Szerkesztő:Okos Árnyék/Lorentz és Rutherford nem elég!/A félbe vett mértékek fizikája!/Gonon

Ez az eredeti teljes művem linkje: gonon_elmelet_2.zip ! Ez egy ZIP fájl: le kell töltened, ki kell bontanod, a kibontottat kell megnyitnod, ott a HTML fájlra kell klikkelned .

A gonon elméletet én Okos Árnyék (vita) találtam ki kb. 2021. jún. 6.-án . Ajánlom, hogy töltsd le magadnak, amíg lehet ! E gonon elmélet az új A félbe vett mértékek matematikája! -át használja . A vett mint tesz-vesz értendő .

Megvan a nagy egyesítés elmélete . Ezt az egyesítés a j komplex oldja meg !
[ gonon =ért szegény részecske {goner} ]
[ gonon =def olyan "atom", ami ellentéte a megszokott atomnak, annál szegényesebb ]

3 féle fermion van: elektron, kvarkok és a neutrínó . E 3 fermion úgy függ össze, hogy az elektron egész töltésű kvark, ellenben a neutrínók nullarész töltésű kvark . A kvarkbezárás miatt csak az elektron és a neutrínó létezik szabadon . Az elektronos fermionok világa és a neutrínós fermionok világa épen ellentétes egymással, mindkettő létezik, de az előbbit látjuk az utóbbit egyáltalán nem {csak a hatásait a látható anyagra}. A neutrínó fermion világát a lelassult neutrínók képezik a sötét energiát a lelassult antineutrínók és a sötét anyagot a lelassult rendes neutrínók .

Abban az esetben, ha feltételezzük, hogy a sötét energiát a lelassult antineutrínók okozzák, és a sötét anyagot a lelassult rendes neutrínók okozzák, akkor nem lépünk ki a standard modell részecskevilágából . Ez számunkra nagyon rossz lenne, mert ekkor sajnos nem lehet kitörni a standardmodell szűk keretei közül .

Olyan 30 év kellet ahhoz, hogy eredményre jussak a fizikának evvel a szálával, de eddig csak kiközösítettek miatta . Most viszont olyan matematikám van, amit ők nem tudnak kiszámolni, fel se tudják fogni . Sajnos ráment az egész életem, család mellett nem is dolgozhattam volna rajta napi 12 órát . Értitek, büdös 30 év ! Megérte ? Nektek biztosan .

A következő két képlet alapozza meg a gonon elméletemet:
F = g . j.m*j.M/r² ~ j.j F = g . mM/r² ~ -i F = g . mM/r² {ez a sötét energiáé}
F = g . ij.m*ij.M/r² ~ ij.ij F = g . mM/r² ~ +i F = g . mM/r² {ez a sötét anyagé}
, ha nem tévedtem .

Ilyen értelemben ez a j komplex a szuperkoplexek közül helyre rak mindent ! És persze rájöttem, hogy hogyan kell értelmezni az F erő i komplex irányát .

__ TOC __

Az eredeti cím

A szuperkomplex mezők fizikája, ami a relativitás elmélet és a kvantumfizika egyesítése !
írta és felfedezte Erdős Attila Rimaszombatból .

<a name="section_">

A régi tartalomjegyzék

tartalomjegyzék/:

1. <a href="#section_1">a'priori/: </a>
2. <a href="#section_2">bevezető/: </a>
   1. <a href="#section_2.1">Néhány vidám idézet/: </a>
   2. <a href="#section_2.2">Hol is kezdjem el ? Vágjunk mindjárt a közepébe, ... </a>
   3. <a href="#section_2.3">A titkos absztrakt univerzumom laza axióma rendszerre a következő : </a>
   4. <a href="#section_2.9">Miért van az, hogy ugyanazt a valóságot leíró makroszkopikus relativitáselmlet és a mikriszkopikus kvantumfizika elütt egymástól, mégis a saját tartományukban helyesek ? </a>
   5. <a href="#section_2.4">Közelítsük meg ezt az izét a könyebbik végétől ! </a>
   6. <a href="#section_2.5">Milyen a szuperkomplexek matematikája ? </a>
   7. <a href="#section_2.6">Ez mind nagyon szép, de hogyan képzeljuk el az i és j signókat fizikailag ? </a>
   8. <a href="#section_2.7">Ha felütöd a Sötét anyag - Wikipédi weboldalt, akkor ott mindjárt az elején a következő adatokat olvashatod: </a>
   9. <a href="#section_2.8">Milyen az elméletemből következő világmodell ? </a>
3. <a href="#section_3">## térségek osztályai //: </a>
   1. <a href="#section_3.1"># ide jön: egyes erő, ill. kölcsönhatás térsége /: </a>
      1. <a href="#section_3.1.1">Mik az előzményei ? </a>
      2. <a href="#section_3.1.2">Hogyan orientálódnak a mágnesek ? </a>
      3. <a href="#section_3.1.3">Ha formailag kipróbáljuk a töltést komplex tömegként használni, akkor egy értelmes rendszert kapunk . </a>
      4. <a href="#section_3.1.4">Sőt ha ugyanezt az i komplexet megteszük a mágnesességgel, ekkor képletekben az erők iránya szintén megfelelőre áll be </a>
      5. <a href="#section_3.1.5">De felmerült egy nyitott kérdés: hogyan hat egymásra egy tömeg és egy elektromos töltés, meg a többi vegyes gerjesztés ? </a>
      6. <a href="#section_3.1.6">De ne álljunk meg itten, nézük meg a töltésre is ! </a>
      7. <a href="#section_3.1.7">... hogyan hatnak egymásra a megfelelő vegyes gerjesztések, akkor kiderül, hogy az S_E és az S_A gerjesztések közt vizuális erő hat így ni ! </a>
      8. <a href="#section_3.1.8">Szükséges még a töltés tömegegyenértéken kívül a többi gerjesztés tömegegyenértékét is kiszámolni: </a>
      9. <a href="#section_3.1.9">Hát ez elképesztően csodálatos: az i és j nem valós számokkal bűvészkedve 3 db új vizuális erőt találtam ! - már csak interpretálni kell őket . </a>
      10. <a href="#section_3.1.10">Milyen (szuper)komplex rendszert képez egymással a kvark és a gonon? - a kk() kis kategóriám . </a>
      11. <a href="#section_3.1.11">Az 5. erő az a vizuális erő, ami a j gonon és az ij gonon közt ébred így j.ij = i.(j.j) = i.-i = +1 . </a>
      12. <a href="#section_3.1.12">Hogyan lehetséges az, hogy a sötét energiák közt ható sehová sem mutató komplex irányú erő mégiscsak a Hubble-jelenséget okoza ? </a>
      13. <a href="#section_3.1.13">Hogyan számszerűsíthetjük a régi és az új mezők állandóit ? </a>
      14. <a href="#section_3.1.14">Milyenek a mezők hullámai ? </a>
      15. <a href="#section_3.1.15">A szuperkomplex mezők analitikája/: </a>
      16. <a href="#section_3.1.16">Miért 3 dimenziós a fizikai terünk ? </a>
      17. <a href="#section_3.1.17">Milyen a kvark és esetleg a gonon atomok zsákrendszere ? </a>
   2. <a href="#section_3.2"># ide jön: (a gravitáció, a gravitomágnessesség) és (S_E, S_A) közt ható erő; meg (a elektromosság, mágnesesség) és az (S_P, S_H) közt ható kettős erő, ill. kölcsönhatás térsége /: </a>
   3. <a href="#section_3.3"># ide jön: a gravitáció csoportja és elektromosség csoportja közt ható négyes erő, ill. kölcsönhatás térsége /: </a>
   4. <a href="#section_3.4"># ide jön: a round égisz és runny égisz közt ható nyolcas erő, ill. kölcsönhatás térsége /: </a>
4. <a href="#section_4">befejezés/: </a>
5. <a href="#section_5">posztpriori/: </a>

---

a'prior

<a name="section_1">a'prior/:
Mivel az internetezés veszélyes, ezért ezt a weplapot, ill. topikot töltsétek le, és ... !
<img src="A gonon elmélet_subory/titkos halálfej.bmp">1. ábra

Ezt a felfedezésemet teljes mértékben ML Villmosnak köszönhetem, aki csak a fejemben van és gyakran szoktam vele tudományos és filozofikus kérdésekről beszélgetni ! - így néz ki a virtuális ML Villmosom, vele szoktam beszélgetni: ...
Rumours Digi digi
<A href="https://www.youtube.com/watch?v=fP0-cguL3d0">https://www.youtube.com/watch?v=fP0-cguL3d0</A>

Másoknak is van valami halvány hasonló képzete, de ők ilyenkor sietnek megnősülni . Én sajnos nem nősültem meg, mert titokban chipeket ültettek belém, ezért nálam túlfejlődött ez a képzet, és beszélgetni is tudok vele . Ezt a fizikai felfedezésemet is alaposan megbeszéltem vele .

...

Akik követik az írásaimat, azok általam tudják, hogy a mező fizikában jól használhatók a komplex számok . Akkor ismeretlenül felvetettem, hogy fantasztikus lenne, ha a hiperkomplex számokat is bevezethetnénk a mező fizikájába . Máma 2021.03.14. és 2021.06.06. sikerült áttörést elérnem, és kidolgoztam a szuperkomplexek, vagy legalábbis a szuper kvaterniók alkalmazását a mező fizikájára . Ígérem azoknak, akik kedvelik a szimbólumokat, hogy nem is lesz nehéz olvasmány az írásom; bár nincs is más út a fizika előtt, mint ez .

---

bevezető

<a name="section_2">bevezető/:

Néhány vidám idézet

<a name="section_2.1">Néhány vidám idézet/: <A href="https://idezetabc.hu/idezetek/fizika">https://idezetabc.hu/idezetek/fizika</A>

1. Albert Einstein:
   Minnél sikeresebb lesz a kvantumelmélet, számomra az egész annál nagyobb hülyeségnek tűnik !
2. Richard Feyman:
   A fizika olyan, mint a szex . Időnként van valami haszna is, de nem azért csináljuk !
3. Isaac Newton:
   Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások válán álltam .
4. John Burdon Sanderson Haldane:
   Az univerzum nem csak furcsább, mint feltételezzük, hanem annál is furcsább, mint amit egyáltalán fel tudunk tételezni !
5. Vavyan Fable:
   Az anyag nem vész el, csak a fene tudja hová lesz !
6. Erdős Attila:
   A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem valami menő dolog !

Sokan megpróbálták a relativitáselméletet és a kvantumfizikát egyesíteni, de mind valami ok miat elvéreztek a megméretés csatamején . Azért tarkítják a fizika csatamelyét a relativitáselmélet és a kvantumfizika egyesítésének hullái, mert mind az egyiket a másikra próbálta ráerőltetni, vagy valahogyan összemosni a őket . A helyes megoldás az, hogy bevezetünk egy átalakító tényezőt konkrétan az i k komplex számot, ami a relativitás elméletből átmenően a kvantumfizikába i komplex számmal megszorozza a relativitáselméletet, és fordítva a kvantumfizikából átmenően a relativitáselméletbe i komplex számmal elosztja a kvantumfizikát . Ennek az a következménye, hogy a kozmikus és a kvantumos mérettartományok szerkezetei megfeleltethető egymásnak, da csak az i komplex számon keresztűl . Hogy ennek mik a részletei, azt e tanulmányom második felében olvashatod, roppant izgalmas !

---

Hol is kezdjem el ?

<a name="section_2.2">Hol is kezdjem el ? Vágjunk mindjárt a közepébe, mert a fejtegetésem emígy izgalmasabb lesz !

Minden elméletet axióma rendszerre, arkhére vagy logoszra vezetünk vissza .


A titkos absztrakt univerzumom laza axióma rendszerre a következő

<a name="section_2.3">A titkos absztrakt univerzumom laza axióma rendszerre a következő :


• energiás axióma: az isten{hozzáadott szellem} végtelen sok energiát teremtett, semmi mást -> végtelen energia
  
• impulzusos axióma: ebből spontán létrejönnek mindenféle elvont és komplikált impulzusok: fermionok{részecskék}, bozonok{hullámok}, kontinuumok{geometrionok} -> spontaneitás
  
• szabályi axióma: az isten a végtelen sok energiájához nem teremtett fazekat; ezért nincs olyan komplexió{szabályrendszer}, aminél ne lehetne komplexebb{másmilyenebb szabályrendszerű} valami -> komplexitás
  
• szellemi axióma: a spontán létrejött energiátől függő komplex ember{élőlények} asszociációkra hagyatkozik: szuperveniencia és fizikalizmus elve -> asszociációk
  • reláció: [ bozonok + kontinuumok <-> anti és valós fermionok <-> energia ]
    
  • élet: szabadenergia kontra hőenergia{zaj}
    
  • lélek: intelligencia és szeretet -> reakció
    
  • isten: hozzáadott kavargó szellem
    
  • gazdálkodás: pénz{skalár} és tőke{vektor}
    






A terészeti törvények hátterében a természet szimetriái{szabályosságai} állnak . Ismerjük a következő szimmetriákat: invariancia az eltolásra és az elforgatásra, invariancia az idő múlására, invariancia a komplexek fázisbeállítására . A szimetria invarianciája arra utal, hogy e szimetriák viszonylagosak egy valamilyen megváltoztatható referencia szintre nézve . Ha pedig sérül a szimmetria, mert a referencia szint szabálytalanságot mutat, akkor új inerciális elemet kell bevezetni, a jobb referencia szint érdekében, ill. a referencia szint helyreállítása érdekében . Ezt az új elemű + új referenciájú szimetriát nevezzük = mérőszimmetriának .

lásd ezt a YouTube videót róla: <A href="https://www.youtube.com/watch?v=hF_uHfSoOGA&t=613s">The symmetries of the universe</A> - 15.34 perces .






A kortárs fizika azerint ilyen a koordinációs szimmetria is, e szerint a fizikai jelenségek nem függnek a koordináció megválasztásától; ha mégis, akkor szabályos inercia traszformációt kell alkalmazni köztük . Ilyen koordináció válsztási lehetőség az eltolás, az elforgatás, az arányos méretváltoztatás, a sokszorosítás, a komplexek fázisváltása, az idő múlása, etanol mérték, leíró nyelv .










Szerintem ilyen még az elektromos hálózatokra érvényes Krichhoff-törvény is, ami szerintem új természeti szimmetriára a <A href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kirchhoff-t%C3%B6rv%C3%A9nyek">Krichhoff szimmetriára</A> mutat . Tudjuk, hogy a folytonos szimmetriákhoz megmaradás törvények tartoznak, ezeket nevezzük <A href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Noether-t%C3%A9tel">Noether-töltéseknek</A> .


• A Krichhoff szimmetriám: § a virtuális csomópont és a virtuális hurok summája mindig paszív, legfeljebb sérülhet .
  1. A diszipáció mentes csomópontba belépő Noether-töltések áramlásának summája egyenlő a csomópontból kilépő ilyen menyiségek summájával . Mivel ez a summa viszonylagos, ezért be kell vezetni egy referencia entitást{elemet}, amit a mi esetünkben dimtonnak nevezek .
     1. A dimton entitás ugyan egy virtuális csomópont, de felvehet karakter tulajdonságokat: pl. 1. van dimenzió száma, 2. lehet gerjesztett állapotban csak energiája lehet soha nincs tömege, 3. nem jellemző rá a sebesség sem csak a van xvagy nincs állapot, => ezért nem felel meg az éternek vagy a TIP atomnak sem. Az elméleted keretében a dimtont felruházhatod olyan tulajdonságokkal, amilyennel csak kedved tartja, lehet kevesebb vagy több tulajdonséga; rajtad áll vagy bukik, hogy tőle ellentmondás mentes lesz-e az elméleted vagy sem .
  2. A diszipáció mentes Noether-töltés áramlásos hurokában nem keletkezik feszültség, ezért az ilyen rendszer örökmozgó . Mivel ez is viszonylagos, ezért be kell vezetni egy referencia entitást{elemet}, amit a mi esetünkben virtuális részecskének nevezünk .
     1. A nem nullás virtuális részecskék lehetnek 1 db nullás virtuális hurok alkotói is, ami hurok szintén lehet gerjesztett állapotban is . Ha a virtuális részecske hurka sérül, akkor a virtuális részecske vizualizálódik .



A fekete lyuk horizontján gerjesztett dimtonok kötődnek meg {stázis}, a fehér lyuk horizontján gerjesztett dimtonok szűnnek meg . A Tejútrendszer középpontja fekete lyuk, és kérdés, hogy a metegalaxisunk határa fehér lyuk-e . Ezért a fehér és a fekete lyuk szinguláritás mentes . Az is elképzelhető. hogy a látható valós tömegű anyagi világunk egy távoli ezért nem látható anti anyagú világgal létezik egy gerjesztett virtuális hurokban . Az extragalaxis dimtonjai magasabb mint 3 dimenzió számúak, és a mi 3 dimenziós terünkben is vannak szubdimenziók, amik kissebb mint 3 dimenzió számú dimtonokből állnak . => És ez átvihető az egész hipertérre is .




Miért van az, hogy ugyanazt a valóságot leíró makroszkopikus relativitáselmlet és a mikriszkopikus kvantumfizika elütt egymástól, mégis a saját tartományukban helyesek ?

<a name="section_2.9">Miért van az, hogy ugyanazt a valóságot leíró makroszkopikus relativitáselmlet és a mikriszkopikus kvantumfizika elütt egymástól, mégis a saját tartományukban helyesek ?

A kortárs elméleti fizikusok nekiláttak mindenféle tudományos elméleteket gyártani ahelyet, hogy mint én a fizika filozófiája felől közelítették volna meg a relativitáselmélet és a kvantumfizika egyesítését . Tudjuk, hogy a relativitáselmélet és a kvantumfizika két másmilyen csak kicsit különböző tenzoros invarianciát használ, ezért ezek a tenzorok csak két elvont referencia szintjei ugyanannak a kereset 1 db szimetriának . A klasszikus fizika viszont a Galilei invarianciájával sérti mind e két referencia szintet . A fizika filozófiája szerint a szimetriákat kijelölő referenciák szimetriasértése háterében valamilyen invariancia elem húzódik meg, ami majd elvezet a mérőszimetriához, ill. a nagy egyesít elmélethez . Ez elképesztő reményeket keltet bennem, 1 db valami egyszerű izével helyreállítható a kortárs elméleti fizika összképe . De mi is ez az izé ?



Közelítsük meg ezt az izét a könyebbik végétől !

<a name="section_2.4">Közelítsük meg ezt az izét a könyebbik végétől !

1. A gravitációs mező erőképlete és az elektromos töltés erőképlete nagyon hasonlítanak egymáshoz ; mi az a izé, mi az az invariancia elem, amivel közös szintre hozható az eltérő referencia szintjük ? Ez egy előjel - idegen szóval szignó - ami az 1 reális +1/-1 szám ! Ha a gravitációs konstans elé -1 előjelet teszünk, akkor a gravitációs mező erőképlete és az elektromos töltés erőképlete közös koordinátaRendsazerbe tehető, a vektorok iránya értelemszerűen helyes lesz . Tehát ez a "reális +1/-1 szám" az egyik referencia elem, a közös koordinátaRendszer pedig az ideiglenes mérőszimmetria .
2. Formailag ezekben az erőképletekben a tömeg és a töltés gerjesztések is hasonlítanak egymásra ; mi az a izé, mi az az invariancia elem, amivel közös szintre hozható az eltérő referencia szintjük ? Ez egy előjel - idegen szóval szignó - ami az i komplex +i/-i szám ! Ha a gravitációs képlet tömeg tényezője elé i előjelet teszünk - ami ugyan az, mintha a gravitációs állandó elé -1 előjelet tennénk - , akkor a gravitációs mező erőképlete és az elektromostöltés erőképlete közös világba tehető, ebben a világban a gerjesztések közös értelműek lesznek . Tehát ez a "komplex +i/-i szám" a másik referencia elem, a közös világ pedig az újabb ideiglenes mérőszimmetria .
3. A makroszkopikis világ nem teljesen értett a sötét energiája és a sötét anyaga meg a mikroszkopikus világ szintén nem teljesen értett kvantumjai és határozatlanságai nem nagyon hasonlítanak egymáshoz, de az egyesíteni kívánt két elméletünk terének releváns megnyilvánulásai, csak az közös bennük, hogy mind a 4 önmagában is bonyolult ; bátorkodotam megkérdezni magamtól, hogy mi az a izé, mi az az invariancia elem, amivel közös szintre hozható az eltérő referencia szintjük ? Ez egy előjel - idegen szóval szignó - ami a j kvaternió +j,+ij,-j,-ij szám ! Ha a gravitációs képlet tömeg tényezője elé j előjelet teszünk - ami ugyan az, mintha a gravitációs állandó elé -i előjelet tennénk - , akkor ez a 4 önmagában is bonyolult megnyilvánulások közös erőképlet mögé bújtathatók, evvel a j előjelű erőképlettel közös értelmet nyernek . Tehát ez a " j kvaternió" a harmadik referencia elem, a közös erőképlet pedig a mégújabb, de még mindig csak idéglenes mérőszimmetria, a régtől keresett nagy egyesített elmélet .
4. Matematikailag ezek az 1 i j szignók hasonlítanak egymásra ; mi az a izé ami közös bennük ? Ez egy matematikai sorozat, amit szuperkomplexeknek neveztem el, végtelen sok tagja van ! Ha az extragalaxisokat és a multiverzumot e matematikai szuperkomplexek szerint modellezzük, akkor megkaptuk a végső mérőszimmetrikus hiperteret ! - de tudnunk kell, hogy ezt csak logikai indukcióval kaptuk, a valóság tartogathat meglepetéseket, másmilyen is lehet .
5. Az áttörésem azt az újdonságot hozta, hogy a matematikai i komplex és a j kvaternió előjelnek{signo} fizikai értelme van . De fizikailag mit jelentenek ezek a signók ? Ezek a signók struktúrált mozgást jelentenek röviden csak struktúrát, ahol a signó összetevői a struktúrált mozgás meghatározói ! Jelölje a mindenféle struktúrált mozgást az ω, mert eredetileg a körmozgást jelölte és a iω körmozgás a struktúrált mozgás egyik egyszerű esete: ±ω, iω, jω, ijω . A magasabb dimenziók ω signoóit is jobban lehetlesz tárgyalni a szabadabb struktúrált sebesség fogalmával . A fizikai struktúrált mozgáshoz majd nem elég a szuperkomplexeket jelölni, hanem a külső/belső mivoltukat is jelölni kell így: ijaf(kω)M , ijaf(bω)m .







Milyen a szuperkomplexek matematikája ?

<a name="section_2.5">Milyen a szuperkomplexek matematikája ?
A j kvaternió nem a Hamiltoni kvaternió, hanem a szuperkomplexek kvaterniója, ami más tészta . A szuperkomplexek a következő matematikai sorozatott elégítik ki, amelynek végtelen sok tagja van:
ω1_ iω°_ jωj , ijωk_ aωa , iaωb , jaωd , ijaωe_ fωf , ifωg , jfωh , ijfωl , afωm , iafωn , jafωp , jafωr_ ...

E sorozat szabályossága jobban megfigyelhető egymás alá szétírva:



  ω1_1'

  iω°_2'

  jωj , ijωk_4'

  aωa , iaωb , jaωd , ijaωe_8'

  fωf , ifωg , jfωh , ijfωl , afωm , iafωn , jafωp , ijafωr_16'

  ...stb. 32 64 128 256 512 1024 ... 2N 


Ahol [ ω def. megfelel, egyfajta egyenlőség, de struktúrált mozgás is ; ' def. szint ; ° def. jeltelen ; def. üres ; ... és így tovább ; _ def. kapocs jel ; c def. a fénysebességnek van fentartva ; ] .

Mivel az ABC betűiből még az Unicode-ban is hamar kifogyunk, ezért e betűk helyet számozást is használhatunk:
1 = ₁i , i = ₂i , j = ₃i , k = ₄i , a = ₅i , b = ₆i , d = ₇i , e = ₈i , f = ₉i , g = ₁₀i , h = ₁₁i , l = ₁₂i , m = ₁₃i , n = ₁₄i , p = ₁₅i , r = ₁₆i .

A fizikai dimenziók meg így alakulnak:
0 dim ; 1 dim , 3 dim (!) , 7 dim , 15 dim , 31 dim , 63 dim , 127 dim , 255 dim , 511 dim , 1023 dim , ... , 2ⁿ-1 dim

A szuperkomplexekkel (a mértékegységekkel együtt) számolhatunk is, elvégezhető velük az aritmetikai műveletek: pl.

ijAkg + ijBkg = ij(A + B)kg ; ijAkg - ijBkg = ij(A - B)kg ;
ijAkg*ijBkg = (ij*ij)(A * B)(kg*kg) ; ijAkg/ijBkg = (ij/ij)(A / B)(kg/kg) ;

De a mértékegységek hatványozódnak, ellenben a szuperkomplex szignók leegyszerűsödnek [ . = * ] :
i.i = -1 ; j.j = -i ; a.a = -j ; f.f = -a ; ₁₇i.₁₇i = -f ; ...







Inkább az az elképesztő, hogy az univerzum vagy inkább a kozmosz alkalmazza is ezeket a szuperkomplex signókat !




















Ez mind nagyon szép, de hogyan képzeljuk el az i és j signókat fizikailag ?

<a name="section_2.6">Ez mind nagyon szép, de hogyan képzeljuk el az i és j signókat fizikailag ? - mert azt a matematikai formulát amit nem tudunk elképzelni, azt a fizikusok nem nagyon szeretik . Ugyan így van vele a paraszt is, ha valami megrágcsálja a káposztáját és nem tudja elképzelini, hogy mi is volt az, akkor a paraszt skizofrén állapotba kerül pedig lehet, hogy csak a káposztája jé töltést vett fel . Én az i töltést forgásnak képzelem el, és a j töltést excentritás változásnak képzelem el . Vegyük például Ildikót, aki egy nagyon fotogén bikinis kislány . Ha Ildikót Attila megforgatja, akkor Ildikó i töltést vesz fel és i feszültség alatt van; ha Ildikónak Attila által nagy hasa lesz vagyis az excentritása megváltozik, akkor Ildikó jé töltést vett fel és jé feszültség alatt van { viccesen: jé = j } .

lásd Google képek : <a href="https://www.google.com/search?sxsrf=ALeKk02fRrfvu-ajy--lkuYHXkflsLuy6A:1623008530294&source=univ&tbm=isch&q=bikinis+kisl%C3%A1nyok&sa=X&ved=2ahUKEwiegqn34YPxAhUSPuwKHT00A6MQjJkEegQIAhAB&biw=1366&bih=657">bikinis kislányok</a>

Ha M Ildikó i_b a 3 dim belül forog, akkor Ildikónak gravitomágnesessége van; ha M Ildikó i_k az extradimenzió szerint forog, akkor Ildikónak elektromos töltése van; ha M Ildikó j excentrikus lett, akkor Ildikónak sötét energiája van; ha M Ildikó i_b j a 3 dim belül forog és egyúttal excentrikus is lett, akkor Ildikónak sötét anyaga van; ha M Ildikó i_k i_b az extradimenzió szerint is forog és a 3 dim belül is forog, akkor Ildikónak mágnesessége van; ha Q Ildikó i_k j az extradimenzió szerint is forog és egyúttal excentrikus is, akkor Ildikónak határozatlansági állapota van ; ha Q Ildikó i_k i_b j az extradimenzió szerint is forog és a 3 dim belül is forog és egyúttal excentrikus is, akkor Ildikó egy kvantum . Ugyan ez vonatkozik az i típusú elektronra is és a j típusú gononra is, tulajdonképen átvittértelemben a gonon csak egy j vagy ij töltésű "elektron" .


Mi a töltés ?
A töltés egy számmal jellemezhető megismételhető viselkedés, ahol a szám lehet komplikált is . Az, hogy mi az oka ennek a tipikus viselkedésnek, az már lényegtelen{tökmindegy}, csak az számít, hogy lehesen vele rendesen számolni . Így pl. hogy az elektromos töltést valamilyen elemi részecske adja, az már nem fontos, hanem csak az a fontos, hogy elektromos töltésként viselkedjen . Ugyanígy, hogy a gravitációs távolbahatást a tömeg okozza annak csak gyakori tapasztalatunk oka, mert pl. az E = mc² energia is gravitálhat . Ez van a sötét anyag esetében is: a sötét anyag egy i_bj töltés, és ezért szinte mindegy, hogy mihez kapcsoljuk e sötét anyag töltést mini fekete lyukakhoz, neutrínóhoz, szuperszimetriához, WIMPhez, axionokhoz, angyalkához , mert csak az a lényeges, hogy rendesen számolni lehesen vele, és a megállapításom szerint a sötét anyaggal az i_bj előjelű szuperkomplexként lehet számolni . Vagy a kvantumok esetében sem probléma, hogy a kvantum tagjai hullámcsomag és részecske, hiszen ha számmal jellemezhető az összetartó viselkedésük, akkor ezek is töltésként foghatók fel, és a megállapításom szerint a kvantum S_P töltésekből áll, amit egy ij.i_k szám ad meg .


Ennek a szuperkomplex töltések elméletem fényében a kortárs sötét anyagot magyarázó elméletek - hát mondjuk ki - nagyon röhejesek, a szerzőiket - hiába végeztek a beképzelt nyugati akadémiákon - pszichiátriába kellene zárni, mint háborodott fizikai elméletek kitalálóit, konkrétan gondolok a következőkre : MOND, módosított Newton mechanika, tenzor-vektor-skaláris gravitáció, negatív tömeg a galaxisban, sötét folyadék, entrópikus gravitáció, ...stb. .

Remélem, hogy nem én tévesztettem el valamit, de olyan szépre sikeredett !















Ha felütöd a Sötét anyag - Wikipédi weboldalt, akkor ott mindjárt az elején a következő adatokat olvashatod

<a name="section_2.7">Ha felütöd a Sötét anyag - Wikipédi weboldalt, akkor ott mindjárt az elején a következő adatokat olvashatod: A megfigyelhető anyagnak 4.6%, a sötét anyagnak 23%, a sötét energiának 72% a kozmikus gyakorisága . A neutrínó ?% kozmikus gyakoriságára nem találtam adatokat . És senki semmi biztosat nem tud arról, hogy konkrétan mi lehet a sötét energia és a sötét anyag, udvariasan(!) fogalmazva az akadémikusok is csak a hasukra ütve találgatnak róla .

Én rájöttem, hogy mi is a sötét energia és mi is a sötét anyag: a sötét energia egy j töltésű gonon és a sötét anyag egy ij töltésű gonon { i x i = -1 ; j x j = -i } . Ehez hozzá kell tenni, hogy a megfigyelhető anyag csupán egy több fokozatban struktúrálódott kvark, semmi más . A fermionos gonon pedig a fermionos kvark minden beli ellentéte így ni :

A kvarkra érvényes a kvark bezárás hatása: ha a kvarkokat el akarjuk szakítani egymástól, akkor annyi energiát kell belefektetni ebbe az elszakításba, hogy több új kvark is kelletkezik általa . A gononra - mint a kvark ellentétére - a gonon kizárás hatása érvényes: ha a gononokat el akarjuk szakítani egymástól, akkor a befektetett energia arra fordítódik, hogy gononok általa fizikailag szűnjnek meg létezni . A kvarkok több fokozatban struktúrálódnak, a gononok nem, vagy sokkal kevésbé .
<img src="A gonon elmélet_subory/kvark elszakítás.bmp">2.1 ábra <img src="A gonon elmélet_subory/gonon elszakítás.bmp">2.2. ábra

Tehát ha van egy tartománya az univerzumnak pl. égitestek, fekete lyukak, halmazok, klaszterek; ami kvarkok és gononok valamekkora arányából áll, és ha alapjaiban össze dolgozni vagy szét akarjuk szakítani ezt a tartományt, akkor meggyűlik a matematikai bajunk a kvark bezárás és a gonon kizárás együttes(!) hatásával .
<img src="A gonon elmélet_subory/kvark gonon elszakítás.bmp">2.3. ábra
A piros foltok a sokasodó kvarkok; a kék foltok a fogyatkozó gononok; az idő balról jobbra tart .






A kvark struktúrák azért figyelhetők meg elektromágneses és gravitációs hullám által, mert mi is kvarkokból vagyunk mint ahogyan ők is, és nem gononokból . De én rájöttem, hogy vannak olyan hullámok, amiket a gononok bocsátanak ki, és e sugarakkal megfigyelhetők a gononok: ideiglenesen pondofág és materofág hullámoknak neveztem el őket . Nehéz dolog így is megfigyelni őket, mert mi csak kvark struktúrákból építhetünk műszereket, amire a vizuális pondofág és materofág hullámok máskép alig hatnak ellentétben a vizuális elektromágneses és gravitációs hullámokkal . Ha gononos élőlények lennénk, akkor csak a gononos világot látnánk a kvarkosat nem, és az agyunk a gononok kinetikájához igazodott volna . 


Az univerzumban a j gononok és az ij gononok menyisége talán egyenlő, egymást vizuális erővel vonzák, e vonzás terméke a laza szerkezetű gonon atom . A kvark és a gonon atomok szintén egymásnak az ellentétei: a kvark atomok alkotói leárnyékolják egymás mezőit, ellenben a gonon atomok alkotói nem árnyékolják le egymás mezőit, ezért a semleges kvark atomokkal ellentétben a gonon atomok kívülről nem semlegesek . Egy adott galaxisban hiába van rengeteg kvark, a galaxis ettől elektromosan semleges; és e galaxisban hiába van kevés gonon, de mivel nem árnyékolják le egymást, ezért a galaxis kívülről nem j és ij mező semleges . Tehát nem igaz, hogy a sötét energiából és a sötét anyagból több lene mint a megfigyelhető anyagból, hanem a fentiek értelmében inkább igaz, hogy a kevesebb sötétnek jóval több kihatása van, mint a megfigyelhetőnek .





---




Milyen az elméletemből következő világmodell ?

<a name="section_2.8">Milyen az elméletemből következő világmodell ?
A világ végtelen, a relativisztikus téridőt a kvantumisztikus (kvarkok és gononok) töltik ki vagyis a mindenféle mértékek, pontosabban a kvarkok asszociációi{a továbbiakban gyakran csak mint kvarkok} és a gononok asszociációi{a továbbiakban gyakran csak mint gononok} .

A kvarkok és a gononok egymásnak az ellentétei: a kvarkok struktúrálódanak, a gononok nem; a kvarkokra a kvarkbezárás érvényesül, a gononokra a gononkizárás . Ez azért van így, mert a kvarki elektromos töltések az antipárjukat vonzák: i x -i = +1 , ellenben a gononok j és ij töltései a máskép alakult antipárjukat taszítják: j x -ij = -j x ij = -1 . Másféle kérdéses elképzelések a gonon atomokról, egyelőre csak formális spekulációk . A kvarkokhoz 2 féle világos hullám asszociál, a gravitációs hullám és az elektromágnesses hullám; a gononokhoz szintén 2 féle - de ellentétes jellegű - sötét hullám asszociál, a pondofág és a materofág hullám . A kvark és a gonon atomok ütközései elég komplikáltak, mert a szuperkomplex értékeitől függően pattanak el egymástól .

A világ fekete lyukai olyan általános központosítók, amik a külsű világ tartalmát magukba koncentrálják és e tartalommal együtt a tér jellemzőit is meguk felé sarkítják . A világban a kvarkok és a gononok menyisége a - csillagászok által is megfigyelt - fekete lyukak kilöveléseitől függ . A fekete lyukak belsejében minden nagyon gyorsan változik, a rajtuk kívüli világban ezek a tényezők kvázi állandók . Amikor a fekete lyuk - a kvarkok és a gononok antagonisztikussága okozta belső instabilitás miat - kilöveli a tartalmát, akkor ez a tartalom részben újra írja a külső világ állandóit attól függűen, hogy mekkora is e kilövelés . A gyorsan változó belsejű fekete lyukra az Attila invariancia érvényes, ami a külső világban is megmutatkozik . Ezt nevezzük fekete lyuk háborgásnak .

Szerencsénkre a fekete lyukak mérete alólról is és felőlről is korlátos . Alólról a Hawking-féle kvarkok [fekete lyuk párolgása] miat, felőlről a gononok [fekete lyuk szivárgása] miat, mindkettő egy végső robbanáshoz közelít . A nagyobb fekete lyuk elnyeli a kisebbet, és a fekete lyuk kilövelésekor mellékesen kis fekete lyukak is és nagy esemény kvantumok is keletkeznek . Ezt nevezzük fekete lyuk körzésnek . {A hipotetikus eseménykvantumok olyan kvantumok, amik túl a Planck tömegen vannak méretezve}

A struktúrálódás miat a kvark atomok különféle égitesteket alkotnak, ellenben a nem struktúrálódó gononok nem alkotnak égitesteket, hanem csak úgy kitöltik a téridőt és koncentrálódnak a fekete lyukakban és a csillagokban . A multiverzum ritka, relativisztikus sebességgel mozgó, külső metagalaxisokból áll, a metagalaxis sűrű, nem relativisztikus sebességű, extragalaxisokból áll . És ezek az egymásra relativisztikus sebességgel ráközelítő metagalaxisok okozzák az ősrobbanás elmélet kínos energiamegmaradást sértő szimetriasértését, tehát ennek is van oka . A kozmikus háttérsugárzásunkat köztük a gammasugárzás egyrészét pedig a metagalaxisunkon kívüli külső metagalaxisok - ezért reletivisztikus sebességű - kósza csillagszelei és fotonjai okozák .
<img src="A gonon elmélet_subory/matagalaxis 1.bmp">3.1. ábra

A metagalaxisok relativisztius sebességét úgy kell elképzelni, hogy gondoljunk a hangsebesség felet repülő szuperszonikus repülőgépekre, a közegnek amiben repülnek jóval kisebb a hangsebbesége, mint a föld felszín közelében; hasonlóan ugyan a külső metagalaxisok relativisztikus sebességgel mozognak, de a multiverzum fénysebessége jelentősen kissebb, mint a saját metagalaxisunk belsejében uralkodó fénysebesség .

Az eget azért látjuk szinte feketének, mert a metagalaxisunk kb. 20 milliárd fényév méretével véges, és két külső metagalaxis közt rengeteg fekete lyuk van, ami a metagalaxisok fényét leárnyékolja . Mindegyik világító metagalaxis az ő lokális ősrobbanásából keletkezett, és mindegyik metagalaxis fekete lyukak rengetegét hátrahagyva feltűnés nélkül elenyészik a nagy felhígulásban . Sajnos az univerzum nem rólunk szól, hanem a fekete lyukakról .
<img src="A gonon elmélet_subory/matagalaxis 2.bmp">3.2. ábra
A fekete foltok a metagalaxisok közi fekete lyukak; a kék S alakok és a piros foltok együtt a világító metagalaxisok gelaxisai .

Lesz-e Nagy-Recs ?
A Nagy-Recs másképen van, mint ahogyan azt a kortárs csillagászok gondolják . A mi metagalaxisunk soha nem kerül a Nagy-Recs állapotába, hanem a multiverzum fekete lyuk temetői funkcionálnak Nagy-Recs -ként . Ezek a fekete lyuk temetők sokszorosai a metauniverzumnak .



A dimenziót a Dirack-tenger tölti ki . A Dirack-tenger 0dim0 tulajdonságú geometrion atomokból állnak . Ez a semleges geometrion atom elbomolhat kvarkra és antikvarkra vagy gononra és antigononra, és fordítva ezek a kvark és gonon párok visszaalkaulhatnak semleges 0dim1 geometrion atommá . A szuperkomplex teret n dim(n+1) tulajdonságú geometrion atomok töltik ki, amik a megfelelő dimenzióvá állnak össze vagy esetleg dimenziók esnek szét rájuk . Mindegyik dimenzió fokozatnak megvan a maga Dirack-tengere . A dimenziókat a fizikai kétOldalúGyorsulás korlátolja . Ez a kétOldalúGyorsulás az n dim(n+1) dimenziójától távolodva rohamosan csöken majd elenyészik .



---





térségek osztályai

<a name="section_3">## térségek osztályai //:

A gononok elméletem avval különbözik Einstein relativitás elméletétől és a kvantumfizikátzól, hogy amíg Einstein a vákuum pontjaihoz órákat rendel és a kvantumfizika virtuális részecskéket rendel, addig az én gononok elméletem űr mütyürkéket rendel a vákuum pontjaihoz . Ez ugyanolyan absztrakció, mint az övék .




egyes erő, ill. kölcsönhatás térsége

<a name="section_3.1"># ide jön: egyes erő, ill. kölcsönhatás térsége /:







Mik az előzményei ?

<a name="section_3.1.1">Mik az előzményei ?
{ ... xvagy ... = vagy ... vagy ... }
Mivel az erőterek, ill. mezők r távolbahatása c fénysebességgel terjed és t nem pillantszerűen, ezért a klaszikus F erő képleteket szépen átszerkeszthetjük ennek megfelelően:

c = r/t -> r = c.t -> r² = c².t² -> */r² = */c² . */t²
<img src="A gonon elmélet_subory/késleltetés és odébb mozdulá.bmp">4. ábra
A fekete karika a pointerek alkotta erőtér hullámfrontja; kék folt a hullámfront múlt beli kiindulási forrása; a zöld folt az időközben elmozdult forrás új helyzete; piros nyil a forrás sebessége; a lila nyilak a hullámfront sebessége.

Lásd sokkal részletesebben az <a href="A tangens hullámok !.html">A tangens hullámok !</a> című másik tanulmányomban .





Mivel a gravitációs erő vektora ellentétes irányú az elektrosztatikus erő vektorához viszonyonyítva, ezért célszerű a gravitációs xvagy az elektrosztatikus állandó előjelét negatívan megadni . Mivel az elektromosságnak sokkal több és komplikáltabb irodalma van mint a gravitációnak, ezért ideiglenesen a gravitációs állandóját vettük negatív előjelűnek .

F = -|g| . M.m/r² xvagy F = -|g|/c² . M.m/t²
g = - ...
<img src="A gonon elmélet_subory/előjel ellentét.bmp">5.1. ábra



Hogyan orientálódnak a mágnesek ?

<a name="section_3.1.2">Hogyan orientálódnak a mágnesek ?
A mágnesek, vagyis a dipólusok a monopólusos töltésekkel ellentétben elfordításkor változó erővel reagálnak; ami csak egy kicsit komplikálja a képletet, ezért a továbbiakban nem is fogom jelölni őket, de oda kell gondolnotok ezeket .


<img src="A gonon elmélet_subory/orientáció 1.bmp">5.0 ábra


A fekete téglalap a primér mágnest, ill. dipólust jelöli, a zöld a szekundért . A primér mágneshez a szekundér mágnes hajlásszöge њ vagy Љ, a szekundér mágnas elforgatás szöge љ vagy Љ, ezek ciril betűk . Fontos, figyeljük meg, hogy ha 90 fokkal elhajlítjuk xvagy elforgatjuk mágnest, akkor a köztük ható erő ellenkező irányú lesz . Amikor az F = -1*β . Φ.φ/r² = -1*β . Φњ.φљ/r² képletben és társaiban az i.i = -1 adódik és hasonlók, akkor a mágnesek, ill. töltések orientációját értelemszerűen hozzá kell igazítani .

















Ha formailag kipróbáljuk a töltést komplex tömegként használni, akkor egy értelmes rendszert kapunk

<a name="section_3.1.3">Ha formailag kipróbáljuk a töltést komplex tömegként használni, akkor egy értelmes rendszert kapunk .
<img src="A gonon elmélet_subory/formailag komplex töltés.bmp">5.2. ábra

F = k . Q.q/r² = k . iy.M.iy.m/r² = k.iy.iy . M.m/r² = -1.k.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = k/c² . Q.q/t² = k/c² . iy.M.iy.m/t² = k.iy.iy/c² . M.m/t² = -1.k.y²/c² . M.m/t² = g/c² . M.m/t²
=> -1.k.y² = g -> y = √(-1.g/k) = i . √(g/k)



▼
k = + 8,987 551 787 368 176 4 *10⁹ N m² C⁻² : elektromos állandó
g = - 6,674 28(6 7) ±0,00067 *10^-11 m³ kg^-1 s^-2 : gravitációs állandó

y = i. 0,86175042884338296275136500146845 *10^-10 : a töltés tömegegyenértéke
Ez nem azt jelenti, hogy a töltés ennyi tömegű, hanem azt, hogy ennyi az extradimenzió állású forgatónyomatéka !
▲





Sőt ha ugyanezt az i komplexet megteszük ...

<a name="section_3.1.4">Sőt ha ugyanezt az i komplexet megteszük a mágnesességgel, ekkor képletekben az erők iránya szintén megfelelőre áll be; és mivel a mágneses mezőt egy köráram gerjeszti, ezért ezeket a komplexeket általánosan is körbemozgásnak{íveltmozgásnak} feleltethetjük meg; csak annyi, hogy a mágneses körbemozgás (bω), ~(ωk) belsői, ellenben az elektrosztatikus körbemozgás (kω), ~(ωb) külsői minőségű a ~. szemlélettől függően .
<img src="A gonon elmélet_subory/mágnes mágnes komplex erő.bmp">5.3. ábra

F = k . Q.q/r² ~ F = -1*β . Φ.φ/r² <=> F = -1*k . Q.q/r² ~ F = β . Φ.φ/r²
=> F = k . i*Q.i*q/r² ~ F = β . Φ.φ/r²
=> i*Q ~ Φ



F = g . M.m/r² ~ F = -1*α . Ψ.ψ/r² <=> F = -1*g . M.m/r² ~ F = α . Ψ.ψ/r²
=> F = g . i*M.i*m/r² ~ F = α . Ψ.ψ/r²
=> i*M ~ ψ

2022. február 18., 22:27 (CET)~~ xvagy 2022. február 18., 22:27 (CET)~~

F = k/c² . Q.q/t² ~ F = -1*β/c² . Φ.φ/t² <=> F = -1*k/c² . Q.q/t² ~ F = β/c² . Φ.φ/t²
=> F = k/c² . i*Q.i*q/t² ~ F = β/c² . Φ.φ/t²
=> i*Q ~ Φ



F = g/c² . M.m/t² ~ F = -1*α/c² . Ψ.ψ/t² <=> F = -1*g/c² . M.m/t² ~ F = α/c² . Ψ.ψ/t²
=> F = g/c² . i*M.i*m/t² ~ F = α/c² . Ψ.ψ/t²
=> i*M ~ ψ

magyarázat: Az " F = k . Q.q/r² ~ F = -1*β . Φ.φ/r² " átírható " F = k . Q.q/r² = -1*β . Φ.φ/r² " -ra . Az " F = -1*k . Q.q/r² ~ F = β . Φ.φ/r² " átírható " F = -1*k . Q.q/r² = β . Φ.φ/r² " -ra . Az " k . Q.q/r² = -1*β . Φ.φ/r² " átrendezhető " -1*k . Q.q/r² = β . Φ.φ/r² " -ra . Az " F = g . i*M.i*m/r² ~ F = α . Ψ.ψ/r² " átírható " F = k . i*Q.i*q/r² = β . Φ.φ/r² " -ra, ahol " k . i*Q.i*q/r² = -1*k . Q.q/r² ", ebből " i*Q ~ Φ " a mágnes olyan mint egy komplex töltés . Az következő képlet sorokat is hasonlóan szintén így kellesz magyarázni .






De felmerült egy nyitott kérdés: hogyan hat egymásra egy tömeg és egy elektromos töltés, meg a többi vegyes gerjesztés ?

<a name="section_3.1.5">De felmerült egy nyitott kérdés: hogyan hat egymásra egy tömeg és egy elektromos töltés, meg a többi vegyes gerjesztés ? A fentiek alapján így:

F = ? . M.Q/r² = g . M.iy*M/r² = iy*g . M.M/r²
=> ? = iy*g
<img src="A gonon elmélet_subory/tömeg töltés erő.bmp">5.4. ábra

Tehát egy tömeg és egy elektromos töltés közt komplex irányú erő hat ! De hogyan értelmezzük e komplex irányú erőt ? Egyelőre sehogyan se . De mégis mit kezdhetünk vele ? A fentiek alapján újragondolhatjuk még így is:



F = g . M.m/r² ~ F = -i*λ . S_E.S_E/r² <=> F = -i*g . M.m/r² ~ F = λ . S_E.S_E/r²
=> F = g . j*M.j*m/r² ~ F = λ . S_E.S_E/r²
=> j*M ~ S_E és -i = j.j



F = g . M.m/r² ~ F = i*δ . S_A.S_A/r² <=> F = i*g . M.m/r² ~ F = δ . S_A.S_A/r²
=> F = g . ij*M.ij*m/r² ~ F = δ . S_A.S_A/r²
=> ij*M ~ S_A és i = ij.ij = ii.jj = -1.jj = -1.-i

2022. február 18., 22:27 (CET)~~ xvagy 2022. február 18., 22:27 (CET)~~

F = g /c². M.m/t² ~ F = -i*λ/c² . S_E.S_E/t² <=> F = -i*g/c² . M.m/t² ~ F = λ/c² . S_E.S_E/t²
=> F = g/c² . j*M.j*m/t² ~ F = λ/c² . S_E.S_E/t²
=> j*M ~ S_E és -i = j.j



F = g/c² . M.m/t² ~ F = i*δ/c² . S_A.S_A/t² <=> F = i*g/c² . M.m/t² ~ F = δ/c² . S_A.S_A/t²
=> F = g/c² . ij*M.ij*m/t² ~ F = δ/c² . S_A.S_A/t²
=> ij*M ~ S_A és i = ij.ij = ii.jj = -1.jj = -1.-i


<img src="A gonon elmélet_subory/SE SE erő.bmp">5.5. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/SA SA erő.bmp">5.6. ábra



Eredményül kaptam egy S_E és egy S_A gerjesztést, és mellékesen egy j kvaterniót; legalábbis megelőlegeztem neki a kvaternió nevet, majd később kiderül, hogy ez nem a Hamiltoni kvaternió .



De ne álljunk meg itten, nézük meg a töltésre is !

<a name="section_3.1.6">De ne álljunk meg itten, nézük meg a töltésre is !



F = k . Q.q/r² ~ F = i*η . S_P.S_P/r² <=> F = i*k . Q.q/r² ~ F = η . S_P.S_P/r²
=> F = k . ij*Q.ij*q/r² ~ F = η . S_P.S_P/r²
=> ij*Q = ij.i*M ~ S_P és -i = j.j
=> F = k . ij.i*M . ij.i*m/r² = ii.jj.ii*k . M.m/r² = -i*k . M.m/r² = -i.i*g.y² . M.m/r² = +1*g.y² . M.m/r²



F = k . Q.q/r² ~ F = -i*ζ . S_H.S_H/r² <=> F = -i*k . Q.q/r² ~ F = ζ . S_H.S_H/r²
=> F = k . j*Q.j*q/r² ~ F = ζ . S_H.S_H/r²
=> j*Q = ji*M ~ S_H és -i = j.j
=> F = k . ji*M.ji*m/r² = jj.ii*k . M.m/r² = -i.-1*k . M.m/r² = +i.i*g.y² . M.m/r² = -1*g.y² . M.m/r²

2022. február 18., 22:27 (CET)~~ xvagy 2022. február 18., 22:27 (CET)~~

F = k/c² . Q.q/t² ~ F = i*η/c² . S_P.S_P/t² <=> F = i*k/c² . Q.q/t² ~ F = η/c² . S_P.S_P/t²
=> F = k/c² . ij*Q.ij*q/t² ~ F = η/c² . S_P.S_P/t²
=> ij*Q = ij.i*M ~ S_P és -i = j.j
=> F = k/c² . ij.i*M . ij.i*m/t² = ii.jj.ii*k/c² . M.m/t² = -i*k/c² . M.m/t² = -i.i*g.y²/c² . M.m/t² = +1*g.y²/c² . M.m/t²



F = k/c² . Q.q/t² ~ F = -i*ζ/c² . S_H.S_H/t² <=> F = -i*k/c² . Q.q/t² ~ F = ζ/c² . S_H.S_H/t²
=> F = k/c² . j*Q.j*q/t² ~ F = ζ/c² . S_H.S_H/t²
=> j*Q = ji*M ~ S_H és -i = j.j
=> F = k/c² . ji*M.ji*m/t² = jj.ii*k/c² . M.m/t² = -i.-1*k/c² . M.m/t² = +i.i*g.y²/c² . M.m/t² = -1*g.y²/c² . M.m/t²















Eredményül kaptam egy S_P és egy S_H gerjesztést, és két ellentétes féle vizuális erőt, ill. erőteret/mezőt .


És itt is felmerült a nyitott kérdés: hogyan hatnak egymásra a megfelelő vegyes gerjesztések

<a name="section_3.1.7">És itt is felmerült a nyitott kérdés: hogyan hatnak egymásra a megfelelő vegyes gerjesztések, akkor kiderül, hogy az S_E és az S_A gerjesztések közt vizuális erő hat így ni !
F = g . S_E.S_A/r² = g . j*M.ij*m/r² = i.jj*g . M.m/r² = i.-i*g . M.m/r² = +1*g . M.m/r²
xvagy
F = g/c² . S_E.S_A/t² = g/c² . j*M.ij*m/t² = i.jj*g/c² . M.m/t² = i.-i*g/c² . M.m/t² = +1*g/c² . M.m/t²

<img src="A gonon elmélet_subory/SP SP erő.bmp">5.7. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/SH SH erő.bmp">5.8. ábra





Szükséges még a töltés tömegegyenértéken kívül a többi gerjesztés tömegegyenértékét is kiszámolni

<a name="section_3.1.8">Szükséges még a töltés tömegegyenértéken kívül a többi gerjesztés tömegegyenértékét is kiszámolni:

▼
F = k . Q.q/r² = k . iy.M.iy.m/r² = k.iy.iy . M.m/r² = -1.k.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = k/c² . Q.q/t² = k/c² . iy.M.iy.m/t² = k/c².iy.iy . M.m/t² = -1.k/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.k.y² = g -> y = √(-1.g/k) = i . √(g/k)

F = β . Φ.φ/r² = β . iy.M.iy.m/r² = β.iy.iy . M.m/r² = -1.β.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = β/c² . Φ.φ/t² = β/c² . iy.M.iy.m/t² = β/c².iy.iy . M.m/t² = -1.β/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.β.y² = g -> y = √(-1.g/β) = i . √(g/β)

F = α . Ψ.ψ/r² = α . iy.M.iy.m/r² = α.iy.iy . M.m/r² = -1.α.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = α/c² . Ψ.ψ/t² = α/c² . iy.M.iy.m/t² = α/c².iy.iy . M.m/t² = -1.α/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.α.y² = g -> y = √(-1.g/α) = i . √(g/α)

F = λ . S_E.S_E/r² = λ . iy.M.iy.m/r² = λ.iy.iy . M.m/r² = -1.λ.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = λ/c² . S_E.S_E/t² = λ/c² . iy.M.iy.m/t² = λ/c².iy.iy . M.m/t² = -1.λ/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.λ.y² = g -> y = √(-1.g/λ) = i . √(g/λ)

F = δ . S_A.S_A/r² = δ . iy.M.iy.m/r² = δ.iy.iy . M.m/r² = -1.δ.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = δ/c² . S_A.S_A/t² = δ/c² . iy.M.iy.m/t² = δ/c².iy.iy . M.m/t² = -1.δ/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.δ.y² = g -> y = √(-1.g/δ) = i . √(g/δ)

F = η . S_P.S_P/r² = η . iy.M.iy.m/r² = η.iy.iy . M.m/r² = -1.η.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = η/c² . S_P.S_P/t² = η/c² . iy.M.iy.m/t² = η/c².iy.iy . M.m/t² = -1.η/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.η.y² = g -> y = √(-1.g/η) = i . √(g/η)

F = ζ . S_H.S_H/r² = ζ . iy.M.iy.m/r² = ζ.iy.iy . M.m/r² = -1.ζ.y² . M.m/r² = g . M.m/r²
xvagy
F = ζ/c² . S_H.S_H/t² = ζ/c² . iy.M.iy.m/t² = ζ/c².iy.iy . M.m/t² = -1.ζ/c².y² . M.m/t² = g . M.m/t²
=> -1.ζ.y² = g -> y = √(-1.g/ζ) = i . √(g/ζ)
▲












Hát ez elképesztően csodálatos: az i és j nem valós számokkal bűvészkedve 3 db új vizuális erőt találtam ! - már csak interpretálni kell őket

<a name="section_3.1.9">Hát ez elképesztően csodálatos: az i és j nem valós számokkal bűvészkedve 3 db új vizuális erőt találtam ! - már csak interpretálni kell őket .


Az i és j signoók jelenségeit illessük általánosan az S_* sötét jelzővel . Mivel az emberközeli megszokott hétköznapi világunkban minden jelenség "világos" számunkra, ezért ezen kívül a relativisztikus és kvantumfizikai világban kell keresni a - tudatunk számára felfoghatatlan - "sötét" jelenségeket .

Kezdjük az interpretálást a könnyebbik végével, tehát ezek az új vizuális erők/mezők .

1. A kvantumfizikából a részecske-hullám kettőség az egyik ide illő jelenség: az S_P részecskét és az S_P hullámcsomagot az F = k . S_P.S_P/r² = k . ij.i*M . ij.i*m/r² vonzó erő tartja össze és nem valami csoda, mert az S_P.S_P mező van köztük . A P a Planck-állandó névadójának rövidítése .
2. A kvantumfizikából a Heisenberg-féle határozatlansági elv a másik ide illő jelenség: a S_H kvantumokat az F = k . S_H.S_H/r²k . ji*M.ji*m/r² taszító erő szórja szét és nem valami csoda, mert az S_H.S_H mező van köztük . A H a Heisenberg-féle határozatlansági elv névadójának rövidítése .
3. Akkár az emberi nagyságrendben is érzékelhető vizuális ötödik erő a sötét energia és a sötét anyag közt hat . A gonon atomokat ez az ötödik F = g . S_H.S_P/r² = g . j*M.ij*m/r² vonzó erő tartja össze, és ezek az erők nem árnyékolják le egymást .
4. A komplex irányú erőt egy gumibalonnal szemléltethetjük: fessünk színes foltokat a gumibalon felületére; amikor levegőt fújunk e gumibalonba, akkor a színes foltos felületre merőlegesen ébresztünk erőt; mégis a színes foltok mozgásba lendülnek . A relativisztikus csillagászatnak S_A Jan Oort hatás esetében e balon zsugorodik, S_E Hubble jelenség esetében e balon tágul .


<img src="A gonon elmélet_subory/kettősség1.bmp">6.1. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/hullámfront.bmp">6.2. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/kettősség2.bmp">6.3. ábra
A hullámcsomag a részecskéhez két féle módon viszonyulhat: eltávolodik tőle vagy elhajlik hozzá képest . Amikor eltávolodik, akkor vonzák egymást, ami viselkedést a S_P töltésnek tulajdonítjuk; amikor elhajlik hozzá képest, akkor mivel így taszítják egymást, ezért labilisak, ami viselkedést a S_H töltésnek tulajdonítjuk . E labilitás az oka a kvantum cikcakos mozgásának . Természetesen a hullámcsomag egyszerre is lehet eltávolodva is és elhajolva is a részecskéhez képest .


<img src="A gonon elmélet_subory/5. erő SE SA.bmp">6.4. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/gumibalon.bmp">6.5. ábra













Remélem, hogy nem tévesztettem el valamit !



---




Milyen (szuper)komplex rendszert képez egymással a kvark és a gonon? - a kk() kis kategóriám

<a name="section_3.1.10">Milyen (szuper)komplex rendszert képez egymással a kvark és a gonon? - a kk() kis kategóriám .

Rendszeres asszociációként szétírva így néz ki ->
A hipertér szuperkomplex szférájába ágyazott valós térünk igazi viselkedése :


• >><< a 3dim4 valós(!) terünk kiskategóriája :
  • >< az i komplex tér :
  • ø(bω)M ~ dimenzión belüli állás, gonon kizárás
    • i ~ vektoriális elhajlás, forgás -> vizuális sebesség, röppályák
      • ø(bω)g ~ monopólus statika: gravitációs erő -> graviton ?
      • i(bω)α ~ dipólus kinetika: gravitomágnesses erő -> i graviton ?
    • j ~ skaláris átméretezés, excentritás -> virtuális sebesség, szellempályák{5. erő}
      • j(bω)λ pinch ~ monopólus energia: gravitofantás erő -> j gonon ! : sötét energia, sebesség eltérés{Hubble állandó}
      • ij(bω)δ kink ~ dipólus impulzus: gravitofiktás erő -> ij gonon ! : sötét anyag, gyorsulás eltérés{Jan Oort hatás}
  • i(kω)Q ~ dimenzión kívüli állás, kvark bezárás
    • i ~ vektoriális elhajlás, forgás -> vizuális sebesség: röppályák
      • ø(bω).i(kω)k ~ monopólus statika: elektro(statikus) erő -> kvark: neutrínó, elektron, proton !
      • i(bω).i(kω)β ~ dipólus kinetika: (elektro)mágneses erő -> i kvark: magneton ?
    • j ~ skaláris átméretezés, excentritás -> virtuális sebesség: szellempályák
      • j(bω).i(kω)ζ pinch ~ monopólus energia: (elektro)fantás erő -> j kvantum ! : energia határozatlanság, sebesség ingadozás{Plack állandó}
      • ij(bω).i(kω)η kink ~ dipólus impulzus: (elektro)fiktás erő -> ij szuptum {szuperpozíció} ! : impulzus határozatlanság, gyorsulás ingadozás{Heisenberg-féle határozatlansági elv}
• >><< ...stb?.

A formális spekulációkon kívül nem tudtam megálapítani, hogy milyen a 7dim8 és a többi tér kiskategóriájának szemantikája; de ettől ők még léteznek, és hiszek benne, hogy majd rájövünk a szemantikájukra is .

Ennek a kiskategóriának következő a leírása:

A "ø(bω)M" jelzés a 3dim4 dimenziónk belső 3dim irányaira utal, a "i(kω)Q" jelzés a 3dim4 dimenziónk külső dim4 irányaira utal . A 3dim a gravitációs féle mezők tájolása, a dim4 az elektromos mezők tájolása .

Az "i ~ vektoriális elhajlás" jelzés arra utal, hogy a gerjesztéseket az erő képletében vektoriálisan szorzódnak össze, és ezért miatuk a téridő elhajlik; a "j ~ skaláris átméretezés" jelzés arra utal, hogy a gerjesztések az erő képletében skalárisan szorzódnak össze, és ezért miatuk a téridő kitágul vagy összehúzódik .





• Az "ø(bω)g" jelzés a gravitációra utal, ahol a g a gravitációs erő állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, a øω az egyenes mozgású rajzolata .
• Az "i(bω)α" jelzés a hipotetikus gravitomágneses mezőre utal, ahol az α a gravitációs állandóhoz hasonló gravitomágnesses erő állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, az iω az ívelt{kör} mozgású rajzolata .
• Az "ø(bω).i(kω)k" jelzés az elektrostatikus mezőre utal, ahol a k az i(kω) komplex külső tájolás eredetű elektromos erő állandója, egyúttal a bω a dimenziónk belső tájolásának, az øω az egyenes mozgású rajzolata .
• Az "i(bω).i(kω)β" jelzés a mágneses mezőre utal, ahol az β az elektromos állandóhoz hasonló mágnesses erő állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, az iω az ívelt{kör} mozgású rajzolata .

Ennél izgalmasabb, hogy ...

• A "j(bω)λ" jelzés a Hubble jelenségre utal, ahol a λ a sötét energia hatás állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, a jω az egyenes kvaternió mozgású rajzolata . Ez azt jelenti, hogy a Hubble jelenséget egy számítható kvaterniókkal kapcsolatos erő okozza .
• A "ij(bω)δ" jelzés a Jan Oort hatásra utal, ahol a δ Jan Oort hatás hatás állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, az ijω az ívelt{körös} kvaternió mozgású rajzolata . Ez azt jelenti, hogy a Jan Oort hatást egy számítható kvaterniókkal és komplexekkel kapcsolatos erő okozza .
• A "j(bω).i(kω)ζ" jelzés a kvantum hatás utal, ahol a ζ az i(kω) komplex külső tájolás eredetű kvantum hatás állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, a jω az egyenes kvaternió mozgású rajzolata . Ez azt jelenti, hogy a kvantum hatást egy számítható kvaterniókkal kapcsolatos erő okozza; vagyis a korpuszkális részecskét ez az erő - és nem valami csoda - tartja együtt a hullámcsomaggal .
• A "ij(bω).i(kω)η" jelzés a Heisenberg-féle határozatlansági hatásra utal, ahol a η Heisenberg-féle határozatlansági hatás hatás állandója, a bω a dimenziónk belső tájolásának, az ijω az ívelt{körös} kvaternió mozgású rajzolata . Ez azt jelenti, hogy a Heisenberg-féle határozatlansági hatást egy számítható kvaterniókkal és komplexekkel kapcsolatos erő okozza; vagyis a korpuszkális részecske és a hullámcsomag együttesét ez az erő - és nem valami csoda - szórja szét látszólag véletlenszerűen .
• Mindegyik hatáshoz részecske is tartozik, eminek egyrésze még csak hipotetikus:
  • most a gononosok következnek:
    • A gravitáció hatásé a graviton, a gravitomágneses hatásé az i graviton, a sötét energiáé a j gonon, a sötét anyagé az ij gonon .
  • most a kvarkosok következnek:
    • Az elektromos hatásé a neutrínó, elektron, proton; a mágneses hatásé magneton, kvantum hatásé a kvantum, a Heisenberg-féle határozatlansági hatásé a szuptum {szuperpozíció} .

Az 5. erő az a vizuális erő, ami a j gonon és az ij gonon közt ébred így

<a name="section_3.1.11">Az 5. erő az a vizuális erő, ami a j gonon és az ij gonon közt ébred így j.ij = i.(j.j) = i.-i = +1 .

A [komplex mező topológia] a kiskategóriám erőit próbálja meg számítógépesen szimulálni .
Pl. érdekes feladat a széttartó gravitofanta és az összetartó gravitofikta és a köztük kialakuló 5. erő és a diszkontinuitás{2D átmenet} és a köztük ébredő Lorentz erő ötösségét vizsgálni valós{signo} gravitációjú környezetben .
<img src="A gonon elmélet_subory/összkép1.bmp">7. ábra






---




Hogyan lehetséges az, hogy a sötét energiák közt ható sehová sem mutató komplex irányú erő mégiscsak a Hubble-jelenséget okoza

<a name="section_3.1.12">Hogyan lehetséges az, hogy a sötét energiák közt ható sehová sem mutató komplex irányú erő mégiscsak a Hubble-jelenséget okoza ?


Itt azt a módszert használjuk, hogy tudomásul vesszük a jelenséget és lehetőleg valamilyen képlettel leírjuk :
F = H . (N.S).S/r² xvagy F = H/c² . (N.S).S/t²
v = t(F/m)
v_á = (∑ v_e)/N

Ahol F az erő, H a halmazban ható komplex kölcsönhatás állandója, N a halmaz elemeinek = gerjesztéseinek db száma, S a halmaz egyenlő elemeinek gerjesztés intenzitása, r a gerjesztések közti távolság, t a távolságból számítot kölcsönhatás terjedésének ideje, v a halmaz valamenyi elemének a vonatkoztatott sebessége, t az amióta tart a v vonatkoztatott sebesség, m az egyes gerjesztések tömege, v_á átlag sebesség, v_e elemi sebesség .




Tehát legyen új fizikai törvény az, hogy egy gerjesztések halmaza úgy is megmozdulhat, hogy ha két eleme közt nem hat közvetlen erő, elég ha csak az elemek kaszkádja közt hat valamilyen erő . Ez különösen fontos, mert ez általánosítható más reáltantárgyakra is, és felhasználható a még általánosabb filozófiában is, ez az elv: egyik és a másik közti nehezen érthető kapcsolat lehet értelmes . Pl. valahol, valamikor, valamelyik dimenzióban valamivel, ill. valakivel történik valami akció, és ezért máshol, máskor, más valamelyik dimenzióban másmivel, ill. másvalakivel történik valami nehezen érthető, de szükségszerű(!) reakció .

