés]

Sikerült a sötét energiát és a sötét anyagot komplexekkel leírnom . Ezeket a komplexeket elneveztem szuperkomplexeknek, mert a hiperkomplex megnevezés már foglalt . E szuperkomplexek véges sok betűvel jelzett komplex tengelyből állnak, amik akár végtelen sok taghoz is közelíthetnek . Vagyis e szuperkomplexek egy sorozathoz tartoznak, amit egy sajátos csoportelmélet ír le .
A szuperkomplexek matematikáját lásd itt: A szuperkomplexek csoportja!
A szuperkomplexek fizikáját lásd itt: A gonon elmélet!

Mire jó ez a fura matematika ?[szerkesztés]

Azt már tudjuk, hogy mire jó a i komplex matematikája . A j és a többi {szuper}komplexek szintén használhatók a fizikai számításokban, csak még rajtam kívül nem használta senki . Kényelmetlen. hogy az i komplexet nehéz elképzelni a valóságban, no a szuperkomplexeket a " nehéz a négyzeten " elképzelni a valóságban . De szükségünk van rájuk, mert nélkülük nem lehet tovább vinni a tudományunkat .