Címerhatározó/Szapolyai címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szapolyai, Szapolyay, Zápolya család címerével foglalkozik.



szepesi Szapolyai[szerkesztés]

Szapolyai.png

Coa Hungary Family Szapolyai Barbara.svg Coa Hungary Family Szapolyai.svg

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A család rövid története[szerkesztés]

Zápolyai István erdélyi vajda pecsétje
Szapolyai István nádor gyűrűspecsétje, 15. század
Szapolyai István pecsétje
Özvegy Zápolyai Istvánné emlékcímere
Corvina-kódex a Szapolyaiak könyvtárából, 1485–1490. Szapolyai-címeres első oldal
Izabella sírja a gyulafehérvári székesegyházban, 1559 körül
Részlet János Zsigmond szarkofágjáról a gyulafehérvári székesegyházban, 1571 körül

A Szapolyai család nevét Zápolya faluról kapta. Horváth Richárd, történész szerint Szapolya, vagy Zapolje egy Valkó megyei település. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című műve szerint Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el. A család első tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367-1375). A kisnemesi család felemelkedése a Hunyadiak alatt következett be. Kubinyi András szerint Szapolyai Imre Hunyadi János törvénytelen gyermeke, azaz Mátyás király féltestvére volt. Az első nevezetes Szapolyai, „Vajdafi’’ László volt, aki Mátyás király idején vált ismertté az udvar körében. László fiai váratlanul magas tisztségeket töltöttek be Mátyás udvarában, aki a főrendek közé emelte őket. A család hatalmának megalapozója Szapolyai Imre (?–1487. szeptember 12.) volt, aki elnyerte a „Szepesség örökös grófja” címet. Pályája csúcsán horvát bán (1463-1465) és nádor (1486. jún.-1487. szept.) volt. Felesége Bebek Orsolya, aki által a család megszerezte Bebek Imre várait, miután az fiú utód nélkül meghalt. Imre idősebb öccse Miklós erdélyi püspök (1461-1468) lett. A legfiatalabb fivér, István (-1499. december 25, Pápa) II. (Jagelló) Ulászló uralkodása idején 1492. márciusa és 1499. dec. 23-a között a nádori tisztséget is betöltötte, ráadásul megszerezte magának a harmicadvám feletti felügyeletei jogot. Bonfini Szepesi Istvánnak nevezte. A három fiú testvére (valószínűleg huga) Szapolyai Orsolya, aki Derencsényi családba házasodott be. A Dunántúlon a Porvai Pálos Kolostorban maradt fenn sírkőtöredéke. A fiúk közül gyermekei csak Istvánnak voltak, János, a későbbi király és György (1488. k. – Mohács, 1526. augusztus 29.).

A Szapolyai család nemzetközi elismerését István fia, Szapolyai János (Szepesvár, 1487. - Szászsebes, 1540. július 17/21.) vívta ki, mikor testvérét, Borbálát 1512-ben feleségül adta I. (Jagelló) Zsigmond lengyel királyhoz (1506-1548), akinek egy lányt adott, Jagelló Hedvig, a majdani Joachim II Hektor Brandenburgi választó-fejedelem felesége lesz. A Borbála házassága létrejöttében János anyjának, Hedvig mazóviai hercegnőnek is nagy szerepe volt. Szapolyai János erdélyi vajda (1510. nov. 10.-1526. nov. 10.) 1514-ben leverte Dózsa György parasztfelkelését. 1516-ban egyezséget kötött Brandenburgi György őrgróffal és Perényi Imre nádorral a Corvin-vagyon felosztásáról. 1526. augusztus 29.-én Mohácsnál elesett Szapolyai János testvére, György szepesi ispán is. II. Lajos halála után azonnal bejelentette trónigényét a magyar trónra. Az 1526. évi tokaji országgyűlésen októberben magyar királlyá választották. 1526. december 17.-én a Habsburg-párti rendek Pozsonyban királlyá kiáltották ki Ferdinándot, melynek következménye az ország kettészakadása és a két király háborúja lett.

I. János 1540. július 17.-én szélhűdésben meghalt, de felesége, Izabella lengyel főhercegnő még az év július 10-én fiúgyermeknek adott életet. Halálos ágyán királlyá választatta fiát, János Zsigmondot (1540. július 17.-1571. március 14.). A szultán seregei kardcsapás nélkül elfoglalták Budát, aki János Zsigmondot, Izabellát és hű emberét, Fráter Györgyöt Erdélybe küldte, melyet évi adófizetés fejében rájuk bízott. Ezzel megtörtént az ország három részre szakadása. János Zsigmond és Miksa 1570-ben a speyeri egyezményben rendezte Erdély közjogi helyzetét, melynek értelmében János Zsigmond lemondott a „választott magyar király” címről, és mint fejedelem tovább uralkodhatott Erdély és a Részek felett, amelyek együtt Magyarország elválaszthatatlan részét képezik. Az így létrejött fejedelemséget János Zsigmond fiú utódai öröklik, viszont kihalásuk esetén az országrész a magyar királyra száll. Sajnos a fejedelem 1571. március 14-én fiú utód nélkül meghalt, viszont a fejedelemség nagynénje férje, Báthori István által fennmaradt.

Családi címerek[szerkesztés]

Nagy Iván szerint (X. 490) a család ősi címere az angyal által tartott egyszerű pajzs, benne egyszarvúval, amint az István nádor 1495-ös pecsétjén is látható. (Lásd Wágner, Analecta Scepus IV. 44.) Hogy a farkas miként került a címerbe, nem teljesen világos. Ez sérült pecsétnyomatok által, az egyszarvú félreértermezése nyomán is kialakulhatott, de családi hagyomány is lehet mögötte. Nagy Iván szerint a farkast címerbővítésként Imre vagy valamelyik testvére (talán István) nyerhette Mátyás királytól vagy II. Ulászlótól 1492 előtt, amit a pecsétnyomatok összehasonlítása is gazolni látszik. A farkas gyakran tart kettős keresztet is a mancsában. (Lásd CNH, No. 320, WAU 22-28 füzet, 435. tábla.) Gróf Hans (Johann) Jakob Fugger Ehrenspiegel des Hauses Österreich című művének 733. lapján Szapolyay Imre címere vörös mezőben hármas halomból kiemelkedő farkas. István nádor György nevű fia 1524-es pecsétjén Wágner szerint egyszerű pajzsban farkast viselt, de az általa, közölt metszeten kétfarkú oroszlán látható, amit Lehoczky is átvett (Stemmat. II. 437). A kopott pecsétnyomatok alapján számos téves rajz készült, melyek a farkast vagy egyszarvút oroszlánnak nézték. Iyen például Szapolyay István nádor 1492-es pecsétje is, melyet Batthyány Ignác közölt (Leges Ecclesiastcae I. 528.), ahol a négyelt pajzs mindegyik mezőjében oroszlán látható. Ennek oka az lehet, hogy egyes ábrázolásokon a farkast kövérebb testtel és rövidebb, kerekebb fejjel jelenítik meg. (Lásd például Szapolyai István nádor síremlékét.)

A család címere már 1492-ben is négyelt pajzs volt, az 1. és 4. mezőben egyszarvúval, a 2.és 3. mezőben hármas halomból kiemelkedő farkas, előtte félhold, mögötte csillag. A pajzs fölött a pajzstartó szárnyas angyal. Ezt a címert közli Jászay Pál A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után című műve 289. lapján, Szapolyai János király pecsétgyűrűje és 1527-es királyi titkos pecsétjének boglárpajzsa alapján.

  • Irodalom: Nagy Iván, X. 490.

Rövidítések

Szapolyai farkas.JPG

A Szapolyai család címere pénzérmén

Címerhatározó →

Szapolyai farkasa.JPG

A Szapolyai család farkasos címerének színei (rekonstrukcó)

Címerhatározó →

Szapolyai János tábori tallér 1562.jpg

János Zsigmond tábori tallér 1562 Előlap: IERV szalagon, alatta hajlított oldalú pajzsban balra néző Szapolyai-farkas. Mellette fent félhold és hatágú csillag, lent 1562. Hátlap: egylapú Referencia: CNH-, HE 52a


Címerhatározó →

Szapolyai Imre nádor síremléke.jpg Szapolyai Imre síremléke.jpg

Szapolyai Imre nádor síremléke 1487, vörösmárvány Szepeshely, székesegyház
A család farkasa és egyszarvúja alul egy-egy külön pajzson látható. A zászlón farkas (?) van

Címerhatározó →

Szapolyai Imre pecsétje.jpg

Szapolyai Imre pecsétje
Acsády Ignác: A magyar birodalom története.

