Növények/K/Kúszó boglárka
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Kúszó boglárka
- (Ranunculus repens, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kúszó boglárka a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj. Európában, Ázsiában és Északnyugat-Afrikában honos.
- 15–50 cm magas, hosszú, legyökerező, kacsos indákat hajtó évelő. Szőrös levele széles, hármas szeletekre osztott, a levélkék ismét hármasan osztottak vagy szabálytalanul fogasak, a középső levélke nyele hosszabb, mint a szélsőké. A tőlevél hosszú nyelű, a felsők szálasak, ülők.
- A virágok átmérője 20–30 mm, a csésze tojásdad, szőrös, a párta aranysárga. A csészelevelek körülölelik a sziromleveleket, a virágkocsány barázdált. Termése aszmagcsoport, egyenes csőrű, vagy kissé hajlott. Május-augusztusban virágzik. Föld felett kúszó, legyökerező indáin sarjrügyek képződnek. Az egész növény mérgező.
- A legyökerező sarjakból új növények hajtanak, és gyakran többé-kevésbé kör alakú gyomállományokká terebélyesednek. Nitrogénjelző faj, mocsárréteken, kaszálóréteken, nedves legelőkön, csatornák partján gyakori. Hegyi, alpesi területeken, továbbá homokdűnéken és utak mellett is előfordulhat. Európában a mérsékelt éghajlaton közönséges. A gyepekben agresszíven terjedhet, ott irtani kell. Májustól augusztusig nyílik.
Lásd még: Kúszó boglárka
- Magyar Wikipédia: Kúszó boglárka
