Ugrás a tartalomhoz

Nemzetek/India/Az indiai étkezés ethosza

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

N E M Z E T E K - Szakácskönyve

Az indiai étkezés ethosza

Receptek: Fűszerek Előételek Levesek Ételek Bab ételek Bádzsik Barták Csatnik Dálok Karik Kebabok
Kenyérfélék Krumplis ételek Pulávok Raiták Rizsek Snack-ek Saláták Sütemények Édességek Italok, szörpök

Az indiai étkezés ethosza

(ejtsd: étosza. jelentése : erkölcsi érzék (gör.))

Minden egyes Indiában élő közösségnek más és más az élelemhez, az ételekhez fűződő viszonya, de a legtöbbjükre meghatározó hatással volt az árják hite és gyakorlata. A hinduk ősei, a feltehetően Iránból érkező - az i.e. 2. évezred közepe után Észak-Indiát meghódító - árják szerint az élelem nem csupán a test fenntartásának az eszköze, hanem egyúttal a kozmikus erkölcsi ciklus része is.
A hinduk legnépszerűbb vallási szövege a Bhagavad-gitá, vagyis a "Magasztos szózata" az ételeket három csoportba sorolja:
      "Háromféle a táplálék,
      melyet ki-ki kedvvel fogyaszt;
      áldozat, adomány és böjt
      ugyancsak háromféle - halld!

      A szent összhang szerint élő
      friss, ízes, jó ételt szeret,
      mely hős szívet, erőt, kedvet
      magas kort s egészséget ad.

      A szenvedély szerint élő
      érzéki eledelt szeret
      s forró, csípőst, fanyart, sósat,
      karcost, mely bút, kínt, kórt okoz.

      A sötétség szerint élő
      tisztátlan maradékra les,
      és áldott, erjedő, romló
      vagy ízetlen ételt szeret."
              (Fordította: Lakatos István)
Az ie. 8-6. század között keletkezett upanisadok (upanisad jelentése: "valaki mellé ülés", azaz a tanítvány letelepedése a mester mellé a titkos tan megismerésére" ) közül a Csándógja upanisadban Uddálaka Áruni fiának, Svétakétunak a következőképpen magyarázta el miként tagolódik háromfelé a három istenség mindegyike az emberben:
"A megevett táplálék három részre oszlik.
Legsűrűbb alkotóeleme bélsárrá válik, a közepes hússá válik, a legritkább gondolattá válik.
A megivott víz három részre oszlik.
Legsűrűbb alkotóeleme vizeletté válik, a közepes vérré válik, a legritkább lélegzetté válik.
Az elfogyasztott hő három részre oszlik.
Legsűrűbb alkotóeleme csonttá válik, a közepes velővé válik, a legritkább beszéddé válik. Mert a gondolat táplálékból származik, a lélegzet vízből származik, a beszéd hőből származik, kedvesem."  :: :::::: (Vekerdi József fordítása)


Forrás: Rosta Erzsébet honlapja


Vissza az India lapra