Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Rovarok/Szúfélék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3920 bájt

Kertészet

Szúfélék


Kétalakú púposszú
Nagy gyümölcsfa szú
Varratos bükkszú
Szúfélék

Scolytus sp.| Xyleborus sp.| Xyloterus sp. fajok

Más neve(i): -

A szúfélék a fedelesszárnyúak rendjébe, az ötlábtőízesek csoportjába tartoznak. Apró, zömök, hengeres testű bogarak, amelyből Magyarországon mintegy 80 faj él.

  1. Kétalakú púpos szú (Xyleborus dispar)
  2. Kis gyümölcsfa szú (Scolytus rugulosus)
  3. Nagy gyümölcsfa szú (Scolytus mali)
  4. Varratos bükkszú (Xyloterus domesticus)
  5. Fekete szú (Hylaster ater)
  6. Fenyő-szú (Blostophagus piniperda), Dendroctonus micans
  7. Kőris-szú (Hylosinus fraxini),
  8. Betűzőszú (Tomicus typographus)


Kártételük

Leginkább az élő fák héja alatt, a szíjács közelében tartózkodnak, s csak néhányuk hatol be a fatestbe, ahol sajátságos meneteket rágnak. A fába ferdén berágott üreg végén egy vagy többágú anyaüreget készítenek, ahol párosodnak, majd az oldalakba rágott mélyedésekbe helyezik el petéiket. Peterakás után a rovarok elhalnak.
Kikelt kukac formájú lárváik tovább folytatják a faanyag pusztását úgy, hogy az anyaüregre további merőleges álcautakat rágnak, gondosan kerülve, hogy egymás járatait érintsék.
Később az álcautak végét kiszélesítik, s itt alakulnak át bábbá. Ha a rovar kifejlődött, ismét keresztül fúrja magát a fán és folytatja további életét, így a folyamat előröl kezdődik, s addig folytatódik, míg a fa el nem fogy. Ezt követően a szúk újabb fogyasztható faanyagot keresnek.
A szúfélék mindig csak az élő fát, a lábon álló gyümölcsösöket, erdőállományokat támadják meg, s nem károsítják a feldolgozott, beépített faanyagot. Ezeket főképp a különféle farontó rovarok – kopogó bogár, szíjácsbogár, ormányos bogár, csuklyás bogár és a cincérek – teszik tönkre.
Hozzá kell azonban tennünk, hogy már több magyar felhasználó kísérletezett az élő fában, a szú elleni Jobeck szerrel. A bajor Jobeck cég Németországban szabadalmaztatott BioAktív faanyagvédő szere csodákra képes. A fafajtától, a fa szövetének sűrűségétől, s ennek megfelelően a beszívódás gyorsaságától függően 1-2 napon, de maximum 2 héten belül megszünteti a károsítást, s otthonában végleg megoldja a rovarkárosítással kapcsolatos problémát.
Az eddigi tapasztalatok és visszajelzések azt mutatják, hogy a vegetációs időn kívüli kezelés esetében a szer hatékonyan alkalmazható a szú elleni védekezésben.


Magyar Wikipédia:Szúfélék

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúfélék témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Szúfélék


Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014)., Szúfélék

Forrás: