Növények/U/Útifűfélék

A lap mérete: 5613 bájt

Növények

Útifűfélék

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógygombák • Gyógynövény • Növények gyógyhatása • Gyógyteák • Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék

A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O
Ö
P
R
S
Sz
T
U
Ü
V
W
X
Y
Z
Zs

Útifűfélék

(Plantaginaceae, Syn: -)
Más neve(i): '

Az útifűfélék () az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó igen heterogén, kozmopolita növénycsalád. Főként mérsékelt égövi lágy szárú növények, cserjék és vízinövények tartoznak ide. A korábbi osztályozás szerint csak 3 nemzetség, az újabb, kibővített leírás alapján 90 nemzetség mintegy 1700 faja sorolható a családba.

Az új rendszerezés szerinti Plantaginaceae sensu lato igen heterogén, kozmopolita család, amelynek legtöbb faja a mérsékelt övben él.

Lágy szárú növények és cserjék mellett néhány gyökeres vízinövény tartozik ide (pl. a Callitriche nemzetség). Virágaik kétajkúak és sok esetben sarkantyúsak vagy valamelyest sugarasak. Nagy diverzitása miatt a család leírása nem egyszerű.[1]

Leveleik állásaa spirálistól az átellenesig, szerkezetük egyszerűtől az összetett levélig változó. A Lamiales rendben szokatlan vonás a mirigyszőrök fejrészének függőleges tagolódása.

A virágok is meglehetősen változatosak, egyes nemzetségeknek 4 az alapszáma (pl. négytagú csésze és párta), mint az Aragoa nemzetségé (bár ennek éppen öttagú a csészéje), másoknak 5-8 az alapszáma (mint a Sibthorpia nemzetségé). A legtöbb nemzetségben a virágok poliszimmetrikusak. A porzók száma 1-4 (leggyakrabban 4), egy ötödik porzó csökevényei is előtűnhetnek. A szirmok száma 5, ezek közül a két felső teljesen összeforrhat (Plantago, Veronica). A termés toktermés, ami a sejtek közötti rések mentén felnyílik. A Veronica nemzetségben ez hosszirányban történik meg; az Antirrhineae fajaiban ez a felnyílás szabadítja ki a pollent a portok csúcsáról; vagy egy a tok körüli, transzverzális irányú körkörös vonalon is keresztülmehet. A virágporszemek trikolpát-trikolporátok, exinéjük hálózatos.

A család tagjait kémiailag egy iridoid (az aucubin) – bár ez egyes esetekben (Gratioleae, Sibthorpia, Ellisiophyllum, Digitalis) glikoziddal helyettesítődik, a mannit és több zsírsav jelenléte köti össze. A kromoszómák alapszáma x=6 vagy x=11 lehet.

A morfológiai heterogenitás miatt nehéz a többi családtól egyértelmű, külsődlegesen elkülönítő jeleket találni, de azért léteznek szünapomorfiák: ilyen például, hogy a párta kialakulását megelőzi a porzótáj kifejlődése.

A család rovarok porozta fajaiban a virágtakaró színes, különböző mértékben (Veronica – enyhén, Digitalis, Antirrhinum, Linaria, Penstemon – erőteljesen) zigomorf szimmetriájú. A Globularia nemzetségben a virágok ötcimpásak, kétajkúak, ám fejecskébe csoportosulnak. A Plantago nemzetségben erősen redukált virágtakarót találunk, hártyás szirmokkal, hosszú porzókkal; pollenjüket a szél terjeszti. A vízi környezetben élő, testvércsoporti kapcsolatban álló két nemzetség a Callitrache és a Hippuris. A Callitrache csupasz, egyivarú virágai közül a hím virágban egyetlen porzót, a nőivarú virágban két termőlevelet találunk, melyből négy makkocska fejlődik. A pollentömlő a száron át képes a szomszédos virágba áthatolni. A világszerte elterjedt Hippuris vulgaris levélzete örvös, peremszerű csésze, egyetlen porzó és egy termőlevél található virágában.

Nemzetségeik Tribus Antirrhineae: Linaria alpina Tribus Veroniceae: ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys) Tribus Digitalieae: piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) Tribus Plantagineae: nagy útifű (Plantago major) Tribus Cheloneae: Penstemon triflorus Tribus Russeliae: Russelia equisetiformis Tribus Russeliae: Tetranema roseum Tribus Gratioleae: csikorgófű (Gratiola officinalis)

A kibővített Plantaginaceae s.l. / Veronicaceae 90 nemzetségből, mintegy 1700 fajból áll. A legnagyobb nemzetség a Veronica kb. 450 fajjal. A Veronica magában foglalja a korábban külön nemzetségként kezelt Hebe, Parahebe és Synthyris taxonokat is. A Plantaginaceae valamennyi nemzetsége a Scrophulariaceae családból „jött át”, kivéve ahol ez külön fel van tüntetve. A nemzetségek 12 nemzetségcsoportba (tribus) csoportosíthatók, Albach et al. 2005[1] alapján.