Kertészet/Tünethatározó/Élettani rendellenességek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 9546 bájt

Kertészet

Élettani rendellenességek

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Élettani rendellenességek[szerkesztés]

A környezeti tényezők bármelyike, mint a talaj ásványianyag-tartalma, kémhatása, vízellátottsága, a levegő páratartalma, hőmérséklete, illetve a hőmérséklet-változások hirtelensége, de még a nappalok hosszúsága is befolyásolja a növények fejlődését, így ezek valamelyikének vagy együttes hatásának eredményeként furcsa elváltozások jelenhetnek meg a növényeken.
Sokan tévesen gombás betegségnek gondolják a leanderek azon tulajdonságát, hogy ősszel és tavasszal a hidegebb éjszakák hatására piros foltok jelentkeznek a leveleken és a száron. Leginkább a fiatal ágakon, és elsősorban a sötétebb virágú fajtákon. A piros foltok egy idő után eltűnnek visszazöldül. (megjegyzem: hasonló tünetekkel létezik gombás betegség is.)

Rossz trágyázás[szerkesztés]

mindig ellenőrizzük a mennyiséget, különösen műtrágyák esetében a nitrogéntartalmat. Szakembertől kérdezzük meg, hogy valóban a megfelelő műtrágyát használjuk-e. Esetleg a műtrágyáról térjünk át a szerves trágyázásra.

Rossz termőhely[szerkesztés]

a nem megfelelő termőhelyet, még a leggondosabb ápolás esetén is megsínylik a növények.

Nem megfelelő klíma[szerkesztés]

vannak növények, amelyeknek megfelelő relatív páratartalomra van szükségük, míg másoknak a virágképzéshez vagy a gyümölcséréshez elegendő napfényre.

Légszennyezettség[szerkesztés]

városban, ipartelep környékén a növények a levegőben található káros anyagok miatt sínylődnek.

Szárazság[szerkesztés]

A fejlődési rendellenesség másik gyakori oka a növény nem megfelelő vízellátása. A talajszárazság hatása sokféle módon mutatkozik. A vegetációs időszakban a fiatal hajtások lekókadnak. Befásodott állapotban, többnyire a fenyőknél, örökzöldeknél, lombosoknál is a levelek bebarnulnak, majd lehullanak.
Segítség az azonnali bőséges öntözés. Levegőszárazság esetén, amikor több napon keresztül a relatív páratartalom csökken, megoldást a bőséges, esőztető öntözés jelent.

Öntözés[szerkesztés]

A hervadás, száradás jeleit hamar felismerjük, egyértelműen jelzik a növények vízhiányát.
Az öntöző víznél a mennyiségen kívül a keménységére is kell figyelni, mert a leander a meszes öntöző vizet szereti. A savanyú talajból nem tudja felvenni a tápanyagokat.
Fontos még az öntözővíz hőmérséklete is a hideg vízzel, a gyökereket könnyen tönkretehetjük ezért az állott vízzel történő locsolást javaslom. Ezek a szélsőséges esetek, de a vízigényes növények esetében a nem megfelelő vízellátás vagy túl száraz levegő okozhat virág- és levélhullást

Pangóvíz[szerkesztés]

A pangó víz, ami hosszan tartó esőzés, magas talajvíz, szobanövényeknél pedig a túlzott öntözés vagy lefolyó nélküli virágedény használata miatt alakul ki, szintén káros a növényekre. A gyökerek úgymond belefulladnak a vízbe, ennek első jele a sárguló levelek, az elpilledő növény, amit utána a gyökérzet elhalása miatt pusztulás követ.
Hatására nemcsak a gyökerek rothadnak el, hanem korlátozza a talajtakaró élőlények tevékenységét, a tápanyagbevitelt, lemossa a tápanyagokat az altalajba. Ott fordul elő, ahol az altalaj kötött. A növények ennek hatására hirtelen bebarnulnak. Elsőként a külső és felső részeiken.
Megoldás dréncső lefektetése.

Jégverés[szerkesztés]

Az utóbbi években meglehetősen gyakori a jégeső, és a jégverés a kiskerteket sem kíméli.
A másodlagos károkat, mint a gyümölcsrothadás, sebfelületek fertőzése, az idejében végzett permetezéssel jelentősen csökkenthetjük.
A nagyon megsérült részeket metsszük vissza, és utána történjen a permetezés.
A jégverés után, réz hatóanyagú szerrel (pl.: CUPROXAT FW 0,5 % -os, vagy CHAMPION 50 WP 0,3 % -os, vagy RÉZOXIDKLORID 50 WP 0,4 % -os oldattal, Bordói lé, stb.) kezeljük le a növényt.
Ha szürkepenész elleni szerrel még kiegészítjük, azzal még jobb hatást lehet elérni! (Pl.: Topsin Metil 70 WP 0,12 % -os oldattal)

Tápanyaghiány[szerkesztés]

