Címerhatározó/OSZ

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Az első lépés alfejezetének eldöntendő kérdése (a címerhatározás I. a. lépése), hogy a címer hányszor osztott, tehát milyen az osztott (vagy egyesített) címer fő címerpajzsának osztási foka? Ez lehet osztatlan (jele O), felezett, kétszer osztott (F), harmadolt (H), négyelt (N), ötödölt (Ö), hatodolt (HA) és hatnál többször osztott (HT) pajzs. A nagyobb osztási fok már viszonylag ritka.


Tartalomjegyzék

A címer osztási foka       I. a. Lépés

Osztási fok (O, F, H, N, Ö, HA, HT)


OSZ-I.a.PNG


A keresett címer pajzsa osztatlan, nem osztott (O)   →Tovább

A keresett címer kétszer osztott, felezett (F)   →Tovább

A keresett címer háromszor osztott, harmadolt (H)   →Tovább

A keresett címer négyszer osztott, négyelt (N)   →Tovább

A keresett címer ötször osztott, ötödölt (Ö)   →Tovább

A keresett címer hatszor osztott, hatodolt (HA)   →Tovább

A keresett címer hatnál többször osztott (HT)   →Tovább

Vissza←

Definíciók


  • Az I. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy hányszor osztott a címer.

Osztatlan fő címermező

Osztott és egyesített címereknél megállapítjuk, hogy a pajzsban van(nak)-e boglárpajzs(ok) vagy más kispajzs(ok). Az osztott címereknél csak akkor fordul elő az osztatlan fő címerpajzs, ha azon boglárpajzs vagy bármilyen más helyzetű kispajzs található. (Az egyik kivétel a művészcímer, melynek három kispajzsa nem külön-külön címernek, hanem címerképnek számít.) A boglárpajzsokat és az egyéb kispajzsokat nem számítjuk a címermezők közé. Csak akkor van határozói szerepük, ha egyébként két teljesen azonos címert lehet általuk megkülönböztetni. A boglárpajzsok szerepe a determináció szempontjából ezzel véget is ér.

Csak az egyesített címerek fő címerpajzsai és a boglárpajzzsal ellátott osztott címerek lehetnek osztatlanok (mivel ezek is összetett címerek), és öszetett címernek számít minden olyan pajzs, melyen bármilyen pozícióban (pl. lovas kezében díszített pajzs, mint Litvánia címerében) boglárpajzs vagy bármilyen díszített kispajzs van, amely így nem címerábrának, hanem külön címernek számít. Az olyan díszítetlen kispajzsok, mint a művészcímer három kis pajzsa és más díszítetlen kispajzsok nem külön címerek, hanem címerképek, ezért nem hoznak létre osztott pajzsot.

Az osztás foka

A gondot elsősorban az összetett, osztott címerek osztási fokának eldöntése okozhatja. Ezért a "címer a címerben" elv alapján járunk el, ami azt jelenti, hogy a pajzstagolásban szimmetriát keresünk.

Az osztások számának megállapítására be kell vezetni néhány szabályt:

1. Az osztott pajzsban mindig szimmetriát keresünk. A pajzs annyiszor osztott ahány legkevesebb részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logikus megfontolás értelmében felosztható.

2. Ha nincs szimmetria, minden mező külön osztásnak számít.

3. A pajzsfő és a pajzstalp csak mesteralak, kivéve, ha önálló címermező funkcióját töltik be.

4. Az egyesített címer annyiszor osztot, ahány részre oszlik a fő címerpajzs.

Tagol,.JPG

A fő címermező

Az osztott címerek meghatározásánál nem vizsgáljuk a pajzs összes mezőjét. A meghatározást csak a fő címermező díszítése, azaz tagolása, borítása és címerábrái alapján végezzük el, hasonlóan az egyszerű címerekhez, melyek egyetlen mezője egyben a fő címermező is. Az osztott címerek fő címermezője mindig a jobb felső mező, melyet a fenti ábrán az 1-es szám jelöl. Ha a fő címemező a címerhatározás szabályai értelmében maga is osztott, a meghatározást a fő címermező jobb felső mezője szerint (1a) végezzük el. Az egyesített címerek fő címermezője mindig a domináns: a jobb oldali, középső, nagyobb, felső stb. címerpejzsban helyezkedik el.


Példák

Boglárpajzsok és kispajzsok

Osztott címer OSZ 5a.JPG

Fent boglárpajzzsal és más díszített kispajzsokkal ellátott pajzsok. A díszített pajzsok bármilyen pozícióban osztott címert eredményeznek, mert az ilyen címerről azt kell feltételeznünk, hogy legalább két címer összetételéből jött létre.

Alattuk nem díszített kispajzsos címerek láthatók, melyek így nem osztott, hanem egyszerű címerek. A díszítetlen pajzsok nem külön címer, hanem címerkép funkciót töltenek be, mint pl. a művészcímernél. Az utolsó címer a fenti díszített pajzsot viselő sas pontos megfelelője, de a címer egyszerű, annak ellenére, hogy a sas mellén látható vakpajzsról feltételezhető, hogy később valódi címert festenek rá, mivel azonban a kispajzs nem díszített, a címer sem lesz osztott (összetett), hanem egyszerű címernek számít. Az alsó sor első címere nem a vakpajzsok, hanem a négyelés miatt osztott pajzs.

Osztott címer OSZ 5b.JPG

[szerkesztés] Címerek boglárpajzs nélkül

A fenti címerek osztatlanok, mert a cseh oroszlán, a morva sas, a Rožmberk család rózsája stb. nincs pajzsba foglalva, hanem egyszerű címerképként szerepel a többi között, míg az alább látható címerek esetében a pajzsban mindig van legalább egy boglárpajzs vagy díszített kispajzs.

[szerkesztés] Osztott (összetett) címerek boglárpajzzsal és egyéb kispajzs(okk)al


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika