Állatok/Molylepkék/Aknázó molyok
Megjelenés
< Állatok | Molylepkék
A lap mérete: 3404 bájt
Kártevők
Aknázó molyok
Aknázó molyok
aknázólegyek
- (Lithocolletidae , Syn: és Agromyzidae fajok)
- A levélaknázómolyok lárvái a levél szöveteiben "üreget" alakítanak ki úgy, hogy a levél külső bőrszövetei megmaradnak. Ennek leggyakoribb megjelenési formái: a "kígyóakna", melyre a keskeny, hosszú, kanyargós járatok jellemzőek;a "foltakna", melynél az akna hossza és szélessége között nincs jelentős különbség.
- Több fajnál az aknák az előbb leírt típusokból vegyesen állnak össze. Általában az aknák hossza, szélessége, levélen belüli elhelyezkedése jellemző az adott fajra.
- Almalevél aknázómoly
- Almalevélaknázó sátorosmoly
- Ezüstszárnyú aknázó moly
- Keskenyszárnyú aknázó moly
- Levélaknázómoly
- Törpe aknázó moly
- Vadgesztenyelevél-aknázómoly
- A különböző családba tartozó fajok életmódja nem azonos, de jellemzően báb alakban telelnek, az évi nemzedék szám 2-4 közötti. Legtöbb fajnál egy lárva kifejlődése egyetlen levélhez kötött. A nőstények tojásaikat a levélre helyezik el. A kikelő kis lárvák befúrják magukat a levélbe és elkészítik jellegzetes aknáikat. A bábozódás fajtól függően történhet az aknán belül vagy azon kívül.
Előfordulás
- A legtöbb faj egy vagy csak néhány tápnövényen károsít. Magyarországon a termesztett növényeink közül elsősorban a gyümölcsültetvényekben - almásokban - okoznak kárt az aknázómolyok hernyói. Leginkább a juhar Acer fajokat, a sövényként kedvelt fagyalféléket ''Ligustrum ovalifoliumot, illetőleg a lonc Lonicera pileata-t, valamint a kankalin Primula fajokat támadják meg. A parkokat, közterületeket díszítő fáink közül a vadgesztenyét a vadgesztenyelevél-aknázómoly veszélyezteti.
Védekezés
- A legalapvetőbb a lehullott, fertőzött lomb megsemmisítése. A kultúrnövényt veszélyeztető tömeges megjelenéskor szükségessé válik a kémiai védekezés. Egyes fajoknál szexferomoncsapdás rajzás megfigyelésre alapozhatjuk a védekezés időpontját.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Aknázó molyok
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).