Heraldikai lexikon/Szent István rend

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Szent István Rend rendjele aranyláncon
A Szent István Rend rendjele szalagon és nagykeresztje
A Szent István Rend ünnepi talárja, Bécs, 1746 k.
Szent István Rend talár.png
Az esztergomi Szent István ispotály pecsétje, 1258
Szent János-rendi lovag [helyesebben talán egy szentkirályi keresztes, azaz Szent István rendi lovag] síremléke, 12. század

A Szt. István-rend alapításának emlékére vert érem.jpg

Névváltozatok:
szent István vitézi rend (Fényes 1843. II. 21-22.), eques sancti Stephani R. A.: sz. István elsö apostoli király' jeles rendje (Nagy 1845. 113.)
Rövidítések

Úgy tűnik, hogy a 18. században még élt az egykori Szent István Keresztesek emléke, mert a Szent István Rend megalapításakor és az ennek tiszteletére vert emlékérmen úgy szólnak, hogy ez egy régi rend megújítása.


Magyarországi lovagrendek: a Stefaniták Szent István Király alapítása

A Kr.u. első ezredforduló, az új évezred kezdete a Szent Földön keresztényüldözést, templomaink lerombolását, az iszlám fanatizmus tombolását hozta. E nehéz időszak 1017-ben a szabad vallásgyakorlás biztosításával ért véget. Ez időtől kezdve vált lehetővé az elüldözött keresztények visszatérése, a templomok újjáépítése, zarándoklatok és ezek segítésére ispotályok és zarándokházak építése, fenntartása. Ez az időszak a keresztény lovagrendek kialakulásának a kezdete(1,7). Az 1020-as években létesül az első zarándokház és ispotály Keresztelő Szent János tiszteletére Jeruzsálemben, amiből a Szuverén Máltai (Johannita) Lovagrend nő ki; s 1027-tôl kezdődik a Szent Sír templom újjáépítése kialakítva maga körül a Szent Sír Lovagrend alapjait.

E templomépítési és újjáépítési mozgalom és a szentföldi zarándoklatok segítésének egyik meghatározó európai alakja Szent István, a magyarok királya. Munkáját mind a legendák és a fennmaradt okmányok, mind a történeti kutatások igazolják(1,2,3). Királyunk már 1018-tól(2) megnyitja és biztosítja a hazánkon átvezető zarándokutat nyugatról Jeruzsálem felé. Ehhez kapcsolódóan(1) Hainburgban és Esztergomban is zarándokház, ispotály nyílott. A Szent Király a zarándokok útját külföldön is megkönnyítendő (tudomásunk szerint(1,3)) négy zarándokházat alapított. A római zarándokoknak Rómában és Ravennában, s a jeruzsálemi zarándokok részére Jeruzsálemben és Konstantinápolyban, bennük szerzetesi gyülekezettel. A zarándokok, Odilo clunyi apát levele(3) tanusága szerint, már a Király életében nagy elismeréssel méltatják az érdekükben kifejtett munkásságát. A zarándokházak és szerzetesközösségeik a későbbiekben is léteznek, virágoznak, amire korai tanú a Nagylegenda(3), amely Szent István Király Szent László király uralkodása idején történt szentté avatására készült, s amelyben az alapítások virágzóként szerepelnek.

Egyidejűleg a Szent Király más, nem magyar (nem saját) alapítások és szerzetesek hazai működését is pártolta. Azaz a kezdetektől fogva jellemző - és szükséges - volt a lovagrendekké fejlődő nem-magyar és magyar alapítások egyidejű és kooperáló hazai (és nemzetközi) működése. Mai újraevangelizálásra szoruló Európánk és hazánk szükségletei sem kisebbek.

Végül különös figyelmet érdemel, hogy mind Szent István Király, mind fia, Szent Imre herceg rendkívüli tiszteletben részesítette a kettős keresztet. erről egyrészt korabeli krónikák is tanuskodnak(1), másrészt szimbólumainkban és jelvényeinkben a kettős kereszt megmaradt. II. Géza királyunkról is feljegyezték 1152-ben orosz krónikások, hogy a nyakában a Szent Kereszt egy forgácsát befoglaló, Szent István Királytól származó kettős keresztet viselt. A kettős kereszt Szent István Király szentföldi (és görög) kapcsolatainak egy máig megmaradt, a magyarságtól már elszakíthatatlan emléke.

Cruciferi Sancti Stephani Regis - a Stefaniták

A zarándokházakban működő szerzetesi közösségek a XII.sz. elejére megerősödnek, megkezdődik önállóvá, majd lovagrenddé alakulásuk(1,7). A XII.sz. közepén így alakulnak meg a "keresztes" lovagrendek: a Johannita (ma Máltai) Lovagrend, a Templomos Lovagrend, a Szent Sír Lovagrend, a Hebron-völgyi Szent Ábrahám Rend, általában "hospitalis et militaris" jelleggel.

A szentistváni alapítású (Stefanita) zarándokházakban is megerősödnek a szerzetesi közösségek. A jeruzsálemi (központi) szerzetesház XII.sz. első felében történt adományozásos megerősítéséről okmány is maradt fenn: 1135-ben Petronilla (magyar) zarándok-asszony egy házat vett és adományozott Jeruzsálemben a stefanitáknak, s az adományozás tanúja a jeruzsálemi johannita magister. (Egyebekben is megalapozottan vélelmezhető a Stefaniták és a johanniták szentföldi és hazai jó együttműködése.)

1150 és 1160 között - miközben Esztergom érseke Lukács - II. Géza királyunk, kit Szent László mellett a második lovagkirályként tart számon a keresztény világ, alapvető fontosságú lépést tesz. A más közösségek (előbb említett) renddé alakulásához hasonlóan s azokkal egyidőben a zarándokokat segítő, magyar alapítású közösségeket ez irányú "alapítással" a "Szent István Király Keresztesei" rendje szintjére emelte, amelynek anyaháza a Szent István Király által alapított jeruzsálemi ház. A jeruzsálemi anyaházhoz tartozott a Boldogasszony-templom és a Szent István Király-templom is. Az így megalakult rend szabályait Manfréd bíboros, pápai követ közreműködésével III. Sándor pápa őszentsége fogadta el. (Ezen alapokmányról - pillanatnyilag - részletesebb ismeretünk nincs, további kutatások szükségesek a vatikáni irattárban.) A Cruciferi Sancti Stephani Regis magyarországi központja Esztergom illetve a közeli, szentkirályi ispotály. (A legújabb kutatások derítettek fényt arra, hogy az esztergomi keresztes ispotály nem johannita, hanem Stefanita ház volt.)

A Jeruzsálemi Szent István Királyról nevezett ápoló és katonai (Keresztes) Lovagrend "hospitalis et militaris" rend, amelyik ápoló és segítő tevékenysége, ispotályok fenntartása mellett részt vett a kereszténység, Magyarország védelmében is(1,7). A csak a pápától függő egyházakat felsoroló Liber Censuum-ban 1192-ben Magyarországról a székesfehérvári johannita ispotály, az esztergomi Stefanita ispotály és a somogyvári francia apátság szerepel! Jeruzsálem újbóli (és immár hosszú időre végleges) elestével a többi lovagrend anyaházához hasonlóan a jeruzsálemi magyar ispotály is elenyészett. Azonban a rend élt és működött tovább. Míg a johanniták központjukat Rhodos-ra, majd Máltára, s végül Rómába menekítették, addig a Stefaniták anyaháza természetszerűleg az esztergomi központi ház lett. Az Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István (Keresztes) Lovagrend virágzott, filiái szaporodtak, s tevékenységét a nagyon is rászoruló Magyarországra koncentrálta. Ismert volt a budafelhévízi házuk (kb. a mai Margit-híd budai hídfője táján), s máig megmaradt a bodrogközi Karcsán a rend ottani temploma.

A Szent István Lovagrend - a többi lovagrendhez hasonlóan(5,7) - részt vett 1241-ben a Muhi csatában(7), nagy veszteségeket szenvedve. A tatárjárás súlyos veszteségeket okozott a magyarországi johannita és templomos tartományoknak is, de vélelmezhetően egészen nagyokat a Stefanita Rendnek. Van olyan történészi állásfoglalás(7), amely szerint a tatárjárás után a Stefanita Rend nem létezik. Azonban az a valószínű, hogy a Szent István Lovagrend talpra állt a tatárjárás után, azonban a török hódítással a Rend működése megszakadt(1). Az ország félezer éves szuverenitás-vesztettsége idején Szent István Király Keresztesei nem működtek.

III. fejezet

A magyar lovagság

A magyar keresztény lovagi életforma a kezdetektől nemzeti példakép, kívánatos viselkedési forma, amelyet az Árpádok általában követnek(8), sokan magas fokon megélnek. A lovagi erények "általános, hősi" részei megélése a család ősi hagyománya. Ez jelenik meg már keresztény és magyar lovagi életté teljesülve Szent István Királynál és Szent Imre hercegnél. Különösen kiemelendő a keresztény világ nagy Lovagja, Szent László Király(6). Ô az Igazságért a formális jog ellenében is fellépett, magas fokon gyakorolta a lovagi erényeket, mindenkor eleget téve állapotbeli kötelességeinek(9). Őt tekintette példaképének méltó követője, II. Géza királyunk is. Szent László Király máig hazánk egyik védő-patrónusa, ô az Athleta Patriae. Tiszteletében meghatározóan elöl jártak az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos-rend tagjai(6). Ô a lovagi eszmény, akit különösen is tiszteltek mindenkor katonai és határőr nemzetségeink, így kiemelten is a Székelyföld népe. Tisztelete nem lankadt, inkább új lendületet kapott 1988-tól. Újra ô a magyar határőrség védőszentje.

Az Árpádok egyetlen lovagrendet alapítottak, nevezetesen II. Géza király az ismertetett "Esztergomi és Jeruzsálemi, Szent István Királyról nevezett Ápoló és Katonai Keresztes-lovagrend"-et. Az Árpád-ház kihaltával trónra jutó különféle uralkodók alapítottak néhány rendet (társaságot). Ezek azonban nem felelnek meg az összes egyházi követelménynek, világi társaságok(2,7).

IV. fejezet

A megújulás ideje

A magyar keresztény lovagi eszmény illetve lovagság a szuverén, keresztény magyar állam születésétől fontos eleme, s szervezeti alapjait a Szentföldön is Szent István Király vetette meg. E mű vált teljessé Szent László, a Lovagkirály személyes példájával és azzal, hogy a szentistváni alapítást II. Géza, a második lovagkirály Szent István (Keresztes) Lovagrenddé segítette Jeruzsálem és Esztergom központokkal, s mely rendet III. Sándor pápa, a többi jeruzsálemi keresztény lovagrenddel azonos módon és időszakban elfogadott. Ápoló és védelmező munkájuk a pogány hódítással szembeni küzdelmekben szakadt meg a Szentföldön is, majd hazánkban is.

A szuverenitás hiányában eltelt újabb félezer évben a Szent István Lovagrend neve ugyan feltűnik, hiszen hazánk neve is él, de az Árpádok meghatározta tartalom ("cruciferi") nélkül, szigorúan véve üres formaságként.

Ma, a megújulás idején, amikor félezer év után az ország, ha csonkán is, de szuverén, a jövő építésében eszmeileg, lelkileg és a napi segítő-védő gyakorlatban is elengedhetetlen, hogy a Szent István Lovagrend működése felújíttassék. Kézenfekvő, hogy a kezdeteknél megvolt harmonikus együttműködésben a többi szentföldi eredetű lovagrenddel. E lovagrend újjászületése már puszta létével is demonstrálja azt a hatalmas és megtartó erőt, ami az Árpádok egész alkotásában és a magyar kereszténységben van, ami bennünket megtartott, s melyhez ragaszkodva meg is maradunk. Szétszabdaltságunk elemzése mindezt még hangsúlyosabbá teszi. A megújuló lovagi tevékenység, a Szent István Lovagrend (Stefanita Rend) hagyományos feladatai mellett a hosszú megszakítottság miatt különös figyelemmel kell foglalkozzon saját történetével és annak misztikájával is. Igen fontos feladat a III. Sándor pápa őszentsége által elfogadott alapokmány keresése.

Az Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István (Keresztes) Lovagrend működése megújítása a mintegy félezer éves megszakítottság miatt speciális feladat. A történelmi háttérből is fakadóan csak Esztergom érseke és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye mérlegelheti, hogy hozzájárul-e a megújítás előkészítéséhez, s pozitív mérlegelését követheti a Szent István Lovagrend működésének megkezdése az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében, majd a feltételek és a rend tényleges működésének a mérlegelése alapján a folyamodás a korábbi pápai elismertség helyreállításáért.

V. fejezet

A történelmi adatok forrásai

(1) Györffy György: István király és műve; (300-315, 319, 382.o.), Gondolat, Budapest, 1977.

(2) Magyarország történeti kronológiája I., A kezdetektől 1526-ig; (81, 101, 113, 199, 242.o.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.

(3) István király emlékezete; szerk.: Király László, (73, 75-76, 101-110, 112- 117, 119-137, 157, 158.o.), Európa, Budapest, 1987.

(4) Seelmann Károly: Minden Európában, Ázsiában, és Afrikában volt, és mostan virágzó VITÉZ RENDJÉNEK ordóknak tükre avagy rövid leírása; (143-179.o.), Hochmeister Márton, Kolozsváratt és Szebenben, 1793.

(5) A magyar katona, vitézségünk ezer éve; szerk.: Pilch Jenő, (64.o.), Franklin Társulat, Budapest, 1933.

(6) Athleta Patriae; szerk.: Mezey László, (19-46, 57-60.o.), Szent István Társulat, Budapest, 1980.

(7) Vajay Szabolcs: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987; (különösen a Glossarium), magánkiadás, München, 1987.

(8) Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában; Panoráma, Budapest, 1977.

(9) László király emlékezete; szerk.: Katona Tamás, (23-24.o.), Magyar Helikon, Budapest, 1977.

(10) A Vitézi Rend rendi Kódexe; a Vitézi Szék kiadása, München, 1985.

III. Orbán pápa őszentsége 1187-es bullája

A Bulla

1. Szokásos üdvözlet

Orbán Püspök Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiainknak; Miklósnak Szent István Király Esztergomi Ispotályos Háza magiszterének és a testvéreknek, mind a jelenlegieknek, mind a jöv?belieknek, akik regula szerint élnek. Mindörökre.

2. A leirat indokolása

Úgy tartjuk, hogy az Isten tiszteletére rendelt szerzetesi helyeket apostoli védelemmel kell oltalmazni és az Isteni igazságosság alapján annál jóindulatúbb törekvéssel támogatni, minél ünnepélyesebben tisztelik azokban a Mindenható Urat s minél jámborabban megbecsülik azt a hívek.

3. Határozat (III. Sándor pápa eredeti bullájára visszautalva, amely a jeruzsálemi házhoz rendelve ismerte el a Cruciferi Sancti Stephani Regist)

Ezért kedves fiaim az Úrban, jogos kérelmeteket kegyesen jóváhagyjuk és Házatokat, melyben Istenéi vagytok a szegények szolgálatára rendelve a mi el?dünk boldog emlékű Sándor pápa példája alapján Szent Péter és a Mi oltalmunkba fogadjuk és a jelen iratunkban e kiváltságban részesítjük.

4. A Rend megerősítése (miután Jeruzsálem 1187-ben elesett és az ottani anyaház, ispotály és templom megsemmisült)

Mindenek el?tt elrendeljük, hogy a Ház mindig az ispotályos szolgálatnak legyen szentelve, amelyre bölcsen és előrelátóan van rendelve. És a kanonoki rendet, amelyet abban a házban * kegyes emlékű Manfréd, egykori palestrinai püspök, a Szent Cecília presbiter-bíborosa (sic) az Apostoli Szék legátusának tekintélye által * Isten és boldog Ágoston regulája szerint megalapítottnak ismerünk el, ugyanott örök időkre sértetlenül kell megőrizni. A kanonokok számára vonatkozó korlátozást meg kell tartani, hogy a nehéz ispotályos szolgálat kárt ne szenvedjen.

5. Birtokviszonyok, adómentesség

Azonkívül bármely birtok, bármely jószág, amelyeket ugyanezen Ház a jelenben jogosan és törvényesen birtokol, vagy a jövőben pápai jóváhagyással * a királyok vagy hercegek bőkezűségéből, a hívek adományából, vagy más jogos módon * az Úr színe el?tt elnyerhet, általunk és utódaink által megerősítve és csorbítatlanul megmaradjon. Amikor az igen tisztelt emlékű Géza, egykor a magyarok királya Jeruzsálemben * amint az ? hiteles írásában áll *, Isten tiszteletére a mindenkor Szűz Mária, az ? anyja és Szent István király emlékére templomot épített, saját és hercegi alamizsnájából a kegyességtől indítva még ispotályos házat is épített, amelyben a zarándokok és más jövevények Isten szeretetéért oltalmat kapnak. És amikor ennek a templomnak a testvérei számára * akik a Ti házatokat építették *, a ház építésére és a szükséges létesítmények elkészítésére Esztergomban bőséges földet adott, ugyanakkor ? a Háznak szabadságot engedélyezett, hogy egyetlen ott tartózkodó vendég adót ne fizessen.

Azonfelül megengedjük, hogy magának e Háznak mindennapi szükségletére a köznyelven Pilisnek nevezett saját erdejéből egy-egy nap öt szekér tűzifát elvihessetek teljesen szabadon. Továbbá megengedjük, hogy mindazok a főrangúak és más az ? (a Király) országabeli Istenhívő személyek, akik az ? jóságos bőkezűségét utánozva a Ti Házatok javára földbirtokot, majorságokat és falvakat, szántót, erdőt, szolgákat és szolgálókat (azaz ápolónőket, női szolgálattevőket ford.), halastavakat vagy egyéb adományokat irgalmas szeretettől indíttatva felajánlottak Egyházmegyés Püspökeitek szabad hozzájárulásával abból, amit a hívek buzgósága a Ti Házatoknak juttatott, minden adózási és tizedszolgálatási kötelezettségtől mentesek legyenek. (sic!)

Mi tehát vállalt szolgálati kötelezettségünktől vezéreltetve mindazokat, amiket fel-soroltunk, mind a Szent István Királyról nevezett és minden felsőbbség joghatósága alól mentesített monostort és zarándokházat, mely az Abony nevű helységben fekszik, azon felül a tizenkét hajót és öt falut, amit a Mi Krisztusban szeretett fiunk, a dicső magyar Béla Király ajándékozott, nemkülönben a Szent István Király sírja templomához (széplaki? * ford.) tartozó birtokot, a Budafelhévizi Szentháromság templom, a Vejtei Szent Miklós templom, a Tovti és a Szokoli Szűz Mária, valamint a Karcsai Szent Margit templom és bármely más megyéspüspöki tekintély alól kivont, a Ti házatok számára átengedett templomok, azok tartozékaival együtt, másrészt minden más * a hív?k által Nektek, vagy házatoknak adományozott javadalmak és birtokok * mentesülnek minden királyi vagy püspöki hatóságok illetékességétől és ezt Mi Apostoli tekintélyünkkel megerősítjük... ... meghatározott létszámú személy ... figyelemmel kíséri... ... (Az okirat hajtási kitöredezése itt húzódik néhány szót érintve. Ez a mondatrész vélhetően a kanonokok létszámát rögzíti a korábbiakkal összhangban, hogy túl sok eltartott személy ne korlátozza a rend ispotályos, segítő munkáját. A kitöredezés a tatárjárás idején keletkezhetett, utána már a másolatok tanúsága szerint a mai mértékben megvolt. * ford.)

6. Jogi státusz

Elrendeljük, hogy a Ti ezen Házatokban lakók, vagy a Nektek engedelmeskedni tartozó egyházi és világi személyek felett, világi személy semmiféle hatalmat nem gyakorolhat, hanem csak az őket kormányzó testvérek, akik klerikusok és az elöljáróságra alkalmasak.

Elrendeljük továbbá, hogy birtokotokat háborítani, megrongálni, elvenni vagy birtokban tartani, vagy bármi módon lehetetleníteni senki ne merészelje, hanem maradjanak ezek a javak mindenestül és sértetlenül azoknak a birtokában és rendelkezése alatt, akiknek fenntartására, eljövendő használatára és javára átadták, adományozták.

Tiszteletben tartva az Apostoli Szentszék tekintélyét !

Ennek az Apostoli Szentszéktől kapott kiváltságlevélnek jogszerű elismerése jeléül Nekünk és utódainknak minden egyes évre egy uncia aranyat tartoztok fizetni.

7. Átkok, büntetés

És eszerint ha a jövőben * a jelen rendelkezésünket ismerő * egyházi és világi személy (sic) meggondolatlanul a benne foglaltak ellen próbál tenni, s ha a második és harmadik megintés után sem hajlandó a jogsértő bűnös eljárását jóvátenni, fosztassék meg minden hatalmától, tisztségétől és méltóságától és legyen tudatában annak, hogy az elkövetett bűnéért az isteni ítélőszék el?tt kell számot adnia. Továbbá Urunknak és Istenünknek, a mi Megváltó Jézus Krisztusunk Testének és Vérének vételétől eltiltva az Utolsó Ítéleten különleges büntetésnek kell magát alávetnie.

8. Jókívánságok, a végső jutalom

Mindazokkal azonban, akik ebben a Házban az ? igazságát szolgálják, legyen a mi Urunk Jézus Krisztus békessége! Mindaddig, amíg ezen jó cselekedetetek gyümölcsét az Örök Bírótól megkapjátok és jutalmatokba az örök békességbe eljuttok. Ámen. Ámen. A rotában: Szent Péter, Szent Pál, III. Orbán Pápa, a Pápa jelmondata körben: Hozzád emelem az én lelkemet Uram.

9. Aláírások:

Én Orbán, a Katolikus Egyház püspöke

+Én Henrik, albanoi püspök

+Én Pál, palestrinai püspök

+Én Péter (de Bono) a Szt. Zsuzsanna

+Én Jácint, a S.Marie in Cosmodin presbiter-bíborosa diakónus-bíborosa

+Én Laborans, a trasteveri Szűz Mária

+Én Gárcián, a Szent Kozma és Damján presbiter-bíborosa diakónus-bíborosa

+Én Pandulfus, a 12 Apostol

+Én Bollandus, S.Marie in Proticu presbiter-bíborosa diakónus-bíborosa

+Én Melior, a Szt. János és Pál

+Én Péter, a Szt. Miklós (in Carcere) presbiter-bíborosa diakónus-bíborosa

+Én Adelárd, a Szt. Marcell

+Én Radulf, a Szt. György presbiter-bíborosa diakónus-bíborosa

10. Keltezés

Kelt Veronában Albert, a Szent Római Egyház presbiter-bíborosának és kancellárjának keze által. Június 24. az V. indikációban az Úr megtestesülésének 1187. évében. III. Orbán Pápa pontifikátusának II. évében.

Ferencz Csaba

Forrás: stefanitalovagrend.communio.hu http://stefanitalovagrend.communio.hu/lovagrend-tortenete

https://books.google.sk/books?id=wHA5AAAAcAAJ&pg=PA148&lpg=PA148&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=mf4S53x7kN&sig=u1jk2HwpueDIpRtgD77kqzYGVfw&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiz0N-1pPXYAhUMLVAKHfdWB8AQ6AEISDAF#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false

https://books.google.sk/books?id=QTRZAAAAcAAJ&pg=PA27&lpg=PA27&dq=heroldus+ordinis&source=bl&ots=02KHjG2mYH&sig=qhXFuDonFCg8odfHhuly_n8nyhA&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwic1qWSivvYAhULalAKHenGA4gQ6AEILzAC#v=onepage&q&f=false -- alapszabály

A rend tisztségviselői[szerkesztés]

https://books.google.sk/books?id=HylUAAAAcAAJ&pg=PA177&lpg=PA177&dq=Bisztriczey+L%C3%A1szl%C3%B3&source=bl&ots=cO826pXyG-&sig=770ZdOSg0Kxw9RW1t06C4I5Ei6U&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiA69nk5enJAhXEbxQKHQfhC90Q6AEIHzAA#v=onepage&q=Bisztriczey%20L%C3%A1szl%C3%B3&f=false

331-332.

Statútumok németül a 343. lap után: [1]

A rend főpapja, kancellárja, titoknoka, kincstartója, címernöke, írnoka.

  • Heroldok:

1764 Koch Vencel, királyi tanácsos
1769 Skerlecz Ferenc, udvari tanácsos

1775-1776 Skultéty Ferdinánd 377. l. 386. 1779-ben a kancellárián királyi tanácsos. 195. l.

1776 Klobusiczky Antal, udvari titoknok
1777 Bisztriczey László, udvari titoknok
1785 Horváth Ferenc, udvari titoknok
1813 Barthodeiszky János, udvari titoknok
1815 Bánffy 'Sigmond, udvari titoknok
1828 Rájner Miklós, udvari titoknok

1842-1844-1846-1847-ben Hadáry Antal, királyi tanácsos, a rend czímernöke (heroldus ordinis)349. l.305. l., 1847-ben királyi tanácsos, a rend heroldja.22. 1837-1847 között magyar királyi herold. Még a rend heroldja volt, amikor 1847-ben meghalt.az index után

1837-1839-1847-ben Habáry Antal magyar királyi herold, valóságos magyar királyi udvari titkár, Torna és Hont vármegye bírósági társülnöke, Bécsben a Josephstadt 189. alatti lakos.109.113., 1847-ben a Szent István Rend heroldja, királyi tanácsos.22.

1847-ben Belházi Bartal György, magyar királyi udvari tanácsos, a magyar királyi udvari kancellária előterjesztő királyi udvari tanácsosa, a rend kincstartója, czímernöke. 325., 332.

1848-ban Nagy Lajos, magyar királyi udvari titoknok, több vármegye bírósági ülnöke, Breunerstraße 1127. alatti lakos. 21., 238.

1890 k.-1893 vagy 1894 Hiersch Károly
1894 k.- vértesaljai Vértesy Géza, az Ő Felsége Személye Körüli Ministériumban Osztálytanácsos: Vértesaljai Vértesy Géza, a II. o. vaskorona-rend lovagja, a Szt-István-rend czimernöke.[2] 1898-ban ugyanazon minisztériumban "Min. tanácsos: vértesaljai Vértesy Géza, a III. o. vaskorona-rend lovagja, a Szent-István-rend czimernöke." [3]

http://kiralyiudvar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=932733

http://tornai.com/szentistvan.htm

https://books.google.sk/books?id=HylUAAAAcAAJ&pg=PA177&lpg=PA177&dq=Bisztriczey+L%C3%A1szl%C3%B3&source=bl&ots=cO826pXyG-&sig=770ZdOSg0Kxw9RW1t06C4I5Ei6U&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiA69nk5enJAhXEbxQKHQfhC90Q6AEIHzAA#v=onepage&q=Bisztriczey%20L%C3%A1szl%C3%B3&f=false

https://books.google.sk/books?id=wHA5AAAAcAAJ&pg=PA148&lpg=PA148&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=me8N-6x7nJ&sig=ZDmJhofNoGvXmQhwmKAWxMvRrkk&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIPzAG#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false

https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false

https://books.googleusercontent.com/books/content?req=AKW5QafSfBiChKNu8VwDtFzZU2wofYWnmN6hGwuqw9BksIkUIyyM2uMyOi46GGORyNka4ebHWgK0lI6EXt5ddNe3hpGzExxv_wIETy-Bn7m6iOp5dO0bV0YUyuoADx1V_wpJjN910wcPEmOM19Gk9IzvRGEgz69RqZobPOmaRn3A_nMRmSYSv1rCEqcgshrvL3jpH4UhwWx8mXFUurCCFKmMw5iM4YZOBGJ2kZCwdKBzWh4LZHUtlEKlCxW3cyVqxQytPdWoahzwiafLgTXgkpkxTqbVDU5R9FEeIHud5gp1zzd_goPBmkI

http://epa.oszk.hu/02100/02120/00029/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_29_081.pdf

http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%20Istv%C3%A1n%20Kir%C3%A1ly%20Keresztesei.html