Címerhatározó/Határozói kulcs

Egyszerű címer (EGY)

Vissza←

Definíciók

• A címer egyszerű (EGY):

1. Ha az alap borítása egynemű (egyféle borítású -- arany, ezüst, vörös, kék, zöld, fekete, egyéb szín, bubdabőr).

2. Ha az alap többnemű (pl. arannyal és vörössel hasított pajzs), a címerpajzs akkor nem számít osztottnak:

a) ha a mezők (tagolások) egyikében sincs címerábra (ekkor a tagolások mesteralakok),

b) ha a címerábra mindegyik mezőre színváltás nélkül rá van helyezve (ez többmázú alap), miközben a mezők egyikében sincs egyéb címerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, sakkozott, stb. pajzsok szintén ilyen többmázú alapok és nem külön mezők konglomerátumai).

3. Nem számít osztásnak:

a) a pajzsfő és a pajzstalp (mesteralakok), ha borításuk eltér a pajzsmező borításától,

b) az egyféle borítású alapon nem egyenes osztóvonallal (vagy ennek görbe változatával), hanem mesteralakkal (pl. cölöppel, esetleg címerképpel) tagolt pajzs akkor sem, ha az egyféle borítású alapon más címerábra is van,

c) az osztóvonalra helyezett és különböző borítású mezőket elkülönítő mesteralak (esetleg címerábra), ha egyik mezőben sincs címerábra,

d) a pajzsmezőt teljes egészében beborító pólyázás, cölöpözés, hasítás, vágás, harántpólyázás, sakkozás, stb. (ezek alapok),

e) természetes ábrázolásmód esetén (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedező patak) a pajzs osztatla és egyféle borítású (a címermező színe az ég kékje).

Példák

EGY. 1.

EGY. 2. a.

EGY. 2. b.

EGY. 3. a.

EGY. 3. b.

EGY. 3. c.

EGY. 3. d.

EGY. 3. e.

Osztott címer (OSZ)

Vissza←

Definíciók

• A címer osztott és egyesített (OSZ):

1. Ha a többnemű alapon színváltó címerábra van.

2. Ha a többnemű alapon a címerábra csak az egyik vagy legalább egy mezőre van ráhelyezve.

3. a) A pajzsfő és a pajzstalp csak akkor számít mezőnek, ha az összetett pajzsokban külön mező funkcióját tölti be (ha pl. borításuk megegyezik a címerpajzs egyéb részeinek borításával és/vagy más címerábra is van bennük).

b) Az osztóvonal által tagolt egyféle borítású alap akkor is osztott címernek számít, ha a mezők egyikében sincs egyéb címerábra vagy ha a fő címerábra az egyféle borítású mezők mindegyikére rá van helyezve (mivel ezek semmilyen EGY kategóriába sem sorolhatók be).

4. A címer osztott: a) ha az egyféle borítású alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. cölöp vagy egyéb címerábra), a címer osztott, ha a mesteralak (esetleg a címerkép) helyzetéből logikusan osztott címerre következtethetünk,

b) ha a többnemű alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. pólya vagy egyéb címerábra), és az ilyen módon elválasztott mezők legalább egyikében egyéb címerábra is van, a címer ugyancsak osztott lesz.

5. Osztott címernek számít mindenféle címer, melyen boglárpajzs vagy bármilyen helyzetben egyéb díszített kispajzs található (mint pl. Litvánia címerében a lovas kezében tartott kettős keresztes pajzs), mivel ezen címereket legalább két másik címerpajzsból állították össze -- kivéve a művészcímert, mely osztatlan címernek számít.

6. Osztott címernek számít az egyesített címer is (mivel összetett).

Példák

OSZ. 1.

OSZ. 2.

OSZ. 3. a.

OSZ. 3. b.

OSZ. 4. a.

OSZ. 4. b.

OSZ. 5.

Boglárpajzzsal és más díszített kispajzsokkal ellátott pajzsok. A díszített pajzsok bármilyen pozícióban osztott címert eredményeznek, mert az ilyen címerről azt kell feltételeznünk, hogy legalább két címer összetételéből jött létre.

Alattuk nem díszített kispajzsos címerek láthatók, melyek így nem osztott, hanem egyszerű címerek. A díszítetlen pajzsok nem külön címer, hanem címerkép funkciót töltenek be, mint pl. a művészcímernél. Az utolsó címer a fenti díszített pajzsot viselő sas pontos megfelelője, de a címer egyszerű, mivel a kispajzs nem díszített. Az alsó sor első címere nem a vakpajzsok, hanem a négyelés miatt osztott pajzs.

OSZ. 6.