Állatok/Cserebogarak/Májusi cserebogár
_w_4.jpg)
.jpg)
- (Melolontha melolontha, Syn: -)
- Más neve(i): Sárga cserebogár
A cserebogarak a rovarok osztályában a ganajtúrófélék családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk.
A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja. Magyarországon leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj.
Megjelenése
[szerkesztés]Az imágó 23–30 milliméter hosszú. A fej, az előtor és a potroh szürkésfekete, a szárnyfedők barnák. A potrohszelvények oldalán háromszög alakú világos foltok láthatóak, a szárnyfedőket ritkás fehér szőrzet fedi. A farfedő hosszú nyúlványban végződik.
A cserebogár lárvája, a 4–5 centiméteresre is megnövő pajor piszkosfehér színű, hátsó része felé sötétedik és vastagszik. Lábai a test elején, a barna fej közelében vannak. Rágói erősek.
Életciklusa
[szerkesztés]A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki — a Kárpát-medencében 3, hidegebb vidékeken 4 év alatt. Ennek megfelelően hazánkban háromévenként, április–májusban tömegesen rajzik.
A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre petézik 2-3 alkalommal; egy-egy csomóba 20–30 petét rak. A peték a talajnedvesség hatására duzzadnak meg, fejlődnek ki. A lárvák 30–50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. Először a peterakás évében, a nyár végén vedlenek, másodjára a következő nyár elején.
A lárvák talajban vízszintesen és függőlegesen is sokat mozognak:
- a fiatal lárvák humuszevők;
- az idősebbek polifág gyökérkártevők.
A legkárosabb az idős lárva. A lárva fejlődésének üteme függ a hőmérséklettől, a humusztartalomtól és a talajnedvességtől. Két telet tölt lárva alakban; gyakran 1 m mélyen. A lárva kora a fejtok méretéből állapítható meg (első év: 2–3 mm; második év: 3,5–5 mm; harmadik év: 6-7,5 mm). A harmadik év nyarának közepén bábozódik nagyjából egy ásónyomnyi mélyen. A bábbölcsőben kialakult szabad bábból őszre fejlődik ki az imágó — ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át.
Az imágók lombos fák leveit szabálytalan karéjozással rágják (ritkábban a friss hajtásokat is) Alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amire általában az első-második héten kerítenek sort. A nőstény 10–20 centiméter mélyen, egyesével helyezi el 60–80 petéjét.
A három éves mellett van egy nagy, 30 éves gyakorisági maximumuk is.
Fajok, nemek
[szerkesztés]- (Melolontha hippocastai, Syn: -)
- - Megjelenése és életmódja is nagyon hasonlít a májusi cserebogáréhoz.
- - Főleg a tölgyerdőkkel határos területeken károsít.
- (Polyphylla fullo, Syn: -)
- - A Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő.
- - Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át.
- - Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgó károsítja.
- (Anoxia orientalis, Syn: -)
- - Megjelenése homoktalajokon jellemző.
- - Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
- (Anoxia pilosa, Syn: -)
- - Ez is homoktalajokon él.
- - Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át.
- - Tápnövénye az erdei fenyő.
- Az Áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár,
- (Rhizotrogus aequinoctialis, Syn: -)
- - Főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él;
- - A lárva főleg a szántóföldi növények gyökerein.
- - Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át.
- - Az imágó nem táplálkozik.
- A (közönséges) Júniusi cserebogár
- (Amphimallon solstitialis, Syn: -)
- - Középkötött és laza talajokon fordul elő.
- - Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át.
- - Az imágó kártétele minimális
- (Anomala vitis, Syn: -)
- - Főleg homoktalajokon él.
- - Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át.
- - A lárva polifág gyökérkártevő, az imágó a szőlő, az alma és a napraforgó leveleit rágja.
- (Epicometis hirta, Syn: -)
- - Lárvája gyökerekkel táplálkozik, kártétele nem jelentős.
- - Az imágó polifág, alapjában virágporevő, de a gyümölcsfélék, a szőlő és a szántóföldi növények virágrészeit is rágja, amivel terméketlenséget okoz.
Az alcsalád nemzetségbe nem sorolt nemei:
- Acoma
- Costelytra
- Hemictenius
- Mycernus
- Odontria
- Phyllotocus
- Prodontria
- Psilodontria
- Scythrodes
- Sericospilus
- Xenaclopus
A cserebogár és az ember
[szerkesztés]Az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára. 1911-ben egy alkalommal több mint 20 millió példányt gyűjtöttek össze egy 18 km²-es erdőben. A faj irtásáról a középkor óta vannak feljegyzések, sőt, cserebogárra írt receptek is fennmaradtak.
A szezonjuk alatt érdemes este vagy kora reggel lerázni őket a fákról, ilyenkor ugyanis dermedtek, kevésbé kapaszkodnak, és még röpülni sem tudnak.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok kiváló tápláléka. A madarak a pajorokat is szívesen eszik. A 20. században a rovarirtó-szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik (ehhez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is).
Forrás: Magyar Wikipédia:
Májusi cserebogár, 2011. március 1., 06:34 (CET)