Athéneum, Budapest, 1903, I. kötet, 683. oldal.
Címerhatározó →

Zápolyai Imre pecsétje.jpg

Szapolyai Imre pecsétje

Címerhatározó →


Szapolyai István nádor síremléke.jpg Szapolyai István síremléke 1499.jpg

Szapolyai István nádor síremléke 1499 Vörösmárvány, 140 x 254 cm Szepeshely, székesegyház
A család négyelt címere (1. és 4. egyszarvú, 2. és 3. farkas), valamint farkasa alul egy-egy külön pajzson látható. A zászlón egyszarvú van

Címerhatározó →

Szapolyai thurzó sírkő.JPG

Sírkő a Thurzó és a Szapolyai család címerével

Címerhatározó →

János Zsigmond.jpg

János Zsigmond uralkodói címere Nicolo Nelli rézmetsztén, tulajdonképpen családi címer, melyet anyja és apja címeréből állítottak össze.
Anyja: 1. mező lengyel sas, 4. Milánó címere, gyereket lenyelő kígyó. (Izabella királyné I. Jagelló Zsigmond lengyel király és Bona Sforza, II. Gian Galeazzo di Sforza, Milánó hercegének lánya volt.) Apja: 2. a Szapolyaiak farkasa, 3. a Szapolyaiak egyszarvúja

Címerhatározó →


Szapolyai János király emlékérme

Uralkodói címerek[szerkesztés]

A család címere különféle változatokban szerepel Szapolyai János király és felesége Izabella királyné, valamint fiuk, János Zsigmond fejedelem címerében Magyarország, illetve Lengyelország és más tartományok címereivel együtt.

Szapolyai János pénzverése bizonytalan gazdasági helyzetben kezdődött. A Felvidéken, de Erdélyben is számos főúr, várkapitány veretett hamis pénzt, a hivatalos 8 lat (500-as finomság) helyett 1 lat ezüstöt felhasználva. Ezek nagyon silány, elnagyolt éremképű hamisítványok voltak. A hamisítás főként Szapolyai pénzeire terjedt ki, a vele egy időben uralkodó I.Ferdinánd denárjait jóval kisebb mértékben hamisították. Az átváltási arány 1529-ben a következő volt: 100 Ferdinánd denárért 114 Szapolyai denárt adtak. Johann Fux Brassó krónikása 1530-ban említi, hogy a nép csak Mátyás király (1458-1490) pénzeit volt hajlandó elfogadni. A császári propaganda is folyamatosan gyengítette a bizalmat a Szapolyai denárok iránt. A fenti okoknak is köszönhetően többször változott Szapolyai pénzverése amit három különböző korszakra lehet bontani. Első korszak: ez volt a legtermékenyebb, 1527-1530 között tartott. Jánost 1526-ban koronázták meg, pénzverés nevére 1527-ben indult meg. Az első korszak tipikus verete az előlapi négyrészű címerben található Szapolyai-címerrel /farkas/ ellátott denárok. Az 1530-as országgyűlés egyik végzése elrendelte, hogy a király engedélye nélkül senki pénzt nem verethet. Ezt fej-, és jószágvesztéssel büntették. Egy másik rendelet rögzítette, hogy mindenki köteles elfogadni a királyi vereteket. Emellett megváltozott a finomság és az éremkép is. Ez pedig a második korszak (1530-1533) eljövetelét jelentette. Az éremképből eltűnik a szívpajzs, az eddigi 8 latos vereteket 10 latos /650-es finomság/ veretek váltják fel. Gazdaságilag sem érte meg ebben az időszakban jó ezüstöt verni, 1533-1537 között emiatt nem is folyt aprópénzverés. A hamispénz verés zavartalanul folyt tovább. A harmadik korszak (1537-1540) dénárjainak címere új elemmel bővült, a koronával, a verdejegy pedig C-G volt. A koronás denárokat Kolozsvárott verték nem pedig a Szapolyai seregei által feldúlt Kassán. (Forrás: Numismatics Hungary, www.numismatics.hu/cikkek/honappenze0510.htm)

Az önálló erdélyi pénzverés első szakasza János Zsigmond (1540-71) korára esik. Apja nyomdokait követve pénzverése a magyar pénzrendszer teljes átvételét jelenti. Az első ismert veret egy szebeni denár 1551-ből. 1556-tól kezdődik az állandó, folyamatos pénzverés. A kor két jelentős pénzverdéje Kolozsvár és Szeben volt, majd később Nagybánya. A leggyakrabban aranyforintokat vertek magyar mintára Madonnás éremképpel. Előfordulnak többszörös aranyforintok is, az első ilyen az Izabella nevére vert tízszeres aranyforint volt. Az ezüspénzek között különös éremképpel rendelkeznek a tallérok. János Zsigmond tallérjai egylapú veretek, amelyen csak címer szerepel. Ezeknek a talléroknak az a különlegessége itt jelennek meg először az erdélyi címer egyes elemei, a nap és a hold. (Valószínűleg a Szapolyai címer variánsaként.) Az erdélyi címert az 1659-es országgyűlés alkotta meg amelynek elemei a sas (magyarok), a nap és a hold (székelyek) és a hét bástya (szászok) egységét jelképezte.


Szapolyai János denára 1527.jpg

Szapolyai János (1526-1540) denár 1527 K-T (Körmöcbánya), Közgyűjteményben nem található! Előlap: IOHANNES R HVNGARIE 1527, négyrészű címer, 1. és 4. magyar vágások, 2. kettős kereszt, 3. Dalmácia, 4. szívpajzsban a Szapolyai címer, Hátlap: PATRONA VNGARIE, Madonna karján Jézus, Referencia: CNH-, H876, Éh693a.

Címerhatározó →

Szapolyai János pénze 1.jpg Szapolyai János pénze 2.jpg

Szapolyai János aranydukátja, 1537.
Előlap, Szent László, veretjel "bástya-F - pajzs (egyszarvúval?)-G", Klausenburg-Georgius. Hátlap madonna, farkasos címer, körirat. (N8-5, Husz. 867)


Címerhatározó →

Szapolyai János király 1540. évi dukátja.jpg Coa Hungary Country History John I of Hungary (Szapolyai) (1526-1540).svg

János király 1540. évi dukátja.


Címerhatározó →

Szapolyai János király címere.JPG

Szapolyai_János_király címere Magyarország és Dalmácia címerével, Johannes Honterus (Brassó, 1498-) 1539-es könyvének címlapjáról, fametszet, 66x41 mm.


Címerhatározó →

Szapolyai János király címere 1544.JPG

Szapolyai_János_király címere Magyarország és Dalmácia címerével, Johannes Honterus (Brassó, 1498-) 1539-es könyvének 1544-es új kiadásából, fametszet. Az időközben elhuhyt király családi címerét címertanilag átalakították: a címerállatnak – vagyis a farkasnak – új fejet készítettek, egyik oldalára holdsarlót, a másikra hatágú csillagot helyeztek. Ez a fadúcon belüli változtatás valóságos mestermunkának számít, mert ehhez mindössze 3,5x9 mm-nyi, vagyis rendkívül kis hely állt rendelkezésre. (Gutenberg Jahrbuch 1986. 35–36.) A címer negyedik mezője szokatlan háromszög alakú (evetes?) mintát mutat, mely valószínűleg nem Horvátország sakkozott címerét jelenti, hanem esetleg az elhunyt királyra emlékező gyászjel


Címerhatározó →

János zsigmond és izabella.jpg

János Zsigmond és Izabella (1540-1559) aranyforint 1588
Előlap: IOHAN SIGISM R VNG S F V, Madonna félfoldon jobb karján Jézus, Hátlap: YSABE D G REG VNGA 1588, koronás négyrészű pajzs, első mezőben a Szapolyaiak uralkodói címere négyelt mezőben: a. a Szapolyai farkas hármas halommal, b. a magyar kettős kereszt és hármas halom, c. a magyar vágások, d. a Szapolyai egyszarvú (lásd fent), a másodikban lengyel sas, a harmadikban milánói kígyó, a negyedikben dalmát párducfejek. Referencia: Huszár Erdély 8


Címerhatározó →

János Zsigmond érme.jpg

János Zsigmond ezüst dénára, 1557
Előlap: IOHAN. SECVN. D. G. R. VNG. 1557. denár

Iohannes secundus Dei gratia rex Ungariae 1557 16 mm II. János Isten kegyelméből Magyarország királya 1557 0,48 g Hátlap: PATRONA - VNGARIE ezüst Patrona Hungariae Magyarország pátrónája Címer előlapon: négyelt pajzs szívpajzzsal. Alappjazs 1. mező: magyar vágások, 2. mező: magyar kettős kereszt, 3. mező: Dalmácia, 4. mező: Csehország. Szívpajzsban Zápolya-farkas. Szöveg: Soós Ferenc. Fotó: Soós Ferenc - Szántó Péter. Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, Budapest
Címerhatározó →

Izabella királynő címere.JPG

Izabella királyné címere 1539
Johannes Honterus (Brassó, 1498-) 1539-es könyvének címlapjáról, fametszet, 63x46 mm.

Címerhatározó →

Izabella királyné címere.jpg

Izabella királyné címere (1540)
Az első, négyelt mező első és negyedik mezőjébem egyaránt farkas van, tehát a negyedik mező egyszarvúja helyett is, ami lehet a rajzoló hibája is. A címer többi mezője megegyezik az előbbi pénzérmével.

Címerhatározó →



Külső hivatkozások:


Lásd még:



Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra, a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this site are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!