Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Pajzstetvek/Bíbortetű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Dactylopius coccus szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3227 bájt

Kertészet

Bíbortetű


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Bíbortetű]]

Karmazsintetű
Bíbortetű
(Dactylopius coccus, Syn: Coccus cacti)
Más neve(i): bíborbogár vagy pirék, Cochinelle-tetűnek is nevezik


A bíbortetű, a pajzstetvek közé, a Dactylopiidae családjába tartozó rovarfaj.

Előfordulása

Eredeti hazája Mexikó, ahol a fügekaktuszok (Opuntia-fajok) nedvét szívja.

Megjelenése

Kármin

Kárminvörös, szárnyas hímje 1,6 mm hosszú; nősténye majdnem félgömb alakú, szárnyatlan, 2 mm hosszú. Mexikóban a bíbortermő kaktusz (Opuntia cochenillifera) parazitája. Itt, továbbá Közép-, és Dél-Amerikában, Nyugat-és Kelet-India, Spanyolországban, Algériában, Jáván és a Kanári-szigeteken a bíbortermő kaktuszon és más fügekaktuszfajokon (Opuntia sp.) mesterségesen tenyésztik.
A nőstények sárga petéket raknak, amikből 8 nap múlva bújnak ki a lárvák, hogy többszörös vedlés után 14 nap alatt fejlődjenek ki teljesen. A hím lárvák viaszfonalakból összeillesztett, hátul nyílt csőben bebábozzák magukat; a bábokból 8 nap múlva kelnek ki a szárnyas hímek; a nőstények nem bábozzák be magukat. Párosodás után a hímek elpusztulnak, a nőstények még két hétig élnek, és ez alatt lerakják petéiket. Mivel a bíbortetvek élete rövid, egy esztendőben négy-öt, olykor hat nemzedékük is kifejlődik.

Felhasználása

A bíbortetű teste szép vörös festéket tartalmaz. A Dactylopius coccus Costa rovar nőnemű példányainak szárított testéből áll a kosnil, és ebből nyerik vizes-alkoholos, vagy alkoholos extrakcióval a kármint és a kárminsavat. Engedélyezett élelmiszerfestékként használják E-120 jelöléssel.[1]

Tenyésztése

A 19. század első felében, a Kanári-szigeteken öltött óriási méreteket. A szigeteken ma mindenhol látható Opuntina gosseliana fügekaktuszfajt a tetvek táplálékául telepítették be. Miután 1856-ban feltalálták a kátrányból előállítható anilinvörös festéket, a Kanári-szigeteken a bíbortetű-tenyésztők tömegesen tönkrementek, csak a kaktuszok nyertek az ügyön. Napjainkra már csak Lanzarote szigetén tenyésztenek bíbortetűt. Amikor kiderült az anilinfestékek genetikai kockázata és mutagenicitása, ártalmatlanabb volta miatt újra divatba jött, és napjainkban tenyésztése újra felfutóban van.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Bíbortetű

A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbortetű témájú médiaállományokat.
  1. Magyar Élelmiszerkönyv (PDF). (Hozzáférés: 2013. június 6.)