A tápanyaghiányt általában a leveleken lehet észrevenni, és a levél elszíneződéséből lehet arra következtetni, hogy pontosabban milyen problémáról van szó, melyik a növény számára hiányzó vagy hozzáférhetetlen tápanyag.
A tápanyaghiány okozta rendellenességeket a szobanövényeknél kezelhetjük tápoldattal, levéltrágyával vagy átültetéssel, és ha még nincs nagyon tönkremenve a növény, akkor hamar helyre is jön.
A kertben kicsit más a helyzet, itt inkább a megelőzésre kell odafigyelni, különösen a talaj karbantartásával, szerves trágyák és komposzt talajba dolgozásával, mulcsozással, vetésforgóval.
A tápanyaghiány jelei nem mindig azt jelentik, hogy az illető elem hiányzik a talajból, hanem azt, hogy a növény valamilyen oknál fogva nem tudja az illető ásványt magához venni vagy hasznosítani. Ezt befolyásolhatják más környezeti tényezők is, mint a csapadék, a hőmérséklet vagy a talaj kémhatása.

 Példa:  A leander az enyhén meszes talajt kedveli, a savanyú talajból nem tudja a tápanyagokat felvenni, ezért az öntözésnél és a tápanyagok pótlásánál erre figyelni kell. Különben hiánybetegség keletkezik, ez gátolja a növény fejlődését, virágzását.

Nitrogénhiány[szerkesztés]

Nitrogénhiány esetén a növény fiatal levelei halványzöldebbek a normálisnál, a levélerezet sárgás színű, a növény lassan és gyengén fejlődik.

Foszforhiány[szerkesztés]

Foszforhiány esetén (ami savas, agyagos talajon lehet gyakori, főleg hosszan tartó hideg, esős időben) ennek ellentéte figyelhető meg: a levelek nagyon sötétzöldek lesznek, kékes árnyalattal, a levél erezete sötétvörös, az idősebb levelek elszáradás előtt vörössé válnak, miközben az egész növény csökevényesen fejlődik.

Káliumhiány[szerkesztés]

Káliumhiány esetén a vöröses vagy sárgás elszíneződés a levél erezete közötti részen jelentkezik foltokban, miközben az erezet zöld marad.  Példa: :

Kalciumhiány[szerkesztés]

A kalcium hiánya okozza a barna foltos paprika, paradicsom fekete talpúság, tökfélék csúcsrothadását, alma lenticella foltosságát.

Magnéziumhiány[szerkesztés]

E két utóbbinál sokkal gyakrabban jelentkező probléma a magnéziumhiány, amikor az érintett növény levelének erezete zöld marad, de a levél többi része halványsárga.

Vas- és mangánhiány[szerkesztés]

A szintén gyakori, klorózisnak nevezett, levélsárgulással együtt járó jelenségnek az oka a vas- és/vagy mangánhiány.
Ez főleg akkor jelentkezik, ha egy savas talajt kedvelő növény meszes talajba ültetjük, ilyen közegben ugyanis hiába áll rendelkezésre a vas, a növény mégsem képes felvenni azt.
A kalciumhiány jelei nehezebben észlelhetők a levélzeten.


Napégés[szerkesztés]

Kora tavasszal mikor a telelőből kikerülnek a növények, az első napokban fokozottan védeni kell a naptól. Az erős napsugárzás könnyen megégeti a leveleket elsősorban a fiatal, esetleg télen kibújt, levelek és hajtások vannak veszélybe. Sajnos már nyáron is előfordulhat hasonló jellegű napégés azokon a napokon mikor rendkívül erős az UV sugárzás. Az égett levelek, szirmok fakó barna színűek lesznek és hamarosan lehullnak.

Javaslat

Erős nap esetén árnyékos helyre tegyük a növényeinket.


A gyümölcs korai hullása[szerkesztés]

A fiatal, zöld gyümölcsök lehullanak.
Ha a gyümölcsöt kettévágjuk, akkor azt észleljük, hogy a csonthéj hiányzik, a mag összetöppedt, s esetenként mézga is képződik.

Kórok

a sziromhullás utáni fagypont alatti hőmérséklet.

Leander fagyása[szerkesztés]

Azért tartják a leandert dézsában, mert megfagy - fajtától függően -4 ° C és -12 ° C-között.
Vannak fajták, melyek eltűrik akár a mélyebb fagyokat is károsodás nélkül, és így alkalmas lehet akár a kiültetésre is.
A fagytűrőbb fajoknál -12 ° C és -15 ° C-on még kisebb károk jelentkeznek, erősebb fagynál már károsodhat a törzs vagy a gyökér is.
A fagytűrőbb fajoknál is problémás lehet, az ismételt fagyás az egymást követő télen. De a tavaszi kisebb fagyok is károsíthatják a növényeinket, ez esetben leginkább a friss levelek károsodnak.

Javaslat

Fontos a takarás, vagy a megfelelő hőmérsékletű telelő.

Permetezés és tápozás[szerkesztés]

Időnként mi is károsítjuk a növényeinket egy nem megfelelő időben (nagy meleg vagy erős napsütés) vagy nem megfelelő töménységben végzett permetezéssel vagy lombtrágyázással, meleg napon hidegvízes öntözéssel.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények