Címerhatározó/Feledi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Feledi család címerével foglalkozik.
A Ratold nemzetségből származó család.
A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában még nem szerepel
Ajnácskő, 1530. május 30.
FELEDY LESTÁR LEVELE SERÉDY GÁSPÁRHOZ
János királyról küld híreket, Serédytől oltalmat, lovat és pénzt kér Bebek és Ráskay ellen.
- OL R 319. Kisebb családi fondtöredékek. Serédy Gáspárhoz írt levelek.
- 21,5 x 32,5 cm-es papíron, kívül zöld viaszba nyomott, nyolcszögletű gyűrűspecsét, benne hársfalevél, fölötte sisak, amelyből három strucctoll nő ki, kétoldalán L és F betűk. Egy fólió.
- THALY: Száz. 8 [1874]: 348-9.
Jegyzetek:
1 Feltehetően Kosztka Miklós árvai kapitány, aki 1528-ban pártolt I. Ferdinándtól János királyhoz (NAGY 6: 384-5). I. János Kosztka Miklóst a királyi gyalogság főkapitányává, testvérét, Pétert, Felső-Magyarország főkapitányává nevezte ki, és más várakkal együtt Árvát is nekik adományozta (KUBINYI MIKLÓs, Árva vára. Bp., 1890. 69, 74). Kosztka Miklós 1530-ban Késmárk ellen indult, de Serédy, valamint Lőcse, Eperjes és Szeben zsoldosai elűzték (BUDAI 2: 308-9).
2 Tahy János, gorbonoki, 1518-tól szerepel oklevelekben, 1521-1522-ben jajcai bán (TAHY, Tahyak 55), 1524-1526-ig Batthyány Ferenccel horvát, dalmát és szlavón bán. 1522-től a vránai perjelség kormányzója. Mohács után I. Ferdinánddal szerződik (JÁszAY 197-200), de decemberben már Szapolyai pártján van (MOE. 1: 82; SMOLKA 103). 1530-ban fegyvernyugvást köt Ferdinánd király vezéreivel, köztük Pekry Lajossal (BUDA! 3: 260), majd 1534-ben ismét I. Ferdinánd pártjára áll. 1536-ban halt meg (TAHY, Tahyak 69-70).
4 Pekry Lajos Horvátországból (Petrovinából) származó család tagja, vele származott át a család Magyarországra (SIEBMACHER, Horvát 143). L Ferdinánd hadvezére, több fontos csatában vett részt (Szinánál, Szlavóniában, Eszéknél). 1537-ben Ferdinánd börtönbe veti (MOE. 2: 63), s csak 1544-ben szabadul (BUDA! 3: 36-7). 1554 után halt meg (NI. 1 [1899]: 109; T. 18 [1900]: 23).
6 Valószínűleg Petrovics Péter (1485 k.-1557) szerb származású, Pozsega megyei főnemes, Szapolyai rokona, a család egyik legodaadóbb híve. A Brankovics család kihalása után több személy is viselte (olykor önhatalmúlag) a már eredeti tartalmát vesztett despota címet (PEsTY FRıGYEs, Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországban és a rácz despota czim. Bp., 1877. 63-5). Radics Bosics halála (1528) után (SzERÉMI 182) ő lett a Szapolyai-párti szerbek feje (BOROvszKY, Temes 324) ezért nevezhették deszpot-nak. 1514-ben ő fogta el Dózsa Györgyöt, 1531-ben Lippa kapitánya, 1535-től temesi ispán (LENDvAı, Temes 1: 83-4). 1540-ben János Zsigmond egyik gyámja, 1556-ban török támogatással ő szerezte vissza számára Erdélyt.
7 Hieronym Laski (1496-1541) lengyel főúr, sieradzi vajda, 1527-től János király diplomatája. 1528-tól szepesi ispán, 1530-1534 között erdélyi vajda, 1534-ben I. János bebörtönzi, 1535-ben szabadul, s átáll I. Ferdinánd szolgálatába. SzERÉMI több alkalommal nevezi Vajvodich-nak, illetve vajvodich Laski-nak (i. m. 222-3, 229-30, 234, 244-6).
9 Homonnai Drugeth Ferenc és valamelyik testvére (talán Gábor) Drugeth János és Szapolyai Krisztina fiai. Ferenc 1520-ban királyi kamarás és ungi ispán, 1527-ben tárnokmester és Sáros megyei ispán, 1532-ben bekövetkezett haláláig János király híve. A többi öt Drugeth fiútestvér közül Gábor maradt legtovább János pártján, 1541-ben Ung és Zemplén megyei ispán, 1552 előtt halt meg. (BuoAı 2: 132-4; NAGY 3: 402-3; RÉz, Drugeth 46-52.)
13 Ráskay Gáspár Ráskay Balázs tárnokmester fia (NAGY 9: 635, CsÁNKI 4: 345). 1524-től Nográd megye ispánja, királyi kamarás, kincstartó (ETE. 1: 138,139; FÓGEL, II. Lajos 52), 1525-26-ban temesi ispán (BOROvszKY, Temes 391; ETE l : 232). A mohácsi csatában a király védelmére rendelték (BRODARıcs 31, 36-7), 1530-ban ott van Eger elfoglalásánál (ETE. 2: 15), de feltehetően még ebben az évben meghal, s testvére Balázs kapja a nógrádi ispáni tisztet (NAGY, Nógrád 167; BoROvsZKY, Nógrád 468; MOE. 2: 565). Az irodalomtörténet-írás HEINRICH GusztÁv tanulmánya alapján (EPhK. 6 [1882]: 131-4) tévesen azonosítja az 1552-ben irt Egy széphistória az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről című ének szerzőjével (vő. R M K T . 6: 299-305; SZINNYEI, Magyar írók élete és munkái. Bp., 1906. 11: 565-7; A magyar irodalom története. Szerk. KLANıczAY TıBoR. Bp., 1964. 1: 400). A verset azonban o nem, legfeljebb egy iíjabb Ráskay Gáspár írhatta (vo. NAGY, Nográd 167).
15 Bebek Ferenc († 1558) Gömör megyei ispán 1528-1556 között (ETE. 1: 413; Borovszky, Gömör-Kishont 527), többször cserélt urat. 1528-ban I. Ferdinánd felső-magyarországi főkapitánya, 1532-től János király pártján van, 1540 után ismét Ferdinánd-párti, 1555-től Izabella hive (NAGY, 1: 261; BORovsZKY, Gömör-Kishont 494-7). 1530-tól előbb Ferdinánd, majd János király ezüstpénzét hamisította.
16 Feledy 1526-ban szeptember végén csellel elfoglalta Gede várát a Kubinyiaktól, és magának tartotta (KUBÍNYI, Kubinyi l : 72-3). Kubinyi Lénárd, hogy a várat megmentse, zálogba vetette Ráskay Gáspárnak, aki a várat sógora, Bebek Ferenc segítségével elfoglalta, sőt Feledy egyéb birtokait is prédálta (Kubinyi i. m. 75, 96, 98; Száz. 10 [1876]: kiránd. 87, 91, 95).
26 Feledy Lestár (Eustachius) Gömör megyei birtokos család tagja († 1559 e.). I. Ferdinánd híve, 1542-43-ban közvetítő a Fráter Györggyel folytatott tárgyalásokban. 1552-ben udvari kamarás és kassai kapitány (NAGY 4: 148-9; KárOkl. 3: 276-7; BORovsZKY, Gömör-Kishont 493-5 ; KUBÍNYI, Kubinyi 1: 96-101 ).
27 Serédy Gáspár († 1553) II. Lajos udvarában királyi és királynéi titkár (FÓGEL, II. Lajos 44), Mohács után I. Ferdinánd felső-magyarországi főkapitánya, 1542-ben erdélyi püspöknek nevezi ki a király.
- Irodalom:
Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 204-208.[1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: