Címerhatározó/Petrovicz címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Petrovicz, Petrovics családok címerével foglalkozik.
Petrovics
[szerkesztés]
Petrovics Péter pecsétje. Négyelt pajzs 1. és 4. mezejében koronából kiemelkedő farkas, a 2. és 3. mezőben sasszárny. A pajzs felett P(etrus) P(etrovith) betük. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról rajzolta Mühlbeck Károly
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
"A barát [Fráter György] e közben czéltudatosan oda működött, hogy a fejedelemség szervezetét szilárdabb alapokra fektesse s a szertehúzó részek közt szorosabb kapcsokat teremtsen. Erdély akkor három, egymással nagyon laza összefüggésben levő részből állt. A régi tartományon és a három nemzeten kivül még ott voltak a tiszai vármegyék és a Temesköz a ráczokkal, kiknek élén Petrovics állt. A Temesközben, mint végvidéken, alkotmányos élet kevéssé fejlődhetett, a tiszai vármegyék pedig külön gyűléseken intézték ügyeiket. 1544-ben a barát megkisérté, hogy a három, csaknem önálló országrészt szorosabban egymáshoz csatolja. A királynéval augusztus 1-én Tordán országgyűlést tartatott, melyre a magyar vármegyék is meghivattak. Itt a barát mindhárom rész főbirájává választatott, s kincstartói tiszte szintén mindhárom országrészre kiterjesztetett. A rendek egyszersmind kimondották, hogy az egész államterületre nézve évenkint közös országgyűlés tartassék. Ez intézkedések a barát hatalmát kellőképen megszilárditották. Szüksége is volt rá magával Izabellával s amaz elégedetlen, fékezhetetlen, csak a maguk hasznát leső elemekkel szemben, melyek a királyné köré sereglettek. A leghatalmasabb volt köztük Petrovics, a temesi tartomány feje, több nagy uradalom és vár birtokosa. Egyszerű, műveletlen, inkább rácz, mint magyar ember. Amikor tehette, rácz politikát igyekezett folytatni. Legelől ráczjai jövőjét viselte szivén, amennyiben a Ferdinánddal egy izben inditott tárgyalásokban kikötötte, hogy a Jánostól nyert föld birtokát Ferdinánd is biztositsa nekik, esetleg pedig másutt telepitse meg őket, ha mostani területükről elűzetnek. Sőt lehetőnek tartotta, hogy Szerbia visszafoglaltatik, mely esetben azt kivánta, hogy a ráczoknak adassék, kik ott saját fejedelmet választhassanak. Petrovics mindig engedetlen, esetleg félelmes alattvaló maradt a barátra, kit szenvedélyesen gyűlölt s ki ellen Izabellával folyton fondorkodott." (Szilágyi: A magyar nemzet története, V.)
Petrovicz 1667
[szerkesztés]
Petrovicz Márton 1667. május 30., Laxenburg I. Lipót nemesség és címer általa: fia Pál, atyafia János, annak fia István
P 720 Petrovicz cs. Lad. RRR no. 20
Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere.
(Egy czímerrajzzal.) Turul, 1889/4. 185.
A múlt századbeli nemesi vizsgálat alkalmával Pozsony vármegye előtt egy nemesi levelet mutattak föl, melyből kiderűl, hogy Petrovics Mártonnak és Jánosnak, I. Leopold király Laxenburgban, 1667-ben czímert adományozott és hogy ezt Vág-Ujhelyen 1668 márcz. 21-én (feria quarta prox. post dominicam Judica) kihirdették.
A nemeslevél-szerző Márton utódai a következő czímert használták, ú. m.:
Kék mezőben zöld hármas halmon kivont kardot tartó könyöklő pánczélos kar, fölötte arany leveles korona. – Sisakdísz: a könyöklő kar. – Takaró: kék-arany és vörös-ezüst.*
Levéltári adatok szerint,* a nemeslevélben említett Mártonnak két fia volt: Pál és György, a kik az 1754 szept. 29 és 1770 febr. 7-én kelt tanúvallatási jegyzőkönyvek szerint az 1754-ik év előtti időben Pozsony vármegyében Mátyásföldén Kajal helységben laktak. Közülök azonban György már az 1754-ik év előtti időben Nyitra vármegyében Agacsra származott, hol négy fia született; Márton, György, Tamás és János.
Minthogy a «Vasárnapi Ujság» 1887. évi 12. számának «Petőfiek Aszódon» czímű czikke szerint az meg van állapítva, hogy Petőfi öregapja, Petrovics Tamás, öcscsével Jánossal, 1770. év táján, szintén Nyitra vármegyéből, Vág-Ujhelyről, költözött át Aszódra: nem alaptalan a föltevés, hogy ezen Aszódra költözött Petrovics Tamás és öcscse János azonosak a Pozsony vármegyei levéltári adatok szerint Nyitra vármegyében Agacsony született Petrovics Tamással és Jánossal.
Azonban a levéltári genealogia szerint ezen Tamásnak már Pozsony vármegyében György és Jánosnak János nevű fia volt. Azért Tamás a Vasárnapi Ujságban említett házasságra Salkovics Zsuzsannával 1773-ban már csak mint özvegy ember léphetett. Ezen házasságból Mihály, István és János származott. Ezek szerint a genealogia a következő:
Ez által Petőfinek a pozsonyvármegyei Petrovics családból való származása meg volna állapítva, ha felderítendő nem lenne még az is, hogy tudott-e valamit arról Petőfi atyja, Petrovics István, hogy atyja nemes származású volt s használta, vagy törekedett-e valamelyikük a nemesi privilégiumot használni?
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Petrovics 1800
[szerkesztés]
Petrovics Péter, unokái Péter, Jakab, Pál, Mária 1800. március 21., Bécs I. Ferenc nemesség és címer P 820 Petrovics cs. Lad. RRR No. 146
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Petrovics 1758
[szerkesztés]_halotti_c%C3%ADmere.png)
A címer leírása:
Ezüsttel és vörössel csücskös vágott pajzs. Az ezüst mezőben vörös lábú és csőrű sas kiterjesztett szárnyakkal. A vörös mezőben hegyével fölfelé álló aranymarkolatú kard, amelyet két oldalról egy-egy arany pálmaág fog közre. A sisaktakaró jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A sisakdísz megismétli a pajzs sas motívumát.
Petrovics Illés özvegye és fiai, Ferenc, Márton és József 1758. X. 23-án Mária Teréziától kaptak címeres nemeslevelet. (Liber Reg. XLV. 27.)
- Irodalom:
BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 176.[3]
- Külső hivatkozások:
Petrovics 1822
[szerkesztés]P. József a zágrábi püspökség hűbérese [ egyházi nemes ] 1822-ben hirdettette ki nemességét a Pozsega vármegyétől 1822 márc. 27-én nyert bizonyítvány alapján. A család a XIX. század első felében Kanak és Idvornok (Törzsudvarnok) helységekben bírt földesúri joggal.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Muntyán másként Petrovics
[szerkesztés]Muntyán másként Petrovics János és Tamás mosniczai lakosok Temes vármegyének 1828 jan. 21-én tartott közgyűlésében hirdették ki nemességüket. János és Gergely pedig 1828 máj. 19-én. E család sarja Gyula (†1887) a Ferencz József-rend lovagja, a csáki járás főszolgabirája volt. Neje Nemespanni Ferenczy Ida.
- Irodalom:
TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr. In: Borovszky
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még:
csudanoveczi Petrovics
[szerkesztés]Petrovics Vazul (Bazil) 1832. dec. 13-án kap kir. adománylevelet Krassó megyei Csudanovecz helységre, mely adomány-levél a nevezett megye előtt 1834. ápr. 24-én kihirdettetett. Csudanoveczet jelenleg is bírja a család.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: