Kertészet/Pajzstetvek/Pajzstetvek
< Kertészet | Pajzstetvek
- A pajzstetvek a félfedelesszárnyúak rendjének növénytetvek alrendjébe tartozó öregcsalád. A pajzstetvek nemzetközileg elismert kutatója az amerikai-magyar Kosztarab Mihály.
- Apró termetű (< 10 mm), viaszkiválasztó, szipókás rovarok. Kétségtelen, hogy az összes szipókás rovarok között a legkülönösebb formájuk a pajzstetveknek van. Nőstényeket a háti mirigyeikből kiválasztott kemény viaszpajzs fedi. Az egyedeken kialakult fedőpajzsok, ha összeérnek, valóságos kérget képezhetnek a növényen, amelynek színe szürkésfehér, vagy barnás. A hímek törékeny, kétszárnyú, szájszerv nélküli lények, amelyek rövid életük során ide-oda röpdösnek. A nőstényeknek sohasem nő szárnyuk, tehát a felnőtt állatok gyakran a lárvákhoz hasonlók. Számos faj megtartja lábait, a táplálkozási helyen ide-oda vándorol. A legtöbb pajzstetű nőstény azonban sohasem hagyja el azt a helyet, amelyen egyszer szívását megkezdte.
- Általában ivarosan szaporodnak, de egyes fajoknál szűznemzés is előfordul. Párzás után a nőstények alaktalan tömeggé duzzadnak, végtagjaikat levedlik, testüket viaszburokkal veszik körül. A legtöbb pajzstetű petéket rak, de vannak elevenszülők is. Évente több nemzedékük van. Nőstényeket a háti mirigyeikből kiválasztott kemény viaszpajzs fedi. Ez alatt rakják le petéiket és ennek védelme alatt kelnek ki a lárvák. A fiatal pajzstetvek kezdetben csaknem olyanok, mintha parányi atkák volnának, s eleinte még elég mozgékonyak, lassan mászkálnak hat rövid lábacskájukkal. A hím lárvákat mindig viaszburok veszi körül, a kész hímek végül ebből vergődnek ki.
- A pajzstetvek szúró-szívó szájszervükkel átszúrják a szöveteket, és sejtnedvvel táplálkoznak. A zöld növényi részeken világos szívásfoltok keletkeznek. A lárvák és a kifejlett nőstények a leveleket, a szárat és a termést is megtámadhatják. Kiszívják a növény nedvét és felületét mézharmattal vonják be. A megtámadott növény gyengén fejlődik, nem nő, összeaszalódik, nem virágzik, súlyosabb esetekben el is szárad. A fertőzött részeken a pajzstetvek által kiválasztott, cukorban gazdag „mézharmat”-ra korompenész telepszik. A megtámadott növény könnyen felismerhető a fehér, gyapjas, vattacsomókhoz hasonló védő viaszburokról – amely alatt a tetvek szívogatnak – és a fekete, koromszínű rétegről.
Védekezés
A pajzstetvek megfékezése
- Ha új növényt vásárolunk, mindig alaposan vizsgáljuk meg, nem találkozunk-e hívatlan társbérlőkkel, és tegyünk meg minden óvintézkedést, mielőtt a fertőzés más növényekre is továbbterjedne.
Víz és szappan
- A kemény levelű növényekről, pl. a kukoricalevélről (Aspidistra), a citrusfélékről, a csodacserjéről (Codiaeum), a dracénáról, a fikuszról, a borostyánról és az orchideákról szappanos vízbe mártott szivaccsal is eltávolíthatjuk az enyhe pajzstetűfertőzést.
- Ügyeljünk rá, nehogy a sok ezer tojás némelyikét a növény egészséges részére juttassuk, amikor a tetveket eltávolítjuk. A kemény levelű növényekről puha ecset és szappanos víz segítségével eltávolíthatjuk az enyhe pajzstetű-fertőzést.
Denaturált szesz
- A pajzstetvek eltávolításának leghatékonyabb módszere, ha denaturált szeszbe mártott vattadarabbal letöröljük a növényt. Ilyenkor a viaszos pikkely feloldódik, és nagy valószínűséggel a peték is elpusztulnak. Ez esetben is vigyázzunk, nehogy továbbterjesszük a petéket. Erre a célra gint is használhatunk. A különálló pajzstetveket és petéiket denaturált szeszbe mártott vattadarabbal ártalmatlaníthatjuk.
Kontakt rovarölők
- Ezek a növényvédő szerek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a vegyi anyag közvetlenül érintkezik a pajzstetű-lárvákkal. A házban vagy üvegházban nevelt növények egész évben aktívak, így nehéz eltalálni a rovarirtás megfelelő időpontját. Kivételt talán csak a hidegházban nevelt szőlő vagy a belső udvaron nevelt dézsás növények képeznek. Az áttelelő pajzstetveket csak akkor irthatjuk ki, ha a növény teljesen nyugalmi állapotban van. A kontakt rovarölő szert permetezzük a növényre, így kiírthatjuk a lárva-állapotot elért pajzstetveket.
Kátrányolaj
- Télen kátrányolaj segítségével irthatjuk ki a nyugalmi állapotú szőlővesszőkön élősködő áttelelő pajzstetveket.
Szisztemikus rovarírtók
- Ezek a növényvédő szerek úgy irtják ki a pajzstetveket, hogy megmérgezik a növény nedveit, így mind a bábok, mind az őket tápláló nőstények elpusztulnak. A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeket Vektafid A/E aerosollal Néhány hatóanyaguk azonban mérgező bizonyos dísznövények számára is, ezért körültekintően válasszunk.
- A páfrányok többsége rosszul tűri a növényvédő szereket.
- Ne használjunk dimetoátot cineriára, begónia, páfrányok és mikulásvirág védelmére.
- Az szobanövények, a selyemmályva, a papucsvirág (Calceolaria sp.), a bunkóliliom, a vénusz fodorka, a vízi torma, a mikulásvirág a csucsor, a kankalin a cinerária, a díszpaprika (Solanum capsicastrum) esetében pedig kerüljük a butoxicarboxim használatát.
- A szisztemikus növényvédő szerek golyó alakban is kaphatóak. A földbe helyezve megmérgezik a növény nedveit.
- Keressünk hormonhatású rovarölő szereket, mivel ezek a vedlést gátló, illetve a fotoszintézist gátló vegyületekkel szemben a rovarok fejlődését és átalakulását szabályozó mechanizmusokba avatkoznak be, és kímélik a növényt. Magyarországon elsősorban a hidropén-, az eopfenonán- és a fenoxikarb-tartalmú készítményeket próbálták ki sikerrel, főként az erdészeti és a kertészeti kártevő lepkék (Lepidoptera) és kabócák (Cicadomorpha), levélbolha-félék (Psyllidae), pajzstetvek (Coccoidae) ellen.
Néhány gyakoribb pajzstetűfaj[szerkesztés]
- Apró kaktuszpajzstetű
- Barna pajzstetű
- Bíbortetű
- Citrom-pajzstetű
- Fodros pajzstetű
- Gyapjas kaktuszpajzstetű
- Gyapjastetű
- Hosszúfarkú kósza pajzstetű
- Hosszúfarkú vándorpajzstetű
- Karmazsintetű
- Kávé-pajzstetű
- Kermes vermilio
- Lengyel bíborpajzstetű
- Rövidfarkú kósza pajzstetű
- Szürke ostorfa-teknőspajzstetű
- Viaszos pajzstetvek
- Viaszos gyökérpajzstetű
Forrás: Magyar Wikipédia:
Pajzstetvek, 2011. március 1., 06:30 (CET)
Forrás: Virágvarázslat
{{{2}}}