Heraldikai lexikon/Címerrajz

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
festmény (Forgon)
Rövidítések

A címerrajz vagy címerfestmény a címerleírás konkrét képi megjelenítése. Gyakorlati részletességénél fogva lehetővé teszi a címerek megkülönböztető jegyek szerinti pontosabb klasszifikációját, alapja a címerhatározásnak, hasznosítható a stílustani, viselettörténeti, eszköztörténeti stb. kutatásoknál.

Fennmaradtak olyan címeres levelek is, amelyeken a festett címer egészen mást ábrázol, mint a szöveges címerleírás. Ilyen esetekben a későbbi leszármazottaknak okozott gondot, ha a címert használni akarták. Természetesen az uralkodói pecsét és aláírás a leírt szöveget hitelesítette, függetlenül attól, hogy a később elkészített címerkép mit ábrázolt, milyen stílusban és színvonalon készült el. Tehát csakis a szövegleírást figyelembe véve lehetett a címert használni.[1]

A címeres leveleket legmarkánsabban a címerfestmény különbözteti meg a többi privilégiumlevéltől. 1405-ben, a Tétényi és Haraszti családok nevére kiállított címeres levéllel új korszak kezdődött a magyar címeradományozási gyakorlatban, a címerfestménnyel ellátott címeres leveleké. Ebben a kezdeti évszázadban a címerfestmény a mérvadó az oklevél szövegével szemben, mivel ekkor még gyakorta hiányoznak a címerleírások, amelyek a 15. század végétől állandó kellékei az armálisok szövegének. Korszakolásuk, művészi stílusjegyeik, a pajzsformák, heraldikai sisaktípusok stb. elemzése már korábban megtörtént, és – különösen a 16. század első feléig terjedő időszakban – sikerült néhány címerfestőt is azonosítani.