Állatok/Cserebogarak/Keleti cserebogár
< Állatok | Cserebogarak
Keleti cserebogár
- (Anoxia orientalis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A keleti cserebogár a ganajtúrófélék családjába, azon belül pedig a cserebogárformák (Melolonthinae) alcsaládjának Anoxia nemébe tartozó bogárfaj.
Laza homoktalajok lakója.
- A faj keleti, déli elterjedésű, Ausztriától nyugatra és Csehországtól keletre már nem fordul elő. Magyarországon főként a nagy sótartalmú homoktalajokon él.
- A keleti cserebogár 2,5-3 cm hosszú, alapszíne vörösesbarna, felülete finoman, sűrűn szőrözött, kivéve az előtorán található két-két csupasz, úgynevezett tükörfoltot. A szárnyfedőkön fehér pikkelyszőrökből álló foltok emelkednek ki a az alapszőrzetből.
- Június végétől augusztus elejéig rajzanak. A hímek alkonyatkor kezdenek repülni, a nőstények a talajon, vagy kisebb növényeken maradva várják őket.
- A nőstények a homokos talajba furakodva rakják le petéiket, majd a kikelő lárvák különféle növények gyökereit rágják.
- Három évig fejlődik, kétszer lárvaalakban telel át, majd a harmadik év tavaszán bebábozódik. A kikelő bogarak hamar elhagyják a talajt és nyár közepén megindul a rajzásuk.
- Elsősorban a pajorok okoznak károkat táplálkozásukkal, mivel növények gyökereit rágják. Kártételük elsősorban az alföldi szőlőültetvényeken jelentős. A gyökerek megsebzésével utat nyit az egyéb kórokozóknak is, így közvetett kártétele is jelentős lehet.
Forrás: Magyar Wikipédia: Keleti cserebogár
