Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cserebogarak/Kalló cserebogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2948 bájt

Kertészet

Kalló cserebogár


Kalló cserebogár
Kalló cserebogár
(Polyphylla fullo, Syn: -)
Más neve(i): csapó cserebogár-


A kalló-cserebogár a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a ganajtúrófélék családjába tartozó faj.
Észak-Afrikában és Európában honos, a leggyakoribb Közép- és Dél-Európában. Elterjedésének északi határa Svédország déli része, a keleti határ a Balkán és a Kaukázus. Mindenütt laza, homokos talajú vidékeken él, elsősorban fenyvesek közelében.
Az imágó 3-3,5 centiméter hosszúságú. Alapszíne barna vagy fekete, felülete fényes, apró fehéres pikkelyekből álló foltok díszítik, melyek könnyen ledörzsölhetők. A hím kisebb és karcsúbb, mint a nőstény, csápjának lemezei azonban szélesek és hosszúak.
A kallócserebogár jellegzetessége, hogy csukott szárnyfedője alatt jól hallható cincogó hangot hallat, melyet szárnyának az utolsó potrohlemezhez való dörzsölésével idéz elő.
A bogarak júniusi és júliusi estéken rajzanak. A hím egyedek mindig többen vannak a nőstényeknél és is előbb jelennek meg. A hímek repülnek, széles csápjaik segítségével keresik fel a talajon vagy fákon várakozó nőstényeket.
Az párzás után az érési táplálkozást követően a nőstények a talajba ássák magukat, majd 20-30-as csomókban helyezik el petéiket. Petéik viszonylag nagyok, fehér színűek, vízfelvétel során a többszörösükre duzzadnak. A pajorok legnagyobb alakjukban 6–8 centiméter hosszúak. Teljes fejlődésük 4 évig tart. Az utolsó év májusában a pajorok méteres mélységben elkészítik bábkamrájukat, bebábozódnak, majd bogárrá alakulnak. Azután, hogy a kimásznak a földből, kezdődik a rajzás, mely általában június végén, július elején következik be.
A petékből kikelő ifjú pajorok bármilyen növény gyökerét elfogyasztják, később erős rágóikkal már a keményebb fás részeket is elpusztítják. Szívesen fogyasztják a burgonya gumóit.
A kifejlett bogarak elsősorban a feketefenyő tűleveleivel táplálkoznak, de szükség esetén az erdeifenyő, vagy más lombos fák leveleit is fogyasztják.
Károkat leginkább a pajorok okoznak, melyek táplálkozásuk során gyakran károsítják a szőlődugványok föld alatti részeit, gyümölcsfák gyökereit, burgonyatermést. Erős rágóikkal képesek az ujjnyi vastag gyökereket is átrágni. Fenyvesek közelében az imágók is nagy károkat okozhatnak a fák lombjainak megkopasztásával.


Kertészeti áttekintő
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Gyomnövények
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Kártevők
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Magyar Wikipédia: Kalló cserebogár
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalló cserebogár témájú médiaállományokat.