Ezek szerint a Hubble-jelenséget egy olyan a metagalaxisunkban{halmaz} ható kis de régtől ható pozitív gyorsulás okozza, ami nem mérhető ki két galaxis{elem} kölcsönhatásából, mert bár létező, de csak kaszkád{komplex} kölcsönhatás . És a Jan Oort hatást egy olyan a galaxisokban{halmaz} ható nagy negatív gyorsulás okoza, ami nem mérhető ki két csillag{elem} kölcsönhatásából, mert bár létező, de csak kaszkád{komplex} kölcsönhatás .

Ha lenne jg is, akkor az a halmaz kavargását okozná .

<img src="A gonon elmélet_subory/SE SE erő kereszt.bmp">8.1. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/SA SA erő kereszt.bmp">8.2. ábra

Rendben, tudomásul vesszük, hogy a tapasztalat szerint a komplex irányú erő reakciója egy kereszt irányú valós erő, de mit mond erre az elmélet, miért van ez így elméletileg ?


Írjuk fel formálisan ezt a tapasztalatot: +1.F = ? . -i.F ahol a ? az ismeretlen tényező . Egy kis gondolkodással a ? az i komplex számnak adódik: +1.F = i . -i.F . Nyilván ez az új i a koordinátaRendszer szerinti 90 fokos forgatásból adódik, és ezért a többi komplex erőre is igaz: -1.F = ? . i.F => -1.F = i . i.F . Ezt a jelenséget szépen demonstrálhatjuk egy gumi lapon: fessünk rá 4 egymásra merőleges színes foltot, és az egyik folt párt húzuk szét xvagy toljuk össze, akkor a másik folt ellentétes irányú reakciós elmozdulást mutat, ami éppen a mi komplex viszonyunknak felel meg .
<img src="A gonon elmélet_subory/SE SE erő kereszt koor.bmp">8.3. ábra <img src="A gonon elmélet_subory/SA SA erő kereszt koor.bmp">8.4. ábra





---




Hogyan számszerűsíthetjük a régi és az új mezők állandóit ?

<a name="section_3.1.13">Hogyan számszerűsíthetjük a régi és az új mezők állandóit ?


A lehetőségeink ígéretesek, de nem könyűek . Csapatmunkát és a tehetősek támogatását igényeli .


Egy lehetőség, hogy a más meglévő szakirodalomból és az interneten megkeressük .


Ezeket az idevágó állandókat sikerült összegyűjtenem:



Milyenek a mezők hullámai ?

<a name="section_3.1.14">Milyenek a mezők hullámai ?


Az elsődleges hullámok a c² = 1/εμ képlettel rokoníthatók, nyilván mind bozonok .


Indexekkel felszerelve így néz ki: {mater = anyag, pond = tömeg, -fil = barát, -fág = bontó, -o- = kötőhang}


c_o² = 1/ε_oμ_o : +.+ = + : materofil elektromágnesses hullám
c_m² = 1/ε_mμ_m : -.- = + : pondofil gravitációs hullám
c_sp² = 1/ε_spμ_sh : i.-i = + : materofág kvantumisztikus sötéthullám
c_se² = 1/ε_seμ_sa : -i.i = + : pondofág relativisztikus sötéthullám

Itt kérdés, hogy a c_o, c_m, c_sp és a c_se egyenlőek-e egymással; nincs okunk feltételezni, hogy ne lennének egyenlők . Továbbá ha az ε, μ egyike valamiképen ismert, akkor már kiszámítható a másik .

k = 1/4πε_o ; g = 1/4πε_m ; ζ = 1/4πε_sp ; λ = 1/4πε_se

Az F = g/c2 . j M. j m/t2 és az F = g/c2 . ij M. ij m/t2 esetében szintén van tangens hullám, csak ez is komplex irányú, de ezért másképen hullámzik: a ki be kapcsolás hatása az idő folyam előrehaladtával az egész halmazra kiterjedően egyszerre történik minden gerjesztés bevonásával , és nem csupán 1 db gerjesztésből kiindulva .

Művészileg így imitálhatók a szuperkomplex hullámok: lásd azt a vdeót: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=etviGf1uWlg">Deee-Lite - Groove Is In The Heart (Official Video)</a>



---




• A gerjesztések szuperkomplex statikája:
  De újra felmerült a nyitott kérdés: hogyan hat egymásra egy tömeg és egy elektromos töltés, meg a többi vegyes gerjesztés ? Pl. az újabb megondolások alapján most már hogyan kell értelmezni az elektromos töltés és az (elektro)mágnes közt ható komplex irányú erőt ?
  
  F = ? . Q.Φ/r² = g . M.iy*iiyM/r² = i.iiyy*g . M.M/r² = -i.yy*g . M.M/r²
  
  Most már egyszerű: Az elektromosan töltött test és a (elektro)mágnesses test közt valóban hat egy erő, de mivel ez az erő komplex irányú, ezért ez az erő nem e két erőforrás közt mérhető ki, hanem az e két erőforrás közt előforduló más elektromosan töltött vagy és más (elektro)mágnesses test közt mérhető ki . Ez igazán furcsa, megdöbbentő, hihetetlen, felfoghatatlan fantasztkus, isteni ...stb., de tetszik vagy nem tetszik ilyen a valóságunk .
  
  A legkevesebb darabszáma e halmaznak a 4 db . Ebből egy szép laboratóriumi kísérletet lehet csinálni: kell hozzá két maximális feszültségű fémtest és kell hozzá két maximális erejű szupravezetőmágnes és persze kell hozzá pontos mérűműszerek . Pontosan meg kell mérni külön a csak feszultség alatt lévő két testet és kölön az aktivált szupravezető mágnes közt uralkodó erőviszonyokat, majd e négyet együtt, és e három mérés eltéréséből adódik a komplex erő jelenléte a elektro(statikus)mos töltés és az (elektro)mágnes közt ? Egyenes Nobel-díj ! Nyilván mivel az elrendezés szimmetrikus, ezért a másik két test is hat az előző két testre . Ugyanezt meg kellene tudni ismételni, ill. figyelni az atomok és a molekulák világában is, sőt a részecskegyorsítók technikájában is .
  
  Tehát a töltés és a mágnes közt komplex feszültség jön létre, és e komplex feszültség meg más gerjesztések közt valós feszültséget okoz . Ez alapján a kvaterniós feszültség olyan, hogy más gerjesztések közt komplex feszültséget okoz, ami további gerjesztések közt meg valós feszültséget okoz; és ez általánosan is kaszkád módon érvényes a szuperkomplexes töltéseimre .
  
  <img src="A gonon elmélet_subory/Q Mág erő kereszt koor.bmp">9. ábra
  
  

  A szuperkomplex mezők analitikája

  <a name="section_3.1.15">A szuperkomplex mezők analitikája/:
  
  

• A gerjesztések szuperkomplex kinetikája:
  
  • A mozgó szuperkomplex töltések távoli egymásra hatása:
    
    • A valósan mozgó Lerentz erő:
      Az álló töltés és mágneses tér közt ható komplex erő nem okoz elmozdulást köztük, de mi a helyzet, ha mozognak egymáshoz képest ? Ekkor a közismert Lorentz erő lép fel köztük: a mozgó töltés és mágnes közt vizuális erő keletkezik, ami a mozgásállapotok megváltoztatására törekszik :
      
      F = q(E + v X B)
      
      Nyilván itt arról van szó, hogy a B komplexe az E -nek: i.B = E , ezért a Lorentz törvény általánosítható minden mozgó gerjesztés és a hozzá képest komplex gerjesztés közt ható erőre . De hogyan értelmezzük a mozgó gerjesztés és a hozzá képest j xvagy ij gerjesztések közt ható erőt ?: két ilyen gerjesztés közt csak akkor ébred erő, ha az egyik legalább vektoriálisan gyorsulva mozog, ebben az esetben nem elég az egyenletes sebességű mozgás .
      <img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz Mág Q.bmp">10.1. ábra<img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz Mág Q gravito.bmp">10.2. ábra
      <img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz SA SE sötét.bmp">10.3. ábra<img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz SH SP sötét.bmp">10.4. ábra
      <img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz tömeg Q.bmp">10.5. ábra<img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz SH SP sötét.bmp">10.6. ábra
      
      Tehát a Lorentz törvény minden szuperkomlexű töltésre általánosítható: a mozgó szuperkomplexű töltések közt ható erőhöz a megfelelő vektoriálisan kaszkád haladványú mozgás kell .
      
      Művészileg így imitálhatók a kaszkád haladványú mozgás: lásd ezt a videót <a href="https://www.youtube.com/watch?v=XKuJUxGntRI">Amii Stewart - Knock On Wood - Official Video</a>
      
      
    • A komplex mozgású Lerentz erő:
      A Maxwel egyenletek axiómaként tartalmazzák a változő mező önindukciós egyenletét is, de senki sem tudja, hogy miért van ez az önindukciós axióma . Az én szuperkomplex mezőelméletem nem axiómaként, hanem következményként tartalmazza a változő mező önindukciójának magyarázatát . Természetesen komplexekkel magyarázza ezt az önindukciót: a mozdulatlan de változó mező mértékeket komplex mozgásként értelmezzi és erre a komplex mozgásra is érvényesíti - a már a valós mozgásból ismert - Lorentz erőt .
      <img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz Mág Q indukció.bmp">11.1. ábra<img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz Q Mág indukció.bmp">11.2. ábra
      
      Rendben, szép, hogy az önindukciót ki lehet számolni a komplexként mozgó Lerentz erőből, de mégis mi a fenét takar az a komplex mozgás ?
      Amikor a gerjesztésnek monoton változik az intenzitása, akkor a gerjesztéstől vizuális fix A távolságra a térerő is változik . Rögzítsünk egy olyan virtuális fix B távolságot, amely az állandó térerőhöz van rendelve; mivel állandó, ezért egy bizonyos sebbességgel eltolódik az A fix pontól . Ez a sebesség elvonatkoztatás a varázslatos komplex sebességünk, tehát nem légből kapott formális akrobata mutatvány .
      <img src="A gonon elmélet_subory/Lorentz komplex sebesség.bmp">11.3. ábra
      
  • A mozgó szuperkomplex töltések közvetlen ütközése:
    • A szuperkomplex elemek ideális gáz jellegű megjelenései: Csak annyi, hogy az ütközési képletben következetesen figyelembe kell venni a szuperkomplex signókat . Megjegyzem, hogy bizonyos képletekben a signós tömeget abszolút értékbe kell tenni .
    • A szuperkomplex rögök mechanika jellegű alakzatai:
      Ezek a magyar Kármán-féle örvények kozmikus megfelelője, de itt is az analógiát i komplexvel kell elosztani, hogy a másságukat értelmezni tudjuk, legalábbis a "szavak" szintjén .
      <img src="A gonon elmélet_subory/gravi kondenz.bmp"> ábra
      1. granulák: differenciált elem eloszlás, anyag vertikális körzések
      2. meteorok és holdak: Szaturnusz gyűrűi, pásztorok
      3. bolygók és kisbolygók: Az Oort felhő differenciálódása, ** zene analógia
      4. csillagok:
         • galaxis csillagainak differenciálódása: nyilt, zárt halmazok; egyebek
         • galaxis csillagainak felhősödése
      5. galaxisok: komplex kondenzcsíkok-szerű háló
      6. metagalaxis és multiverzum: ősrobbanáshoz tartozó jelenségek, anyag és antianyag megoszlások, és más még ismeretlenek
         
         
  • Az önszerveződés vezetett el a Gaiához és az élőlényekhez, chemtonhoz és a DNS-hez, a civilizációhoz és a kultúrához, a technológiához és a technikához, a filozófiához és a tudományhoz, a robotokhoz és a mesterséges intelligenciához .


Lehetőség lenne a Naprendszeren belüli precíziós(!) csillagászattal elenőrizni a szuperkomplex mezőfizikám előrejelzéseit ! A Föld felszíni gravitációs térerő változására, a Föld forgás tengelyének mozgására, a GPS műholdrendszerek háborgására, a Hold mozgásának lézeres és radaros mérésére, bolygóközi műholdak pályaadataira, a Naprendszer égitesteinek mozgására, bolygók mágnesses terének változására gondolok . Mivel e mérési adatok értelmezése ember számára reménytelenül bonyolult, vagy legálábis nagyon sok időt igényelne, ezért e precíziós csillagászatot számítógépes szimulációval kell összekapcsolni; ami tekintettel arra, hogy az obszerválásban résztvevő elemek száma megszámolható, ezért a számítógép várhatóan elbír majd vele .

És lehetőség lenne extremitások keresésére is a kozmoszban .







---




A végeken miért gyorsulva tágul a metagalaxisunk, miért nem másodfokú fügvényes a Jan Oort hatásnak kitett galaxisok csillagainak keringése ?
Azért mert a Hubble jelenség halmaza és az Jan Oort hatás halmaza véges átmérőjű halmaz, amiben a halmaz elemei közt ható komplex erők e halmaz felületén elvesztik a 3 dim jellegüket . Egy két dimenziós komplex diszkontinuitás{átmenet} alakul ki a komplex erőkből, ami negyon hasonlóan viselkedik, mint a közismert folyadékok felületi feszültsége . Van az adhéziónak és a kohéziónak megfelelő erői . A sötét energia halmazának pozitív, a sötét anyag halmazának negatív a felületi feszültsége; ezért a metagalaxisoknak a végükön lévő galaxisai nagyobb sebességek távolodnak, mint ha a belső galaxisainak a sötét energiájából számítanánk; és ellenben a sötét anyagot tartalmazó galaxisoknak a végükön lévő csillagaik nagyobb sebességek keringenek{közelednek} mint ha a galaxis belső csillagainak sötét anyagából számítanánk .
<img src="A gonon elmélet_subory/2D diszkont SE.bmp">12.1. ábra<img src="A gonon elmélet_subory/2D diszkont SA.bmp">12.2. ábra






Miért 3 dimenziós a fizikai terünk ?

<a name="section_3.1.16">Miért 3 dimenziós a fizikai terünk ?
Azért mert a 3 dimenziónk egyetlen teste sem mozog j sebességtől magasabb szuperkomplexú sebességgel, és ezért az egyesült j mezőjük minden magasabb szuperkomplex sebességű testet eltérít magától, ami miat nem is halmozódhatnak fel a 3 dimenziónkban j sebességtől magasabb szuperkomplex sebességű testek, vagyis e önszelektáló jelenség miat .

a két- vagy többOldalúGyorsulás (gyy) :
A signoók sorozata csak matematikailag lehet végtelen, fizikailag e signoók sorozata mindig tetszőlegesen véges, ezért fizikailag érdekes és fontos téma az, hogy mi játszódik le a véges signo és a tőle nagyobb külső signo átmeneténél ?
=> itt jön képbe a kaszkád elhajlásos mozgás és a kaszkád mező közti erőhatások jelentkezése vagy nem jelentkezése .

F = a.m és F/m = a


• F = *a.m és *F/m = *a
  

ijaf*F = ijaf*a.m és ijaf*F/m = ijaf*a

<img src="A gonon elmélet_subory/kétoldalú gyorsulás.bmp">13. ábra
A piros az i extradimenziós távolsággal változó kétOldalúGyorsulás; zöld a megtapasztalható 3 dimenziós terünk; lila az i és a j képzetes dimenziók .


A fénysebesség állandó vagy változhat ?
Ha változhat a fénysebesség, akkor a permitivitás és a permeabilitás is változhat; ha ezek is változnak, akkor az erőtérmezők állandói is változhatnak . Az erőtérmezők állandói visszavezethetők a gravitációs állandóra, tehát ekkor a gravitációs állandó is változhar . Nyilván e változás is 1/r² szerint változik valahogyan így:
g = b . M/r² xvagy g = b/c² . M/t²
De erről bővebben egy régi tanulmányomban írtam elolvashatod: "A skaláris gravitáció elmélete !" .
Csak, hogy ha ezek meg a többi álapvető állandó változhatnak, akkor kell, hogy legyen benne valami rendszeresség; erről szól az "Attila állandó" Index-fórum topikom .












---




Milyen a kvark és esetleg a gonon atomok zsákrendszere

<a name="section_3.1.17">Milyen a kvark és esetleg a gonon atomok zsákrendszere ?
Az ideális és az idealizált halmaz elemei veszteségmentesen ütköznek össze: szakszóval diszipációs mentesen . Az idealizált gázban több féle minőségű elemek vannak együtt, az ideális gázban csak egy féle minőségű elemek vannak . Az idealizált gáz ellentétektől mentes elemekből áll, az idealizált gőz ellentétekkel terhelhel elemekből áll . Az idealizált kvarkgőz elemek moduláris rendszerűek, az idealizált gonongőz elemek holisztikus rendszerűek . Az idealizált kvarkgőz modell moduláris zsákrendszert tételez fel, az idealizált gonongőz modell holisztikus zsákrendszert tételez fel .

A zsákrendszerben a gyakran több szintű atomokat mindig valami ellentétes minőségű kölcsönhatások tartják egyensújban . A kvarkok zsákrendszerére főleg a központosítás jelemző, a gononok zsákrendszerére főleg a decentralizáció jelemző .

Hogy konkrét is legyek: A szokásos anyagban a molekulák hő okozta nyomásával a Van der Waalsi erő tart egyensúlyt, az elektronfelhő öntaszításának az atommag vonzása tart ellen, az atommag protonjainak taszításával a magerő tart egyensűlyt, a nukleonokban a kvarkgáz nyomásával a hadronok összetartása szegül ellen: amit a zsákmodellnek nevezünk .

A gononok estében is ilyen zsákmodell érvényesül, csak ellentétben a kvarkok héjakat alkotó zsákmodelljével a gononok ellentétes erői halmaz alkotó jellegűek és a kvark atamokkal ellentétben nem árnyékolják le egymás erőterét .






---








(a gravitáció, a gravitomágnessesség) és (S_E, S_A) közt ható erő; meg (a elektromosság, mágnesesség) és az (S_P, S_H) közt ható kettős erő, ill. kölcsönhatás térsége

<a name="section_3.2"># ide jön: (a gravitáció, a gravitomágnessesség) és (S_E, S_A) közt ható erő; meg (a elektromosság, mágnesesség) és az (S_P, S_H) közt ható kettős erő, ill. kölcsönhatás térsége /:





Hogyan lehetséges, hogy kozmikus léptékben és részecskefizikai léptékben ugyanazok a signók érvényesülnek ?
Ez azért van, mert a kozmikus léptékben is és részecskefizikai léptékben is hasonló struktúrák vannak jelen, és a vákuum ugyanúgy asszisztál e struktúrákhoz . E struktúrák a pinch és kink alakzatok: a pinch torzulás az, amikor egy alakzat torzulása szimetrikus; ellenben a kink torzulás az, amikor egy alakzat torzulása aszimetrikus -- lásd 244-245 oldalon az "fizika 1978, Gondolat könyvkiadó, Budapest, szerkesztette: Abonyi Iván" periodikában, sajnos még papír alapú .
<img src="A gonon elmélet_subory/pinch kink.bmp">. ábra

A kozmikus j(bω) signójú, S_E töltés, gravitofantás erőtér egy pinch alakú torzulása a téridőnek . Ha e pinch alakzatot megforgatjuk, akkor a kozmikus ij signójú, S_A töltésű, gravitofiktás erőtér jön létre, ami egy kink alakú torzulása a téridőnek . Ugyanilyesmi viszonyok uralkodnak a részecskefizikában is: a j(kω) signójú, S_P töltésű, elektrofantás erőtér egy pinch alakú torzulás, amihez asszisztál a téridő; és a ij(ku) signójú, S_H töltésű, elektrofiktás erőtér egy forgó S_P töltésnek a kink alakú torzulása, amihez szintén asszisztál a téridő; ez a meglepő asszisztencia miat hathat egyáltalán távolba az elektrofantás és az elektrofiktás erőtér . A téridő képes asszisztálni a pinch és kink gerjesztésekhez, és mivel épen a pinch és a kink mivoltukban hasonlóak, ezért mód van hasonlóan - a j kvaternió égisze alatt - asszisztálni .
<img src="A gonon elmélet_subory/pinch kink forgatás.bmp">. ábra

De hogyan lehetséges asszisztálni alakzatos ω mozgási struktúrákhoz ?
Azért lehetséges asszisztálni az alakzatos mozgási struktúrákhoz, mert a vákuumnak hasonló pici struktúrái vannak, mint amilyenek e pici struktúráktól sokkal nagyobb gerjesztó struktúrák . Nevezzük e elemi pici struktúrákat az "űr mütyürkéinek" terminus technicus . Milyenek ezek az űr mütyürkék ? Az elképzelésem szerint olyan "univezális dipólusok" lehetnek, amik a szuperkomplex erőterekre alakváltó összetett dipólusokkal reagálnak: a töltés az akció, az univerzális dipólus a reakció . Az olyan kozmikus és részecskefizikai hasonlóságokat, amik nem az űr mütyürkéken keresztűl állnak kapcsolatban egymással csak fizikai asszociációknak nevezzük . De ne is álmodozzatok arról, hogy az űr mütyürke atomos felépítésű, mert nem az; hanem az űr mütyürke egy újfajta kontinuumális anyag, ahol nincsennek merreológiai atomok; ehez a gondolathoz hozzá kell szoknotok .
<img src="A gonon elmélet_subory/aszisztálás 1.bmp">. ábra

De gondoljunk jobban bele, ha a vákuum képes a kis kategóriám erőtereit pici űr mütyürkékkel leképezni, akkor ezeken kívül még miket képes leképezni ?
Tételezzük fel azt az elvet, nevezzük "nagyságrendek közti átütésnek", hogy vannak olyan kozmikus struktúrák, amik megjelennek részecskefizikai léptékben, és fordítva vannak olyan részecskefizikai struktúrák, amik megjelennek kozmikus léptékben .

Melyek lehetnek ezek ?
Vegyük elő az erős és a gyenge kölcsönhatást . Mi lehet az erős kölcsönhatás nagyságrendek közti átütés elv megfelelője ? Szerintem a nagyobb szupercelák, mint amilyen a Nagy Vonzó, a Vela, a Shapley, ...stb., ezeknek markáns alakzatai vannak: falak, lapok, szálak, szupercela-komplexek . Mi lehet az gyenge kölcsönhatás nagyságrendek közti átütés elv megfelelője ? Szerintem a kisebb galaxis klaszterek, ezeknek nincsennek markáns alakzataik . Csak hogy az erős és a gyenge kölcsönhatást el kell osztani i komplexvel, mert a sötét energia és a sötét anyag erőképletét is el kell osztani i komplexvel, tehát az űr mütyürkék leképezik ezeknek a koplex módosításait . Hogyan is működik az erős kölcsönhatás? Az erős kölcsönhatás a proton és a neutron közt hat, ahol a proton az elektrosztatikus töltést képviseli, a neutron feltehetően a S_P töltést képviseli . Hogyan is működik a gyenge kölcsönhatás? A gyenge kölcsönhatás a proton és a elektron közt hat, ahol a proton az elektrosztatikus töltést képviseli, a elektron feltehetően a S_H töltést képviseli . Ebből az következik, hogy az elektromágnessesség és a S_A meg a S_H töltések közt is kell lenni ilyesmi felemás kölcsönhatásnak, és ami még fontosabb, hogy a nagyságrendek közti átütésnek megfelelően kell lenni ennek valami kozmikus megfelelőjének csak i komplexvel kell osztani . Sajnos a gravitomágnessesség nagyon gyenge, a részecskefizikában is alig szerepel az elektromágnesesség, ezért csak elméleti jelentőségű ezeknek a nagyságrendek közti átütés elv megfelelője .

A kozmosznak van-e kvantumos hullámcsomag megfelelője ?
Erre nem olyan egyszerű a válasz, mert ahoz, hogy kvantumos legyen a kozmosz nagységrendje, ahoz a gravitációs hullámnak hullámcsomagosnak kellene lennie, amit csak az S_P és az S_H tulajdonságok képes létrehozni, de a kozmosz csak S_E és S_A tulajdonságú . Tehát reális analógiával nem kvantumos a kozmosz nagyságrendje, de ha trükkösen i komplex osztásos csatolást használunk, akkor a gravitációs hullámnak van, ill. lehet valami S_E és S_A származéka, ami ugyan nem kvantumos, hanem talán az Attila állandómos . Tehát a kvantum - i komplex osztásos csatolás szerinti - nagyságrendek közti átütésének az Attila állandómos gravitációs hullám (térgörbületi csomag)? felel meg .

Milyen a kozmosznak az elektronhéj és atommag megfelelője ?
Azt gondolnánk, hogy a multiverzumban a metagalaxisunk körül héjakon keringenek a kis elektronnak megfelelő extra égitestek, de ez csalóka elképzelés, mert igazából a mi metagalaxisunk viselkedik 1 db elektronnak megfelelően, és többed magával kering egy [Nagy Zuty def. extra hiper fekete lyuk temető] körül . Ez a keringés relativisztikus sebességű, és áttól függően, hogy éppen ráközelítünk xvagy eltávolodunk a Nagy Zutytól fog a metagalaxisunk periodikusan tágulni xvagy összehúzódni . Ez a Nagy Zuty körüli keringésünk az oka az ősrobbanás energia megmaradási szimmetria sértésének, tehát evvel az extra keringéssünkkel helyre áll az energiamérleg .




Miért lehetséges, hogy a matematikai képletek olyanyira érvényesülnek a természetben ?
Az egyenlőségek vagy a megfelően átrendezett egyenlőségek a természet kauzalitását{ok-okozat, akció reakció} tükrözik vissza, ill. fejezik ki . Azt az absztrakt pilanatot, ami az ok után az okozat közt van, ill. az akció után a reakció közt van boom mozzanatnak röviden csak boom -nak nevezem; még nem döntöttem el, hogy kis xvagy nagy betűvel irandó . Ez a boom az egyenlete természetétől függően 2 irányú reláció, 1 irányú reflexió lehet :
[boom mozzanat röviden csak boom def. amikor az egyik valami meghatározza a másik valamit: 2 irányú relációk, 1 irányú reflexiók .]

lásd művészien érzékeltetve a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=ss1SvI5z3Ws&list=PLBc_G77RWTHaBY5fyPL4BLBnXrWcKtgk8&index=19">Danky Cigale & Sydney-1 ; Boom Boom</a> YouTube zene videóban

Pl. az E = mc² képletben az E energia megfelelését az m tömegnek egy relációs boom hozza létre; az E = h.f képletben az E energia megfelelését az f frekvenciának egy relációs boom hozza létre; az F = g . Mm/r² képletben az F erő megfelelését az Mm/r² távolbahatásnak egy reflexiós boom hozza létre; az " G_μv + Λ_μv = - 8πG/c² . T_μv " vagy " R_μv - 1/2 . Rg_μv + g_μvΛ = + 8πG/c⁴ . T_μv " Einstein-féle mező-egyenleteknél is az " G_μv +Λ_μv " vagy " R_μv - 1/2 . Rg_μv + g_μvΛ " térgörbület tenzorainak megfelelését az " T_μv " energia-impulzus tenzorral egy reflexiós boom hozza létre; ...stb. .


