Kertészet/Tünethatározó/Palántadőlés
(Sclerotinia sclerotiorum szócikkből átirányítva)
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
.svg)
Palántadőlés
Sclerotinia sclerotiorum| Rhizoctonia solani| Pythium debarianum| Olpidium brassica| Fusarium fajok }} (Gombabetegség)
Jelentőség:
- palántanevelés során, és a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős.
Tünetek:
- Már a talajban elpusztítja a magvakat, így hiányos lesz a kelés.
- Jellegzetes tünet a szártő és a gyökérszövet megpuhulása, sötétedése. Hűvös, csapadékos időben válik veszélyessé.
Terjedés:
- a talaj és a beteg növényrészek.
- Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani, szinte az összes palántanevelő földben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike és a legvédtelenebb korukban éri őket. A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet.
- A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. A csíranövények kelése után a szikleveles kortól a 4-6 leveles palántakorig fejlődnek ki.
- Ugyan ez a gomba okozza a szójabab fehérpenészes rothadásosát.
Jellegzetes tünete
- a palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, a kis növénykék a talajra borulnak, a szártő barnán elhal. A palántapusztulás foltokban alakul ki a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.
A palántadőlés előidéző körülmények:
- - Túl sűrű vetés,
- - Állandóan túl vizes talajfelszín,
- - Párás, befülledt levegő,
- - Nem kellő megvilágítás,
- - Fertőzött mag,
- - Fertőzött föld,
- - Levegőtlen, tömör talaj.
Megelőzése
[szerkesztés]- A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat.
- A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, ⅓-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk.
- A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordói-lével öntözzük be. A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.
- Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 C fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.
- A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt nem locsolom felülről, alulról a tálcában öntözök, elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé.
- Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy villanyégővel történő pórvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.
- Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban már ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.
- Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el.
Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.
Vegyszeres védekezés
[szerkesztés]- A dazomet hatóanyagú Basamid G, a metám-ammónium hatóanyagú Ipam 40, a metam-natrium hatóanyagú Nemasol 510 a talajban lakó kártevők, fonálférgek, gomba kórokozók, gyommagvak ellen hatásosak.
- A fosztiazet hatóanyagú Nemathorin 10 G-t a fonálférgek ellen, míg az oxamyl hatóanyagú Vydate 10 G-t a fonálférgek és talajlakó kártevők ellen alkalmazhatjuk.
- Csak rágó szájszervű kártevők ellen hatásos a fenitrotion+malation hatóanyagú Buvatox 5 G vagy Galition 5 G talajfertőtlenítő, amit a talajba kell dolgozni.
- Talajlakó gombák ellen a thiram (TMTD) hatóanyagú Pol-Thiuram, a kaptán hatóanyagú Captan 50 WP gombaölő szereket lehet alkalmazni.
- A Coniothyrium minitans parazita gombát tartalmazó biológiai gombaölő szer, a Koni WG a Sclerotinia sclerotiorum polifág gomba elleni ölő hatása bizonyított.
- A Fusarium gombák és a palántadőlést előidéző számos kórokozó faj elleni védelemben eredményesen alkalmazhatjuk a Streptomyces griseoviridis baktériumot tartalmazó Mycostop biopreparárumot. A propampkarb hatóanyagú Previcur 607 SL és Proplant csak a talajlakó Phytophthora-fajok ellen hatnak, a többi gomba ellen nem.
