Állatok/Szitakötők/Érces szitakötő
< Állatok | Szitakötők
Érces szitakötő
- (Cordulia aenea, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az érces szitakötő a sárkány-szitakötők családjába tartozó, Európától egészen Japánig előforduló szitakötőfaj.
- Az érces szitakötő testhossza 47–55 mm, szárnyfesztávolsága 75 mm körül van. A hím és a nőstény hasonló színezetű, de a hím potroha felül a harmadik szelvénynél jól láthatóan elkeskenyedik, alsó része szélesebb, bunkós (a 7-8. szelvénynél éri el maximális vastagságát).
- A nőstény potroha egyenletesen vastag és tövének alsó oldalán a 3. szelvénynél nagy fehér folt látható. Tora fémesen csillogó aranyoszöld, potroha szintén bronzos barnás-sötétzöld. A fiatal állat szemei barnák, később ez irizáló élénkzöldre változik. Fejének elülső részén nincs sárga mintázat. Szárnyainak tövében kis narancsszínű folt figyelhető meg.
- Lárvája zömök, hosszú lábú, pókszerű. Tora két oldalán két jellegzetes sötét sáv figyelhető meg. Lábai barnán és világosbarnán gyűrűzöttek.
- Hasonló fajok a fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), de annak potroha aranyosan csillogó zöld színű és csak júliustól kezd repülni, amikor az érces szitakötők már megfogyatkoznak; valamint a sárgafoltos szitakötő (Somatochlora flavomaculata) amelynek potrohán kétoldalt sárga foltok sorakoznak.
- Közép- és Észak-Európában, valamint Szibériában és Japánban (itt a C. aenea amurensis alfaj) honos. Ritkásan előfordul a Brit-szigeteken, Észak-Skandináviában és a Mediterráneumban is. Dél-Európában csak a hegyekben él. Az Ibériai-félszigeten nem található meg. Magyarországon az egész ország területén előfordulhat.
- Lárvája kisebb-nagyobb tavakban, halastavakban, lassú folyású csatornákban él; lehetőleg erdők közelében. A lárva a parthoz közel, az aljzaton lévő levelek, növényzet és egyéb hulladék között rejtőzik.
- Éjszaka vadásznak különböző vízi rovarokra és lárvákra. Három évi fejlődés után az imágók május elejétől júliusig kelnek ki (május-június fordulóján van a csúcsidőszak). A hímek a part közelében vagy a környező fák körül repülnek, ritkán láthatóan a nyílt víz fölött. A nőstények rejtőzködőbb életmódot folytatnak. A párzás másfél óráig is eltarthat, többnyire a fák lombkoronaszintjén történik. A nőstény egyedül, általában estefelé vagy kora reggel rakja le a petéit; ilyenkor a felszín fölött repülve többször a vízbe mártja potroha végét és kis petecsomagokat enged bele.
Forrás: Magyar Wikipédia: Érces szitakötő
