Kertészet/Tünethatározó/A nem fertőző betegségek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 7894 bájt

Kertészet

A nem fertőző betegségek

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

A nem fertőző betegségek


Élettani rendellenességek[szerkesztés]

A környezeti tényezők bármelyike, mint a talaj ásványianyag-tartalma, kémhatása, vízellátottsága, a levegő páratartalma, hőmérséklete, illetve a hőmérséklet-változások hirtelensége, de még a nappalok hosszúsága is befolyásolja a növények fejlődését, így ezek valamelyikének vagy együttes hatásának eredményeként furcsa elváltozások jelenhetnek meg a növényeken.
Sokan tévesen gombás betegségnek gondolják a leanderek azon tulajdonságát, hogy ősszel és tavasszal a hidegebb éjszakák hatására piros foltok jelentkeznek a leveleken és a száron. Leginkább a fiatal ágakon, és elsősorban a sötétebb virágú fajtákon. A piros foltok egy idő után eltűnnek visszazöldül. (megjegyzem: hasonló tünetekkel létezik gombás betegség is.)

Rossz trágyázás[szerkesztés]

mindig ellenőrizzük a mennyiséget, különösen műtrágyák esetében a nitrogéntartalmat. Szakembertől kérdezzük meg, hogy valóban a megfelelő műtrágyát használjuk-e. Esetleg a műtrágyáról térjünk át a szerves trágyázásra.

Rossz termőhely[szerkesztés]

a nem megfelelő termőhelyet, még a leggondosabb ápolás esetén is megsínylik a növények.

Nem megfelelő klíma[szerkesztés]

vannak növények, amelyeknek megfelelő relatív páratartalomra van szükségük, míg másoknak a virágképzéshez vagy a gyümölcséréshez elegendő napfényre.

Légszennyezettség[szerkesztés]

városban, ipartelep környékén a növények a levegőben található káros anyagok miatt sínylődnek.

Szárazság[szerkesztés]

A fejlődési rendellenesség másik gyakori oka a növény nem megfelelő vízellátása. A talajszárazság hatása sokféle módon mutatkozik. A vegetációs időszakban a fiatal hajtások lekókadnak. Befásodott állapotban, többnyire a fenyőknél, örökzöldeknél, lombosoknál is a levelek bebarnulnak, majd lehullanak.
Segítség az azonnali bőséges öntözés. Levegőszárazság esetén, amikor több napon keresztül a relatív páratartalom csökken, megoldást a bőséges, esőztető öntözés jelent.

Öntözés[szerkesztés]

A hervadás, száradás jeleit hamar felismerjük, egyértelműen jelzik a növények vízhiányát.
Az öntöző víznél a mennyiségen kívül a keménységére is kell figyelni, mert a leander a meszes öntöző vizet szereti. A savanyú talajból nem tudja felvenni a tápanyagokat.
Fontos még az öntözővíz hőmérséklete is a hideg vízzel, a gyökereket könnyen tönkretehetjük ezért az állott vízzel történő locsolást javaslom. Ezek a szélsőséges esetek, de a vízigényes növények esetében a nem megfelelő vízellátás vagy túl száraz levegő okozhat virág- és levélhullást

Pangóvíz[szerkesztés]

A pangó víz, ami hosszan tartó esőzés, magas talajvíz, szobanövényeknél pedig a túlzott öntözés vagy lefolyó nélküli virágedény használata miatt alakul ki, szintén káros a növényekre. A gyökerek úgymond belefulladnak a vízbe, ennek első jele a sárguló levelek, az elpilledő növény, amit utána a gyökérzet elhalása miatt pusztulás követ.
Hatására nemcsak a gyökerek rothadnak el, hanem korlátozza a talajtakaró élőlények tevékenységét, a tápanyagbevitelt, lemossa a tápanyagokat az altalajba. Ott fordul elő, ahol az altalaj kötött. A növények ennek hatására hirtelen bebarnulnak. Elsőként a külső és felső részeiken.
Megoldás dréncső lefektetése.

Tápanyaghiány[szerkesztés]

A tápanyaghiányt általában a leveleken lehet észrevenni, és a levél elszíneződéséből lehet arra következtetni, hogy pontosabban milyen problémáról van szó, melyik a növény számára hiányzó vagy hozzáférhetetlen tápanyag.
A tápanyaghiány okozta rendellenességeket a szobanövényeknél kezelhetjük tápoldattal, levéltrágyával vagy átültetéssel, és ha még nincs nagyon tönkremenve a növény, akkor hamar helyre is jön. A kertben kicsit más a helyzet, itt inkább a megelőzésre kell odafigyelni, különösen a talaj karbantartásával, szerves trágyák és komposzt talajba dolgozásával, mulcsozással, vetésforgóval.
A tápanyaghiány jelei nem mindig azt jelentik, hogy az illető elem hiányzik a talajból, hanem azt, hogy a növény valamilyen oknál fogva nem tudja az illető ásványt magához venni vagy hasznosítani. Ezt befolyásolhatják más környezeti tényezők is, mint a csapadék, a hőmérséklet vagy a talaj kémhatása.

Symbol opinion vote.svg Példa:  A leander az enyhén meszes talajt kedveli, a savanyú talajból nem tudja a tápanyagokat felvenni, ezért az öntözésnél és a tápanyagok pótlásánál erre figyelni kell. Különben hiánybetegség keletkezik, ez gátolja a növény fejlődését, virágzását.

Nitrogénhiány[szerkesztés]

Nitrogénhiány esetén a növény fiatal levelei halványzöldebbek a normálisnál, a levélerezet sárgás színű, a növény lassan és gyengén fejlődik.

Foszforhiány[szerkesztés]

Foszforhiány esetén (ami savas, agyagos talajon lehet gyakori, főleg hosszan tartó hideg, esős időben) ennek ellentéte figyelhető meg: a levelek nagyon sötétzöldek lesznek, kékes árnyalattal, a levél erezete sötétvörös, az idősebb levelek elszáradás előtt vörössé válnak, miközben az egész növény csökevényesen fejlődik.

Káliumhiány[szerkesztés]

Káliumhiány esetén a vöröses vagy sárgás elszíneződés a levél erezete közötti részen jelentkezik foltokban, miközben az erezet zöld marad.

Magnéziumhiány[szerkesztés]

E két utóbbinál sokkal gyakrabban jelentkező probléma a magnéziumhiány, amikor az érintett növény levelének erezete zöld marad, de a levél többi része halványsárga.

Vas- és mangánhiány[szerkesztés]

A szintén gyakori, klorózisnak nevezett, levélsárgulással együtt járó jelenségnek az oka a vas- és/vagy mangánhiány.
Ez főleg akkor jelentkezik, ha egy savas talajt kedvelő növény meszes talajba ültetjük, ilyen közegben ugyanis hiába áll rendelkezésre a vas, a növény mégsem képes felvenni azt.
A kalciumhiány jelei nehezebben észlelhetők a levélzeten.


Napégés[szerkesztés]

Kora tavasszal mikor a telelőből kikerülnek a növények, az első napokban fokozottan védeni kell a naptól. Az erős napsugárzás könnyen megégeti a leveleket elsősorban a fiatal, esetleg télen kibújt, levelek és hajtások vannak veszélybe. Sajnos már nyáron is előfordulhat hasonló jellegű napégés azokon a napokon mikor rendkívül erős az UV sugárzás. Az égett levelek, szirmok fakó barna színűek lesznek és hamarosan lehullnak.

Javaslat

Erős nap esetén árnyékos helyre tegyük a növényeinket.

Fagyás[szerkesztés]

Azért tartják a leandert dézsában, mert megfagy fajtától függően -4 ° C és -12 ° C-között.
Vannak fajták, melyek eltűrik akár a mélyebb fagyokat is károsodás nélkül, és így alkalmas lehet akár a kiültetésre is.
A fagytűrőbb fajoknál -12 ° C és -15 ° C-on még kisebb károk jelentkeznek, erősebb fagynál már károsodhat a törzs vagy a gyökér is.
Problémás lehet, az ismételt fagyás az egymást követő télen. De a tavaszi kisebb fagyok is károsíthatják a növényeinket, ez esetben leginkább a friss levelek károsodnak.

Javaslat

Fontos a takarás, vagy a megfelelő hőmérsékletű telelő.

Permetezés és tápozás[szerkesztés]

Időnként mi is károsítjuk a növényeinket egy nem megfelelő időben (nagy meleg vagy erős napsütés) vagy nem megfelelő töménységben végzett permetezéssel vagy lombtrágyázással.


Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények