Állatok/Molylepkék/Levélmolyok
< Állatok | Molylepkék
A lap mérete: 2435 bájt
Kártevők
Levélmolyok
Levélmolyok
- (Choreutoidea, Syn: -)
- Más neve(i): levélmolyok
- A levélmolyszerűek, a rovarok osztályába tartozó lepkék rendjének, valódi lepkék alrendjébe tartozó molylepkék egyik öregcsaládja. Egyetlen családjának a levélmolyféléket (Choreutidae) tekintik.
- Egyes rendszertanokból ez az öregcsalád teljesen hiányzik, azokban a levélmolyféléket a szitkárszerűek (Sesioidea) közé sorolják.
- 2008-ig 407 fajukat írták le
- Főleg a trópusokon és a mérsékelt égövben fordulnak elő. A legtöbb fajt az orientális és az ausztrál faunabirodalomból írták le. Egyik legismertebb fajuk, a Choreutis tigroides a kenyérfák (Artocarpus spp.) kártevője.
- Kis termetű lepkék. Számos fajuk színpompás, látványos.
- Fejük simán pikkelyezett, szemük nagy. A homlokukhoz hajló ajaktapogatóik második íze ecsetszerű szőrcsomókat visel (különösen a Prochoreutis fajoké). A csáptőíz megnyúlt, a csápok elérik a szárny középvonalát vagy akár túl is nőnek rajta.
- Az elülső szárnyak alakja a sodrómolyokéra hasonlít. Alapszínük olajbarnás szürke ezüstös–fehéres szalagokkal, illetve foltokkal. Fesztávolságuk 10–18 mm.
- Európából csupán 17 faj került elő.
- Hernyóik leveleket esznek; főleg:
- bogáncs (Carduus),
- boróka (Juniperus),
- csalán (Urtica),
- füge (Ficus),
- hanga (Calluna),
- iringó (Eryngium),
- farkasalma (Aristolochia),
- peremizs (Inula),
- bábakalács (Carlina), fajok leveleit.
- Szövedékben bábozódnak.
- Magyarországon tavasztól őszig 1–3 nemzedékük fejlődik ki. Imágóik nappal repülnek.
Magyar Wikipédia: Levélmolyok