Ez a gonon elmélet kiterjesztése az űr mütyürkén, a nagyságrendek közti átütésen és boom mozzanaton múlik, mind három terminus technicus .








a gravitáció csoportja és elektromosség csoportja közt ható négyes erő, ill. kölcsönhatás térsége

<a name="section_3.3"># ide jön: a gravitáció csoportja és elektromosség csoportja közt ható négyes erő, ill. kölcsönhatás térsége /:

A [neo Big Bang] elméletem szerint nem a tér tágul, hanem a szuperkomplexek mezőinek a térereje csöken igen nagy nagyságrendekről az igen kis nagyságrendek felé, miközben a fénysébesség értéke is rohamosan csöken . Van egy görbületi diszkontinuitás, ami a picitől tágul az óriás felé, de sehol sincsen a klasszikus téridő-szakadás, mert a térerő értelmezésnek van elsőbbsége . A gravitáció csoportja és elektromosség csoportja közt ható erő, ill. kölcsönhatás okoza ezt a fénysebesség csökenését, ami fénysebesség csökenés a energia-tömeg relációját helyreállítva tömeget kelt egyre gyorsuló mértékben.
E₁ = m₁c₁² ; E₂ = m₁c₂²
∆E = E₂ - E₁ ; ∆m = ∆E/c₂²



Ha kis térségre koncentrálódik a szuperkomplexek mezőinek a térereje, akkor az [neo Big Bang], és ha nagy térségre koncentrálódik a szuperkomplexek mezőinek a térereje, akkor az [neo Freed Hoyle rehabilitációja] lesz .

Valójában az ősrobbanés és az állandó állapotú univerzum vitája másodlagos, mert elsődlegesebb az univerzumban uralkodó szuperkomplex erők játéka modell !



Ebből is látszik, hogy az angol nyelvű egyetemeken menbyire buták vannak, hogy ha én képes voltam lekörözni őket .






A gononok csoportelméleti vonatkozása/:

A gononok csoportelmélete egy kerek bár komplikált rendszer . Kerek abból a szempontból, hogy nem lehet a végtelenségig toldozni-foltozni . A gononok csoportelméleti jelölése hasonló a részecskefizikához kötődő csoportok jelöléséhez, csak igazodik a gononok tematikájának igényeihez . A kiskategóriámat kk() -val jelöljük, a dimenzió osztását d* -vel jelöljük, a dimeziót *dim* -val jelöljük, tort vonalt kanonikus jelölésnek nevezzük így: kk(d2/3dim4), ami a mi saját 3dim4 dimeziónkat jelöli, ami feltehetően 2 -es tér osztású dimenzió . Elképzelhető más mint d2 osztású dimenziók, és ez alapján alternatív szuperkomplexek is; ha így van, akkor a dimenziók szintje{sorozata} nem biztos, hogy sok tagú . A kiskategória tartalmát kk()* -val jelöljük így:


• kk(i/ij)ω : a struktúrált mozgásokat
• kk(i/ij)F : az erőtér fajtákat
• kk(i/ij)e : az elemi részecske fajtákat
• kk(i/ij)m : meghatározását, magyarázatát
• kk(i/ij)stb : ...stb.




A szuperkomplex számok sorozatát csoportelméletileg így írjuk fel/:

ω1_ iω°_ jωj , ijωk_ aωa , iaωb , jaωd , ijaωe_ fωf , ifωg , jfωh , ijfωl , afωm , iafωn , jafωp , jafωr_ ...

E sorozat szabályossága jobban megfigyelhető egymás alá szétírva:



  (ω1_1') x i =

  (iω°_2') x j =

  (jωj , ijωk_4') x a =

  (aωa , iaωb , jaωd , ijaωe_8') x f =

  (fωf , ifωg , jfωh , ijfωl , afωm , iafωn , jafωp , ijafωr_16') x ... =

  ...stb. 32 64 128 256 512 1024 ... 2N 




Mivel az ABC betűiből még az Unicode-ban is hamar kifogyunk, ezért e betűk helyet számozást is használhatunk:





  0øω11_1'

  1iω2°_2'

  2jω3j , 1.2ijω4k_4'

  3aω5a , 1.3iaω6b , 2.3jaω7d , 1.2.3ijaω8e_8'

  4fω9f , 1.4ifω10g , 2.4jfω11h , 1.2.4ijfω12l , 3.4afω13m , 1.3.4iafω14n , 2.3.4jafω15p , 1.2.3.4ijafω16r_16'

  ...stb. 32 64 128 256 512 1024 ... 2N 


Ahol [ ω def. megfelel, egyfajta egyenlőség, de struktúrált mozgás is ; ' def. szint ; ° def. jeltelen ; def. üres ; ... és így tovább ; _ def. kapocs jel ; c def. a fénysebességnek van fentartva ; ] .

Mivel az ABC betűiből még az Unicode-ban is hamar kifogyunk, ezért e betűk helyet számozást is használhatunk, választhatunk az alsó-felső indexek közül, ahogy tetszik:
1 = ⁰₁i , i = ¹₂i , j = ²₃i , k = ^1.2₄i , a = ³₅i , b = ^1.3₆i , d = ^2.3₇i , e = ^1.2.3₈i , f = ⁴₉i , g = ^1.4₁₀i , h = ^2.4₁₁i , l = ^1.2.4₁₂i , m = ^3.4₁₃i , n = ^1.3.4₁₄i , p = ^2.3.4₁₅i , r = ^1.2.3.4₁₆i ...







A szuperkomplex kk(d2/3dim4) kölcsönhatások sorozatát csoportelméletileg így írjuk fel [mv def. csoport művelet] /:


• O =_mv ø : ø
• A =_mv i : ø, i
• B =_mv j : ø, i, j, ij
• C =_mv i/ : ø, i, j, ij, i/ø, i/i, i/j, i/ij
• D =_mv j/ : ø, i, j, ij, i/ø, i/i, i/j, i/ij, j/ø, j/i, j/j, j/ij, ij/ø, ij/i, ij/j, ij/ij




• O_mv = O gerjesztések
• A_mv = O.A hatások
• B_mv = O.A.B terek
• C_mv = O.A.B.C mezők
• D_mv = O.A.B.C.D vákuumok




... és így nevezzük meg őket [égisz, szféra, fordulás, művelet ért. állás] :


• D = a runny{rejtett nyúlós tér} inverz égisz
• O.A.B.C = a round{nyilvános görbült tér} racionális égisz
• C = az elektromos külsői égisz
• O.A.B = a gravitációs belsői égisz
• B = a sötét{erők} szféra
• O.A = az világos{erők} szféra
• A = a dipólusos mágnesek szférája
• O = a monopólusos sztatikák szférája


Ez az inverz égisz biztosan modellezhető számítógépen, aki nem bír magával, az mindenki örömére leprogramozhatja !
... és ilyen a szemantikájuk: ezek a szuperkomplex szerinti mozgás struktúra alapok, amint látható a *fordulás elől ragozott változatai


• i 1dim =₂ körbefordulás
• j 3dim =₄ elfordulás
• a 7dim =₈ felfordulás
• f 15dim =₁₆ kifordulás
• ...stb?.





a round égisz és runny égisz közt ható nyolcas erő, ill. kölcsönhatás térsége

<a name="section_3.4"># ide jön: a round égisz és runny égisz közt ható nyolcas erő, ill. kölcsönhatás térsége /:




Jó lenne, szükséges lenne tudni, hogy az F = i ... ; F = -i ... erőn kívül a többi signós erők {F = j ... ; F = ij ... ; F = -j ... ; F = -ij ... } hogyan struktärálódnak, de formális spekulációkon kívül nem tudok mit csinálni velük . Azt még megtehetjük, hogy a természetben megfigyeljük őket és a laboratóriumban kísérletezünk értük .

Legyen e csoportelméleten alapuló gononok elméletem az új standard modell, a standarmodell kiegészítése, mert a "standard modell" kifejezés jól bevált a tudomány nemzetközi gyakorlatában !





Gondolati szinten a D részcsoport is kívánkozik, de gyakorlati szinten sehol sem látni őt . Ebből az következik, hogy a D részcsoport esetleg a metagalaxisunkon kívül létezik a multiverzumban, mint j/ metauniverzum ami = fekete lyuk temető, mert ha nem lenne j/, akkor csak egy újabb óriás fekete lyuk lenne, de az által hogy j/ egy így struktúrált tisztán fekete lyukakból álló óriás matauniverzum ként is létezhet . Tulajdonképen mivel az eddigi A, B, C részcsoportok is összeférhetetlenek egymással, ezért logikus hogy a D részcsoport az egész eddigiekkel összeférhetetlen, és hogy nem hogy láthatatlan de kívül is fekszik rajtunk . És mivel a megfigyelhető metauniverzumunkban nincs jele a D részcsoportnak, ezért nem vettem fel a kiskategóriámba, de oda kell gondolni őt . Ennek ellenére esetleg a j/ struktúrák lehetnek a nagy üregek, a ritka furcsaságok, ...stb?. pl YouTube videókon .


Milyen lehet a j/ runny égisz ?
Az erő képletekben nem */r² szerepel, hanem *r² pl. F = g . Mmr² , amit a nyúlós gumi térrel érzékeltetünk, ellenben görbült gumi térrel . Természetesen az idő xvagyos verziója is ennek megfelelően pl. F = gc² . Mmt² . Ezek szerint/:

• minőségek:
  • Minél távolabb vannak a tömegek, annál nagyobb erővel vonzák egymást, de a sok távoli tömeg esetében csökken a gravitációs állandó: mint ha a kontinuumos tér nyúlós gumi szerű lenne .
  • És a kvantum összefonódás is fordítva működik : az összefonódot kvantumrendszer másik tagja minden féle lesz csak az elvárt nem .
  • A Nagy Zuty viselkedik így, mert a Nagy Zuty épen egy j/ inverzi világ .
  • A runny égiszben is a távolsággal csökken a gravitációs állandó, de ehez két tömeg növekvő távolsága kell; ellentétben a round égisszel ahol csak egy tömeg növekvő távolsága kell, ezért a runny égisz a csökenő gravitációs állandó szempontjáből komplex csökkenés .
• menyiségek:
  • 1 meta fényév = 30 milliárd fényév : a Nagy Zuty átmérője 10 meta fényév lehet és olyan 100 meta fényév távolságra van tőlünk az 1 meta fényéves metagalaxisunktól .
  • Mekkora lehat az extra Nagy Zutyokból álló multiverzum ? Ha azt vesszük alapul, hogy az atomi méretek és a metauniverzum méretek 10¹⁴ nagyságrendet ölelnek fel, akkor a multiverzumunk is olyan 10¹⁴ meta fényéves méretű lehet, talán .
  • Az antropikus elvből következik, hogy ahogyan egyre távolabb merészkedünk a bölcsőnktől, úgy lesz egyre barátságtalanabb, vagyis ellenségesebb a világmindenség; a matagalaxisunkon kívül világ pokoli lehet !

<img src="A gonon elmélet_subory/Nagy Zuty 1.bmp">. ábra<img src="A gonon elmélet_subory/runny erők.bmp">. ábra





Hogyan modellezzük az űr mütyürkét laboratóriumban ?
Kell hozzá egy 15 cm vastag, kb. 3 m széles, kis diszipációs szivacs madrac . Kellenek hozzá kis sűrűségű villák . A nagy villát a szivacs közepére, egy lyukba, ragasztással rögzítjük; szintúgy a kis villákat a nagy villától eltávolban . Amikor a nagy villa kiálló végét nagy arányban megmozgatjuk, a kis villák vége ugyanúgy csak kis arányban fognak mozogni . Erről függvényeket készíthetünk . Ugyan így viselkedik a hatalmas méretű űr is, csak amíg a szivacs madracon csak mozanatos struktúrált mozgást végezhetünk, addig az űrön folyamatos struktúrált mozgást is végezhetünk .

<img src="A gonon elmélet_subory/asztal szivacs.bmp">. ábra





---




befejezés

<a name="section_4">befejezés/:

Az érzékelteti a helyzetünket a legjobban, ha a természetre úgy gondolunk, mint ahol az iracionális számok vannak, és a tudósokra meg úgy gondolunk, akik csak racionális számokat tudnak vizsgálni .

A kvantumfizikára meg úgy gondoljunk, mint ha a tudósok rúgóval összekötött sulyzókkal foglalkoznának .






posztpriori

<a name="section_5">posztpriori/:

Ha sikerülne dróton, lécen, csövön, ...stb. gononokat áramoltatni, akkor készíthetnénk vele térhajtóművet is, és ha lesz térhajtóművünk, akkor a csillagok közt is utazhatnánk; de csak ésszel ezt is ! Vagy a gononokhoz tartozó csoportelméletem által fogunk utazni a csillagok között, vagy semmivel és az idők végezetéig itt fog enni minket az unalom a Földön !

Ez nem hülyeség, mert már az eletrosztatikustér és a mágnesestér komplex kölcsönhatására is lehet eszközöket és alkatrészeket építeni, mert ugye ahol erő jelentkezik, azt az erőt fel lehet használni mozgatásra, feszítésre, rezegtetésre, motorizálásra . Ha pedig ebben az összeállításban váltakozó elektrosztatikus vagy váltakozó mágneses teret alkalmazunk, akkor még ismeretlen jelenségeket is megismerhetünk általa: pl. ha a keresztpontjába tekercset teszünk, ...stb. .


<img src="A gonon elmélet_subory/rúgó1.bmp">. ábra talán?




Evvel tulajdonképen be is fejeződött a j kvarkos gonon tárgyalása, és ezután már csak a Hogyan használható más (fizikai) elméletekben a szuperkomplexeim ? következik .
De erről ha lesz rá érdeklődés, akkor majd a következő tanulmányomban írok .

Ennek a történetnek evvel nincs vége, hanem még csak igazából most kezdődik a története ...