Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Fajtalisták/Alma jellemzők/Daru Sóvári alma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3654 bájt

Kertészet

Daru Sóvári alma


Alma fajták (Táblázat) - Alma jellemzők (Leírás)


[[Kép:|thumb|200px|right|Daru Sóvári alma alma]]

Daru Sóvári alma
Más neve(i): Daru alma, Szilágysági sóvári.


A fajta származása

A 'Daru sóvári' egy régi, Felső-Tisza-vidéki magyar almafajta, amely a 'Sóvári' fajtakör tagja.
A fajtakörbe a hozzá hasonló, közelebbi vagy távolabbi rokonnak tekinthető fajták tartoznak, így a Zöld sóvári, Nemes sóvári, Beregi sóvári, Sóvári nobil és a Téli sóvári fajták.
Rokonságban van a Harang almá-val, ezért lehetséges, hogy az - a Gomba Károly mellett - az egyik szülőfajtája.
A Tisza keleti partján fekvő községekben hosszú évszázadok óta elterjedt fajta.

Gyümölcse

Virágai jól bírják a késői fagyokat.
Gyümölcse jellemzően (kisebb) közepes méretű (magassága 58 mm, átmérője 72 mm), magasnak látszó kúpos gömb alakú.
Általában nem szabályos, mert rendszerint lapos bordák húzódnak végig rajta, melyek kissé szögletessé teszik.
Héja sima, szívós, kissé zsíros tapintású, eleinte hamvas.
Színe éretten halvány citromsárga lesz, melyet a napos oldalán sűrűbben, az árnyas oldalon ritkábban szakadozott, sötétpiros csíkok borítanak.
Teljes érésben ez a fedőszín világosabb pirossá változik át.
A gyümölcs pontozottsága alig észrevehető.
Rozsdaalakzatok csak ritkán láthatók rajta - és ezek is olyan finomak, hogy az alapszín mindig áttetszik rajtuk - feketés ragyafoltok azonban gyakrabban előfordulhatnak a gyümölcsön.
Magháza kissé nyílt, kevés maggal. Gyümölcskocsánya a 'Tordai piros kálvil'-hoz hasonlóan hosszú. : Húsa sárgásfehér (a belseje felé hófehér), finom, roppanó, mely később omlóssá válik.
Bő levű, cukros, igen kellemesen, üdítően borízű.
Fogyasztási ideje október és április közé esik.
Gyümölcse a szállítást és eltartást nagyon jól bírja.
Virágai kis átmérőjűek.
A virágzás kezdete szerint az igen késői, a fővirágzás ideje alapján a kései csoportba tartozik (a legkésőbb virágzó almafajták egyike).
Virágai a fagyokat igen jól bírják.


Termesztési értéke

Fája erőteljes növekedésű, edzett; hosszú ágai lapított gömb alakú, terjedelmes koronát képeznek.
A mély termőrétegű, mérsékelten nedves, közép kötött talajokat kedveli.
Nem fordul korán termőre, de 14 éves korától kezdve legalább minden második évben rendkívül gazdagon terem.
A lisztharmattal szemben ellenálló, de varasodásra kismértékben fogékony lehet.
Leginkább vadalanyra oltva, közepes törzsű vagy magas törzsű fának nevelve alkalmas.
A metszést nem szereti.
Vesszői vastagok, középhosszúak, hegyük felé sűrűn fehér-molyhosak, pirosas barnák, rövid rügyközűek.
Levelei nagyon vastagok, merevek; nyelük jellegzetesen rövid, vastag, szőrös, alsó felén a nyár végén liláspiros színű.

Ajánlás

Elsőrendű asztali és háztartási (téli) alma, jól tárolható és szállítható.

Lásd még: Termesztett alma

Magyar Wikipédia:


LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

A Wikimédia Commons tartalmaz Daru Sóvári alma témájú médiaállományokat.