Címerhatározó/EGY/T

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A második lépés alfejezetének eldöntendő kérdése (a címerhatározás II. a. lépése), hogy milyen a (két vagy) többféle borítású címerpajzs alapja? Ez a címerpajzs tagolásának sorrendjében lehet vágott (jele vá), pólyázott vagy vágott (pvá), hasított (ha), cölöpölt vagy hasított (clö), harántolt vagy balharántolt (hbh), négyelt vagy harántnégyelt (nhn), és egyéb kétmázú alap (eka), valamint a címerpajzsban található borítások száma szerint lehet háromféle borítású (jele hrm), négyféle borítású (négy) és négynél többféle borítású (ntö) alap. Ezen címerek a következő kulcsban találhatók, a tagolás típusa szerint.

Tartalomjegyzék

1 A többféle borítású címerpajzs fajtája II. a. lépés
2 A tagolás típusa (vá, pvá, ha, clö, hbh, nhn, eka, hrm, négy, ntö)
3 Definíciók
4 Példák
- 4.1 Kétféle borítású alapok
- 4.2 Többféle borítású alapok

A többféle borítású címerpajzs fajtája II. a. lépés

A tagolás típusa (vá, pvá, ha, clö, hbh, nhn, eka, hrm, négy, ntö)

Kétféle borítású alapok

A tetszőleges kétféle borítású alap vágott (vá) →Tovább

A tetszőleges kétféle borítású alap pólyázott vagy vágott (pvá) →Tovább

A tetszőleges kétféle borítású alap hasított (ha) →Tovább

A tetszőleges kétféle borítású alap cölöpölt vagy hasított (clö) →Tovább

A tetszőleges kétféle borítású alap harántolt vagy balharántolt (hbh) →Tovább

A tetszőleges kétféle borítású alap négyelt vagy harántnégyelt (nhn) →Tovább

A tetszőleges kétféle borítású alap egyéb kétmázú alap (eka) →Tovább

Többféle borítású alapok

A tetszőleges többféle borítású alap háromféle borítású (hrm) →Tovább

A tetszőleges többféle borítású alap négyféle borítású (négy) →Tovább

A tetszőleges többféle borítású alap négynél többféle borítású (ntö) →Tovább

Vissza ←

Definíciók

A (kétféle és kettőnél) többféle borítású alapok főcsoportjainak száma viszonylag jól behatárolható, hiszen a rendelkezésre álló négy fő osztási irány (vízszintes, függőleges, harántos, balharántos) csak egy adott számú tagolási módot tesz lehetővé. Ha az egymással párhuzamos vagy egymást keresztező osztóvonalak a pajzsot úgy tagolják, hogy az így létrejövő mezőkben az egyik szín nagyjából vagy pontosan ugyanolyan nagyságú teret foglal el, mint a másik, akkor ezt a címerhatározás szempontjából az (E, T) alapok közé soroljuk és nem a mesteralakok közé. (Ilyen az alapok közt tárgyalt vágás, hasítás, harántolás, négyelés, stb. de a sakkozás, cölöpölés stb. is.) Az alapon tehát lehet mesteralak (mivel a mesteralak kisebb), míg a mesteralakon nem lehet alap. Ezért az alap (E: ar, ez, vö, ké, zö, fe, esz, bb, T: vá, pvá, ha, clö, hbh, nhn, eka, T: hrm, négy, ntö) a magasabb címerhatározói kategória, míg a mesteralak (pó) a kisebb. A kettőnél többféle borítású alapok a kétféle borítású alapok változatai. Ezért szerepelnek az alapok között s azért is, mert ezeken is lehetnek egyéb címerábrák.

Erre az alkategóriára a (kétféle és kettőnél) többféle borítású alapoknál csak azért van szükség, hogy az egyéb címerábra nélküli pajzsokat be tudjuk sorolni, melyek egyébként mesteralaknak számítanak. A magyar heraldikában a kétféle borítású alapként is értelmezhető például Besztercebánya címere, míg a kettőnél többféle borítású alap egyik szép példája Hunyadi János pajzsa a Thuróczy krónikában. Az egyéb címerábra nélküli három vagy ennél többféle borítású alapok a külföldi heraldikában is rendkívül kis számúak, de elméleti szempontból foglalkoznunk kell velük.

A többféle borítású alapok akkor számítanak alapnak, ha rajtuk valamilyen címerábra is van, de önmagukban is potenciális alapok (valamint mesteralakok is). A (kétféle és kettőnél) többféle borítású (T) alapoknál a mezők színei eltérnek egymástól. (Lásd az alábbi képet.)

A kétféle borítású alapokat tagolási, majd ezen belül színsorrendben soroljuk be a címerhatározó kulcsába. A többféle borítású alapokat először a tagolások száma, majd a tagolási sorrend, és végül, ezen belül a színsorrend szerint soroljuk be a címerhatározó kulcsába. A fő címermező a heraldikai jobb oldalon és/vagy fent helyezkedik el.

Ha egy pajzsban nem vágás, hanem (az egész pajzsra kiterjedő) pólyák, cölöpök, illetve harántpólyák vagy balharántpólyák, esetleg szarufák vannak, és a pajzsban nincs más címerábra, a címert a megfelelő fő mesteralak (EGY/T/pó, EGY/K/cöl, EGY/K/hbp, EGY/T/em, EGY/T/hrm, EGY/T/négy, EGY/T/ntö) kulcsába soroljuk be. Amennyiben a pajzsban a(z egész pajzsra kiterjedő) pólyákon, cölöpökön, harántpólyákon vagy balharántpólyákon, esetleg szarufákon más címerábra (pl. oroszlán) is van az ilyen pajzs természetesen a (kétféle vagy kettőnél) többféle borítású alapok (T) közé tartozik.

A tagolások színsorrendjének meghatározásához ismernünk kell a fő címermezőt is. Ez mindig a jobb oldalon és/vagy fent elhelyezkedő mező. Mindig a fő mezőben látható borítást említjük először.

A képen látható számozás a címerleírás szempontjából 1-es számmal jelöli a fő címermezőt. A címerhatározás szempontjai ettől némileg eltérnek, de csak annyiban, hogy a boglárpajzsokat és az egyéb kispajzsokat nem vesszük tekintetbe, illetve ezek szerepe a meghatározásnál másodlagos, míg a leírásban elsődleges.