Kertészet/Tünethatározó/Élettani rendellenességek
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Élettani rendellenességek
[szerkesztés]- A környezeti tényezők bármelyike, mint a talaj ásványianyag-tartalma, kémhatása, vízellátottsága, a levegő páratartalma, hőmérséklete, illetve a hőmérséklet-változások hirtelensége, de még a nappalok hosszúsága is befolyásolja a növények fejlődését, így ezek valamelyikének vagy együttes hatásának eredményeként furcsa elváltozások jelenhetnek meg a növényeken.
- Sokan tévesen gombás betegségnek gondolják a leanderek azon tulajdonságát, hogy ősszel és tavasszal a hidegebb éjszakák hatására piros foltok jelentkeznek a leveleken és a száron. Leginkább a fiatal ágakon, és elsősorban a sötétebb virágú fajtákon. A piros foltok egy idő után eltűnnek visszazöldül. (megjegyzem: hasonló tünetekkel létezik gombás betegség is.)
Rossz trágyázás
[szerkesztés]- mindig ellenőrizzük a mennyiséget, különösen műtrágyák esetében a nitrogéntartalmat. Szakembertől kérdezzük meg, hogy valóban a megfelelő műtrágyát használjuk-e. Esetleg a műtrágyáról térjünk át a szerves trágyázásra.
Rossz termőhely
[szerkesztés]- a nem megfelelő termőhelyet, még a leggondosabb ápolás esetén is megsínylik a növények.
Nem megfelelő klíma
[szerkesztés]- vannak növények, amelyeknek megfelelő relatív páratartalomra van szükségük, míg másoknak a virágképzéshez vagy a gyümölcséréshez elegendő napfényre.
Légszennyezettség
[szerkesztés]- városban, ipartelep környékén a növények a levegőben található káros anyagok miatt sínylődnek.
Szárazság
[szerkesztés]- A fejlődési rendellenesség másik gyakori oka a növény nem megfelelő vízellátása. A talajszárazság hatása sokféle módon mutatkozik. A vegetációs időszakban a fiatal hajtások lekókadnak. Befásodott állapotban, többnyire a fenyőknél, örökzöldeknél, lombosoknál is a levelek bebarnulnak, majd lehullanak.
- Segítség az azonnali bőséges öntözés. Levegőszárazság esetén, amikor több napon keresztül a relatív páratartalom csökken, megoldást a bőséges, esőztető öntözés jelent.
Öntözés
[szerkesztés]- A hervadás, száradás jeleit hamar felismerjük, egyértelműen jelzik a növények vízhiányát.
- Az öntöző víznél a mennyiségen kívül a keménységére is kell figyelni, mert a leander a meszes öntöző vizet szereti. A savanyú talajból nem tudja felvenni a tápanyagokat.
- Fontos még az öntözővíz hőmérséklete is a hideg vízzel, a gyökereket könnyen tönkretehetjük ezért az állott vízzel történő locsolást javaslom. Ezek a szélsőséges esetek, de a vízigényes növények esetében a nem megfelelő vízellátás vagy túl száraz levegő okozhat virág- és levélhullást
Pangóvíz
[szerkesztés]- A pangó víz, ami hosszan tartó esőzés, magas talajvíz, szobanövényeknél pedig a túlzott öntözés vagy lefolyó nélküli virágedény használata miatt alakul ki, szintén káros a növényekre. A gyökerek úgymond belefulladnak a vízbe, ennek első jele a sárguló levelek, az elpilledő növény, amit utána a gyökérzet elhalása miatt pusztulás követ.
- Hatására nemcsak a gyökerek rothadnak el, hanem korlátozza a talajtakaró élőlények tevékenységét, a tápanyagbevitelt, lemossa a tápanyagokat az altalajba. Ott fordul elő, ahol az altalaj kötött. A növények ennek hatására hirtelen bebarnulnak. Elsőként a külső és felső részeiken.
- Megoldás dréncső lefektetése.
Jégverés
[szerkesztés]- Az utóbbi években meglehetősen gyakori a jégeső, és a jégverés a kiskerteket sem kíméli.
- A másodlagos károkat, mint a gyümölcsrothadás, sebfelületek fertőzése, az idejében végzett permetezéssel jelentősen csökkenthetjük.
- A nagyon megsérült részeket metsszük vissza, és utána történjen a permetezés.
- A jégverés után, réz hatóanyagú szerrel (pl.: CUPROXAT FW 0,5 % -os, vagy CHAMPION 50 WP 0,3 % -os, vagy RÉZOXIDKLORID 50 WP 0,4 % -os oldattal, Bordói lé, stb.) kezeljük le a növényt.
- Ha szürkepenész elleni szerrel még kiegészítjük, azzal még jobb hatást lehet elérni! (Pl.: Topsin Metil 70 WP 0,12 % -os oldattal)
Tápanyaghiány
[szerkesztés]- A tápanyaghiányt általában a leveleken lehet észrevenni, és a levél elszíneződéséből lehet arra következtetni, hogy pontosabban milyen problémáról van szó, melyik a növény számára hiányzó vagy hozzáférhetetlen tápanyag.
- A tápanyaghiány okozta rendellenességeket a szobanövényeknél kezelhetjük tápoldattal, levéltrágyával vagy átültetéssel, és ha még nincs nagyon tönkremenve a növény, akkor hamar helyre is jön.
- A kertben kicsit más a helyzet, itt inkább a megelőzésre kell odafigyelni, különösen a talaj karbantartásával, szerves trágyák és komposzt talajba dolgozásával, mulcsozással, vetésforgóval.
- A tápanyaghiány jelei nem mindig azt jelentik, hogy az illető elem hiányzik a talajból, hanem azt, hogy a növény valamilyen oknál fogva nem tudja az illető ásványt magához venni vagy hasznosítani. Ezt befolyásolhatják más környezeti tényezők is, mint a csapadék, a hőmérséklet vagy a talaj kémhatása.
Példa: A leander az enyhén meszes talajt kedveli, a savanyú talajból nem tudja a tápanyagokat felvenni, ezért az öntözésnél és a tápanyagok pótlásánál erre figyelni kell. Különben hiánybetegség keletkezik, ez gátolja a növény fejlődését, virágzását.
Nitrogénhiány
[szerkesztés]- Nitrogénhiány esetén a növény fiatal levelei halványzöldebbek a normálisnál, a levélerezet sárgás színű, a növény lassan és gyengén fejlődik.
Foszforhiány
[szerkesztés]- Foszforhiány esetén (ami savas, agyagos talajon lehet gyakori, főleg hosszan tartó hideg, esős időben) ennek ellentéte figyelhető meg: a levelek nagyon sötétzöldek lesznek, kékes árnyalattal, a levél erezete sötétvörös, az idősebb levelek elszáradás előtt vörössé válnak, miközben az egész növény csökevényesen fejlődik.
Káliumhiány
[szerkesztés]- Káliumhiány esetén a vöröses vagy sárgás elszíneződés a levél erezete közötti részen jelentkezik foltokban, miközben az erezet zöld marad.
Példa: :
Kalciumhiány
[szerkesztés]- A kalcium hiánya okozza a barna foltos paprika, paradicsom fekete talpúság, tökfélék csúcsrothadását, alma lenticella foltosságát.
Magnéziumhiány
[szerkesztés]- E két utóbbinál sokkal gyakrabban jelentkező probléma a magnéziumhiány, amikor az érintett növény levelének erezete zöld marad, de a levél többi része halványsárga.
Vas- és mangánhiány
[szerkesztés]- A szintén gyakori, klorózisnak nevezett, levélsárgulással együtt járó jelenségnek az oka a vas- és/vagy mangánhiány.
- Ez főleg akkor jelentkezik, ha egy savas talajt kedvelő növény meszes talajba ültetjük, ilyen közegben ugyanis hiába áll rendelkezésre a vas, a növény mégsem képes felvenni azt.
- A kalciumhiány jelei nehezebben észlelhetők a levélzeten.
Napégés
[szerkesztés]- Kora tavasszal mikor a telelőből kikerülnek a növények, az első napokban fokozottan védeni kell a naptól. Az erős napsugárzás könnyen megégeti a leveleket elsősorban a fiatal, esetleg télen kibújt, levelek és hajtások vannak veszélybe. Sajnos már nyáron is előfordulhat hasonló jellegű napégés azokon a napokon mikor rendkívül erős az UV sugárzás. Az égett levelek, szirmok fakó barna színűek lesznek és hamarosan lehullnak.
Javaslat
- Erős nap esetén árnyékos helyre tegyük a növényeinket.
A gyümölcs korai hullása
[szerkesztés]- A fiatal, zöld gyümölcsök lehullanak.
- Ha a gyümölcsöt kettévágjuk, akkor azt észleljük, hogy a csonthéj hiányzik, a mag összetöppedt, s esetenként mézga is képződik.
Kórok
- a sziromhullás utáni fagypont alatti hőmérséklet.
Leander fagyása
[szerkesztés]- Azért tartják a leandert dézsában, mert megfagy - fajtától függően -4 ° C és -12 ° C-között.
- Vannak fajták, melyek eltűrik akár a mélyebb fagyokat is károsodás nélkül, és így alkalmas lehet akár a kiültetésre is.
- A fagytűrőbb fajoknál -12 ° C és -15 ° C-on még kisebb károk jelentkeznek, erősebb fagynál már károsodhat a törzs vagy a gyökér is.
- A fagytűrőbb fajoknál is problémás lehet, az ismételt fagyás az egymást követő télen. De a tavaszi kisebb fagyok is károsíthatják a növényeinket, ez esetben leginkább a friss levelek károsodnak.
Javaslat
- Fontos a takarás, vagy a megfelelő hőmérsékletű telelő.
Permetezés és tápozás
[szerkesztés]- Időnként mi is károsítjuk a növényeinket egy nem megfelelő időben (nagy meleg vagy erős napsütés) vagy nem megfelelő töménységben végzett permetezéssel vagy lombtrágyázással, meleg napon hidegvízes öntözéssel.
