Szerkesztő:Ambrus59/Védőoltás nemzetközi utazóknak

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tartalomjegyzék


Preparing a measles vaccine in Ethiopia.jpg
A napi 1 dollárnál kevesebből élő lakosság 2007-2008-ban a Földön.
Londoni Közegészségügyi és Trópusi Orvostani Egyetemi Fakultás. 2004.
Air France Védőoltások Központja, 148 rue de l'Université, 7. kerület Párizs. 2010.
Gyermek polio védőoltásak India. 2006.
Tífusz immunizálás inokulációval. Dr. Schreiber San Augustine-ból tífusz vakcina beoltását végzi egy vidéki iskolában, San Augustine-megye, Texas. 1943.
A híres hajótörés strand Zante, Görögország. 2007.
Helybeli lányok, Hunza-völgy, Gilgit-Baltistan, Pakisztán. 2008. szeptember 28.
Fájl:Spaceship One in flight 1.jpg
Űrturizmus. Új lehetőségek, új kihívások, Új kockázatok. A SpaceShipOne többször felhasználható, légi indítású űrrepülőgép, melyet Burt Rutan vállalata, a Scaled Composites fejlesztett ki, kizárólag magántőke felhasználásával, űrturisták szállítására.
Balanites aegyptiaca az ókori Egyiptomban is használatos féregűző szer. Fadar-Fadar közelében, Oudalan, Burkina Faso. 2004.
Malária prevencó. Beltéri, reziduális permetezése egy lakásnak, Mozambikban. 2008. január 28., 06:03:23
Rakaposhi: Nagar-völgy, 7,788 m, Pakisztán. 2006. augusztus 21., 09:11
A felnőtt afrikai populáció (kor 15-49) HIV/AIDS fertőződöttsége százalékban kifejezve 1999-ben. Adatok értelmezése képrekattintva. Adatok UNAIDS.
BCG oltó-készülék Japánban. 2006.
CDC felnőtt oltási rend, immunizálás 2007.
Kanyaró-tartalmú vakcina jelentés (WHO 2010.)
US Navy influenza nazális vakcina. 2005.
Nemzetközi Tanúsítvány Sárgaláz Immunizálásról. 2009.
Malária endémiás eloszlása 2003-ban.
A máláriában szenvedő Tutankhamon belső koporsója másolatának portréja. A VAM Design Centerben, Budapesten, a Tutanhamon kincse kiállításon készült felvétel. 2010. április 22.
Barna gyapjas majom. Tarumã folyó, Brazília. 2007.
Az 1347-1351-es pestisjárvány terjedése Európában.
Bubópestis New Orleansban, 1914-ben, a vektor patkányok, csapdáinak szállítása.
Trópusi esőerdők globálisan-sötétzöld. 2006.
Epulu folyó Ituriban. Demokratikus Köztársaság Kongó. 2007.
Packing for a trip, first aid included.jpg


Védőoltások tervezése[szerkesztés]

Védőoltások tervezése[1], oltási javaslat számos tényezőtől függ: az utazó életkora, anamnézisében felvett védőoltások, nemzetközi utazások története, születési hely (ország), és az ország, ahol ő nevelkedett. Az utazó jelenlegi egészségi állapota (pl. AIDS-es, terhesség). A jelenlegi járványügyi helyzet az adott ország, adott településén. A látogatni kívánt ország, szálláshely és étterem típusa. A helyi lakossággal történő kapcsolat mértéke. Az immunizálás ideje és az utazás indulási időpontja között szükséges bizonyos mértékű expozíciós idő a védőoltás hatásosságának kialakulásához. A last minute utak a védőoltás szempontjából ritkán hagynak időt a teljes körű immunizálás bővebben... eléréséhez az indulás kezdő időpontjáig[2].
Utazás-orvostannal kapcsolatos információk Magyarországon és külföldön:

WHO által deklarált „7 fontos ok” a vakcináció mellett[szerkesztés]

  1. Az immunizáció életet ment. [3]
  2. Az immunizáció alapvető jog, - de nem mindenki jut hozzá.[4]
  3. A járványok és a fertőző betegségek még mindig súlyos veszélyt jelentenek
  4. A védőoltással megelőzhető betegségek megfelelő programok révén kontrollálhatók, sőt eradikálhatók.
  5. Az immunizáció költséghatékony.
  6. A gyermekek egészségének biztonsága az effektív, eredményes vakcinációs programoktól függ – ezt pedig az egészségügyi ellátórendszereknek kell biztosítaniuk.

Fertőzések kockázata[szerkesztés]

A fertőzés átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat. Az élelmiszerekkel, folyadékkal, vízzel, légutakon vagy vektorok révén terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással, ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt[5]. Például ciguatera mérgezés Ausztráliában, Brazíliában sárgaláz, schistosomiasis Egyiptomban, leptospirosis Costa Ricán. Számos betegség nem előzhető meg vakcinával vagy gyógyszerekkel, így a kockázat-felismerése és az oktatás fontos!

Nagy kockázatú utazó az, aki utazással kapcsolatos betegséget szerezhet[6]:

  • a hátizsákosan vagy vándorként utazó
  • 65 évesnél idősebb
  • jelenlegi tartózkodási helyéről az anyaországba utazik vissza
  • immunhiányos
  • humán immundeficiencia vírus-fertőzött
  • szervátültetésen esett át
  • immunszuppresszív szert szed
  • hosszú időtartamú utazást vállal

Bővebben: A külföldi utazás kockázatai

Expozíciós idő és az utazás kezdete[szerkesztés]

Ez az idő legkevesebb 30 nap, vagyis az utazás előtti felkészülést 40 nappal az utazás előtt el kell kezdeni. Az utazás előtti utazás-orvostani tanácsadás a védőoltások kiválasztásán, a részletes adat-, és anamnézis felvételen, valamint a személyes beszélgetésen alapszik. Az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus betegség, pszichés zavarok, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi védőoltások és egyéb tényezők figyelembevételével történik a kockázat felmérése.

Javasolt expozíciós idő az oltások és az utazás között

Fertőzés 60 nap 28 nap 14 nap 10 nap 7 nap
Kötelező
Sárgaláz[7] (10 évig) Stamaril
Meningitis (Szaúd-Arábia)(3 évig) Mencevax
Ajánlott
Hepatitisz A Avaxim Havrix Vaqta
Hepatitisz B Engerix B HBVAX Pro
Veszettség Rabipur Rabivac Verorab
Kolera (ETEC) Ducoral (AP)
Typhus abdominalis (3 évig) Typherix Ducoral
Kullancs-encephalitis FSME Encepur
Egyéb
Diftéria- Tetanusz (10 évig) Oltási rend szerint
Polio (10 évig) Dultavax Boostrix Polio
Influenza Szezonális
Pneumococcus Szezonális
MMR (morbilli, mumpsz, rubeola) Oltási rend szerint
Varicella
Gammaglobulin +


Oltásbiztonsági információk:

Oltásbiztonság
Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont
Gideononline, globális fertőző betegségek adatbázisa

Oltóközpontok Magyarországon[szerkesztés]

  • Országos Epidemiológiai Központ, Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont
  • Nemzetközi Oltóközpont, Trópusi és Utazási Betegségek Intézete
  • Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóközpont
  • Intermed Oltóközpont
  • Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum
  • Budai Egészségközpont
  • Szent Margit Rendelőintézet Nemzetközi Oltóközpontja
  • Dr. Rose Magánkórház - Nemzetközi Oltóközpont
  • Medicina Betegség Megelőző Kft. - Nemzetközi Oltóközpont
  • WorCare Oltóközpont
  • REXTRA MAGÁNORVOSI KÖZPONT – Nemzetközi oltóközpont
  • MED-UNIV Nemzetközi oltóközpont és utazási tanácsadó
  • Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • GyógyÁszok Kft. Praxis Orvosi Rendelő
  • Dombóvári Szent Lukács Kórház
  • Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Med. of Nyúl Egészségügyi Szolgáltató Bt. Nemzetközi Oltóközpont
  • Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Kaposi Mór Oktató Kórház Nemzetközi Oltóhelye Infektológiai osztály
  • Utazás-védőoltás-tanácsadás
  • Nemzetközi Oltóhely
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóhely
  • Utazás-egészségügyi Szolgálat
  • Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • NOÉ Egészségközpont
  • Fejér Megyei Szent György Kórház Infektológiai Szakrendelés
  • Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatési Szerve
  • Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
  • Nagykanizsai Nemzetközi Oltópont és Utazás-Orvostani Rendelés

Járványok naprakészen, közelmúltban[szerkesztés]

Dél- és Közép-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Dél-Európa az ENSZ definíciója szerint. (zöld színnel):

██ Észak-Európa

██ Nyugat-Európa

██ Kelet-Európa

██ Dél-Európa

Sematikus diagram egy antitest és antigén összekapcsolódásáról. Könnyű láncok a világosabb kék és narancssárga, nehéz láncok sötétebb kék és narancs. 2007.

Országok
Albánia[8], Andorra[9], Ausztria[10], Bosznia-Hercegovina[11], Bulgária[12], Franciaország[13], Gibraltár[14], Görögország[15], Magyarország[16], Liechtenstein[17], Horvátország[18], Macedónia[19], Málta[17], Monaco[20], Montenegro[21], Olaszország[22], Portugália[23], Románia[24], San Marino[25], Szerbia[26], Szlovénia[27], Spanyolország[13], Svájc[28]

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése, nozokomiális fertőzések átvitele sok területén, mert nem megfelelő az infekciókontroll gyakorlata. A vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban
  • Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések jellegzetességei[szerkesztés]

Malaria prevenciója inszekticid szerrel kezelt szúnyoghálóval, Tanzániában. 2006.

Jellegzetességeik a véglények, férgek, vérszívó vektorok által terjesztett megbetegedéseknek:

  • a terjesztett kórokozó a külvilágban nem fordul elő
  • a kórokozó örökös parazita életmódot folytat
  • vektor szabja meg a betegség földrajzi elhelyezkedését
  • minden kórokozónak specifikus vektora van
  • térben endémiák alakulnak ki, időbeli előfordulásuk szezonális
  • fertőzés elleni küzdelem: a beteg elkülönítése és gyógyítása, vektor-irtás bővebben..., immunizálás
  • a kullancs kiszedése: bővebben...

Nyugat-nílusi láz, WNF[szerkesztés]

Nyugat-nílusi láz globális eloszlása. 2006.

Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia tüneti. oxfordjournal

Nyugat-nílusi vírus átvitelének ciklusai. 2012.
WNF kórokozója.

A nyugat-nílusi láz egy vírusbetegség, amely szúnyogcsípéssel terjed.
Országok
Románia, Albánia, Görögország, Izrael, Orosz Föderáció, Egyesült Államok, Afrika, Európa déli része, Közel-Kelet, India, Algéria, Kanada, Karib-térség, Latin-Amerika, Földközi-tenger medencéje. Endémiás Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Közel-Keleten, Európában és az Egyesült Államokban is.

A megbetegedés megelőzésére még nem fejlesztettek ki védőoltást. Tüneti terápia a lehetséges gyógyszeres kezelés.

A Nyugat-nílusi vírus, RNS-vírus (Flaviridae, Flavivirus) által okozott fertőző betegség, 80-85 %-ban tünetmentes. 15-20 %-ban enyhébb tünetek jelentkeznek, melyek nem jellegzetesek, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől (pl. a Dengue-láz és a sárgaláz enyhe formája).

Rezervoár a madarak, lovak vére, vektora a szúnyogok (Culex univittatus, Cu. pipiens, Cu. vishnui, Cu. neavei, Coquillettidia, Aedes and Anopheles spp.), vér útján terjed. lappangási idő 3-6 nap. A betegség bevezető tünetei: hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, kötőhártya gyulladás, arcpirulás.

Egyidejűleg test szerte nyirokcsomó-duzzanat mutatkozik, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Ez az állapot kb. 6 napig tart, melyet gyors javulás vált fel. Idősekben, a betegség második periódusában, agyhártya-agyvelőgyulladás alakulhat ki, a halálos szövődmények is náluk gyakoribbak. Jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges.

A legjobb módja annak, hogy ne fertőződjünk meg nyugat-nílusi vírustól, ha csökkentjük a kockázatot a szúnyogcsípésnek, amelynek több módja van: mechanikai védelemmel, rovarriasztással és rovarirtással.

Leishmaniasis, VL, kala-azar, feketebetegség, feketeláz, dum-dum betegség[szerkesztés]

(DALY), Leishmaniasis országonkénti aránya (100.000 lakos). 2002. Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia van.
Leishmaniasis életciklus diagram. 2008.
Fekély leishmaniasistól, közép-amerikai felnőtt. 2006.
Lepkeszúnyogfélék, vagy pelyhes muslicák terjesztik a Leishmaniasist. 2007.

A Leishmaniasis, egysejtű parazita által okozott megbetegedés a világban igen elterjedt. A fertőzött légy csípését követően leggyakrabban,több nap, esetleg hetek múlva különböző bőrfekélyek alakulnak ki, melyből ki lehet mutatni a kórokozót. A betegséget bizonyos légyfajták terjesztik állatokról emberre az érintett területeken.
Országok
Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, továbbá számos trópusi és szubtrópusi térségben, mintegy 88 országban. Körülbelül 350 millió ember él ezeken a területeken. Leishmaniasis megtalálható esőerdők vidékén Közép- és Dél-Amerikában, a sivatagos területeken Nyugat-Ázsiában és a Közel-Keleten. A világ zsigeri leishmaniasis eseteinek 90%-a Indiában, Bangladesben, Nepálban, Szudánban és Brazíliában fordul elő.

Védőoltás nincs. Gyógyszeres kezelés: Antimon (öt vegyértékű), Penthamidin, Paromomycin, Amphotericin B, Miltefozin. Két héttel a lokális kezelés után, 0,1% kantaridin kenőcs hatékony volt kután leishmaniasis kezelésére.

Védekezés: a szúnyogcsípés megelőzése, a törpeszúnyogok napnyugtakor és napkeltekor a legaktívabbak (hasonlóan a maláriát terjesztő szúnyogokhoz). Lepkeszúnyogfélék, vagy pelyhes muslicák (Psychodidae) a rovarok (Insecta) osztályába, kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó rovarcsalád. Elektromos rovarriasztó, bőrvédelem rovarriasztóval. Igen kis méretűek, a szokásos szúnyoghálón is keresztül fúrják magukat, speciális szúnyogháló véd ellenük. Ruhaneműn keresztül nem csípnek. A hatóságilag engedélyezett táborhelyeket (általában) rágcsáló és rovarmentesítik. Vadkempingezéskor azonban, az állatvilág fertőzési láncába véletlenszerűen kapcsolódik az ember.

Paraziták a kórokozók, Flagellate génusz (Leishmania donovani, L. infantum, L. cruzi; rarely, L. tropica). Rezervoár az ember, kutya, róka, vadnyúl, rágcsálók. Vektora repülő élőlények, amelyek vérükben élősködnek. Krónikus láz, fogyás, verejtékezés, hepatosplenomegalia, nyirokcsomó nagyobbodás és pancytopenia, szürke pigmentáció (Kala Azar = "black betegség") tünetei megjelenhetnek késői súlyos stádiumában.

A paraziták a lép, csontvelő és a máj sejtjeit támadják meg. Gyors kezelést igényel (90% gyógyul). Gyakran téves a diagnózis, ezért gyakran halálos kimenetelű. A turisták által látogatott helyeken főleg csecsemőket, kisgyermekeket betegít meg. Tünetei a hosszan elhúzódó láz, lépnagyobbodás, vérszegénység, fogyás. Szervezetében, az addig számára ismeretlen kórokozók súlyos, nehezen felismerhető betegségeket alakíthatnak ki. Turistákat ritkán veszélyeztet a leishmaniázis, de a fenti tünetek esetén, jelezni kell, ha fertőzött területen járt az utazó.

Kullancs encephalitis, TBE, FSME, Közép-Európai encephalitis[szerkesztés]

Globális előfordulása a kullancs encephalitisnek. 2006. Védőoltás van. Tüneti gyógyszeres kezelés.
Tünetei a kullancs-enkefalitisznek. 2011.
Chelicera a juhok kullancsa,Ixodus ricinus. 2009.

Kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás, Kullancs encephalitis.
Országok
Svájc, Szlovénia, a közép-európai országok. Oroszország és Európa 5,000-7,000 emberi megbetegedést jelent évente. Japán, Mongólia, Dél-Korea.

Kétféle oltóanyag van hazánkban forgalomban. Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunválasz kialakításához két védőoltás szükséges 1-3 hónap időközzel, melyet 9-12 hónap múlva emlékeztető védőoltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető védőoltás szükséges. 60 éves kor felett, az immunrendszer öregedése miatt, ismét 3 évenként ajánlott az emlékeztető védőoltás.

A védőoltás sorozatát ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított védőoltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától. A fertőzőtt területeken huzamosabb ideig kempingezőknek, vadászoknak, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az védőoltás.

A védőoltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, pédául, a Lyme-kór ellen. Védekezésként hatásos lehet a betegséget terjesztői kullancsok, vérszívó ízeltlábúak csípésének megelőzése.

A vírus okozta fertőzésnek nincs gyógyszere, tüneti terápia lehetséges.

RNS vírus a kórokozó (Flaviviridae, Flavivirus, Közép-Európai encephalitis vírus). Rezervoár lehet rágcsálók (Apodemus flavicollis, A. sylvaticus, Microtus arvalis), Ixodes ricinus (Vöröshasú, vagy közönséges kullancs), madár, szarvasmarha. Vektora a kullancs. Tejtermékekben jól szaporodik. Tünetei a kullancscsípést követően ritkán alakulnak ki. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe influenza szerű tünetek lépnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Előfordulhat néhány napos tünetmentesség után újabb lázas szak kezdődik, melyet fejfájás, tarkómerevség, aluszékonyság, izomfájdalom és bénulás kísérhet. Ezek az agyvelőgyulladásra utalnak.

Lyme-kór, Erythema migrans betegség, haemorrhagiás láz[szerkesztés]

Bejelentett Lyme-kóros eseteknek. 2011.
Moche Kerámia Ábrázoló arcidegbénulás. Larco Muzeális Gyűjtemény. Lima, Peru. 2012 február 18.
Gyógyszeres terápia van. Védőoltás nincs.
Szarvas kullancs életciklusa. 2010.
Erythema migrans - kiütés Lyme kórtól, mint a "céltábla közepe", egy marylandi nő hátsó, jobb felkarja. 2007.


A Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek.

Országok
Szlovénia, Ausztria, Európa keleti és déli országaiban, Közép-Ázsia, Kína és Észak-Amerikában endémiás.

A diagnózis felállítása orvosi feladat, legtöbb esetben antibiotikummal gyógyítható[29] betegség: Spiramycin, Penamecillin, Doxycycline, Ceftriaxone, Amoxicillin, Cefuroxime

Kontinentális éghajlaton, ahol a kullancsok is honosak. Megelőzése a kullancs csípés kerülésével, és a kullancs korai eltávolításával lehetséges. A legtöbb embert az éretlen kullancsok, a nimfák fertőzik meg. Nimfák aprók (kisebbek, mint 2 mm) és nehezen láthatók, a tavaszi és nyári hónapokban élősködnek. Felnőtt kullancsok is továbbítják a Lyme-kór baktériumát, de sokkal nagyobb a méretük, és nagyobb a valószínűsége, hogy felfedezzük és így eltávolításuk őket, még mielőtt hogy továbbítja a baktériumokat az emberbe. Felnőtt Ixodes kullancsok a legaktívabbak a hűvösebb hónapokban.

A kórokozó egy microaerophil spirocheta, Borrelia spp. (Borrelia burgdorferi; B. afzelii, B. garinii). Rezervoár lehet kullancs, szarvas, rágcsáló, madár. Vektora kullancs (Ixodes, Amblyomma). Lappangási idő tünetei 2 nap és 4 hónap között jelentkeznek, a friss fertőzésre utaló bőrtünet a kokárda szerű, terjedő bőrpír formájában.

Ritkábban a fülcimpán és az ízületek felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás tüneteivel jár, amelyek tünetei a fejfájás, hallászavar, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. Késői, kóros immunreakció következményei a változatos, hullámzó ízületi gyulladásos elváltozások.

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőzések[szerkesztés]

Kolerás beteg széklete. 2004.
Szénszűrős víztisztító palack. 2012. április 16.

Fertőzés általában szennyezett étel fogyasztásától, szennyezett ivóvíztől, vagy közvetlenül a beteg emberrel vagy állattal érintkező kórokozót ürítőtől kapja el az egészséges személy. A legelterjedtebb betegségek, amely az utazókban kialakul[30]. Olyanok kaphatják el akik a járványos területen tartózkodnak, és nem figyelnek arra, hogy étkezésre és italfogyasztásra csak megfelelően biztonságos forrásból származó termékeket fogyasszanak. A becslések szerint 10 millió emberrel - 20% és 50%-a nemzetközi utazásoknak - növekszik évente a betegek száma[31]. Ez gyakoribb a fejlődő országokban, - ahol az arány meghaladja a 60%- mint a fejlett országokban.

Az elsődleges forrása a fertőzés lenyelése, vagyis a széklettel szennyezett élelmiszer vagy víz (100 - 1000 élőlény lenyelése). A lenyelés közvetlenül vagy közvetetten a szennyezett élelmiszerekkel, a fertőzött állatok vagy ételt fertőző állat vagy személy által. Az állati takarmányok és műtrágyák, amelyek fertőzött hús maradékából készültek. Széklet-szájon keresztüli átvitel egyénenként, közvetlen kapcsolatot a háziállatokkal, mint például a hüllőkkel, madarakkal, teknősökkel. A legfontosabb meghatározó kockázat az utazás helye. Nagy kockázatú desztinációk: a fejlődő országok Latin-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. A hátizsákos utazás kockázati tényezői közé tartozik a nem kezelt ivóvíz, a felszíni vizek, a személyi higiénia hiánya. Kempingekben gyakran nagyon primitív a szennyvízelvezetése, így a potenciálisan veszélyes, mint bármely fejlődő ország is.

A következő ajánlások csökkentik a fertőzés kockázata élelmiszer-eredetű betegségek esetében:

  • Baktériumok növekedésére alkalmas hőmérsékleti veszélyzóna: a 4 °C és 60 °C. Tartsa a hideg ételeket hidegen (<4 °C) , és tartsuk melegen ételek melegen (>60 °C).
  • Helyezze a nyers húst, baromfit és a tenger gyümölcseit külön konténerekbe az alsó polcára a hűtőszekrénynek. Használja úgy a konténereket, hogy megakadályozzák a nyers lé csöpögését más élelmiszerre.
  • Tartsa a nyers élelmiszert más élelmiszertől elkülönítve vásárlás közben, tárolása, előkészítése és felszolgálás estén.
  • Mossa meg a friss gyümölcsöket és zöldségeket evés előtt, tiszta asztalon és vágódeszkán, mosson kezet rendszeresen.
  • Olvassa el a címkéket és kövesse a főzési és tárolási utasítások minden élelmiszer esetében. Ügyeljen arra, hogy ellenőrizze a "minőségmegőrzési" dátumot, és ha talál valamit a polcon, hogy lejárt, hagyja a boltban.
  • Használjon meleg szappanos vizet a kés, vágódeszka, konyhai eszközök, a keze és a konyhai munkaasztal felületeinek tisztításához, különösen hús és hal esetén.
  • Fagyasztott, romlandó élelmiszereket két órán belül megfőzni.
  • Freeze vagy fogyasztanak maradék négy napon belül a főzés. Mindig újra felmelegít maradékot amíg gőzölgő evés előtt.
  • Tartsuk tisztán és 4 °C-on a hűtőt. Helyezzen hőmérőt a hűtőbe.

Utazók hasmenése, TD[szerkesztés]

(DALY) a hasmenéses betegségek országonkénti aránya (100.000 lakosra). 2004. WHO.
Rifaximin alkalmazása kontinensenként utazók hasmenésének kezelésére. 2009. július 25.
Biztonságos ivóvíz. Egy szudáni nő biztonságos ivóvizet tölt. (UNICEF Boromata, Vakaga régió, Szudán. 2009.

Olyanok kaphatják el akik a járványos területen tartózkodnak, és nem figyelnek arra, hogy étkezésre és italfogyasztásra csak megfelelően biztonságos forrásból származó termékeket fogyassza. (E. coli, Salmonella, Shigella, Campylobacter)
A legtöbb esetben a betegséget (travelers diarrhae, TD) mikroorganizmusok okozzák, amelyek vagy a tápcsatornát károsítják, vagy az itt történő vízfelszívódást zavarják. A hasmenést vírusok, baktériumok és egysejtűek okozhatják. Bakteriális enteropatogének mintegy 80%-ában, vírusok és egysejtűek teszik ki a többi 20%-ot.

E. coli, enterotoxikus 20-75%
E. coli, enteroaggregációs 0-20%
E. coli, enteroinvazív 0-6%
Shigella spp 2-30%
Salmonella spp  0-33%
Campylobacter jejuni 3-17%
Vibrio parahemolyticus 0-31%
Aeromonas hydrophila 0-30%
Giardia lamblia 0 < 20%
Entamoeba histolytica  0-5%
Cryptosporidium sp 0 < 20%
Rotavirus 0-36%
Norwalk virus 0-10%

Jelenleg csak a hastífusz és a kolera ellen van védőoltás. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a közműellátottság szegényes. A baktérium tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi fájdalmat, lázat okozhat, 3 évre nyújt védelmet. Kolera megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt.

Gyógyítás kellő folyadék- és só-pótlás, szükség szerint antibiotikumok alkalmazhatók. Higiénés (tisztasági) rendszabályok betartása.

A lappangási idő 1-2 nap. Hőemelkedés, láz, hasmenés, esetenként véres székürítés, hányás, hasi görcsök, rossz közérzet, kiszáradás. Átvitel szennyezett étellel, nem kellő tisztaságú vízzel, nem kellően tisztított zöldséggel, gyümölccsel. Hosszú távú hatása bizonyos százalékban hónapokig elhúzódó emésztési panaszt okoz. Bizonyos paraziták elhúzódó betegséget okozhatnak, baktériumfajtákkal történő fertőzést követően (Campylobacter) idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.

Escherichia coli[szerkesztés]

E. coli járvány. 2011.
Tisztálkodás. 2001.
Az ostor (csillók) feladata, hogy meghajtsa az E. colit, propellerként fotog. 2007.
Antik római latrina, szemben a bejáratnál, a fórum fürdők. 2007.

Escherichia coli bacilus által okozott vizes hasmenéssel járó fertőző betegség, az utazók hasmenésének egyik kórokozója.

Országok
Bárhol előfordulhat a világon. A nem megfelelően főtt marhahús; nyers gyümölcs és nyers zöldség, beleértve a hajtásokat; kezeletlen ivóvizet; pasztörizálatlan (nyers) tej és (nyers) tejtermékek, beleértve a nyers sajtot; pasztörizálatlan almalé / almabor, és közvetlen érintkezés állatok simogatásakor állatkertben vagy gazdaságban.

Védőoltás nincs. Enyhébb esetekben tüneti terápia. Kerülje hasmenést-gátlókat és antimikrobiás szereket, súlyosabb esetben antibiotikumok adandók:

Levofloxacin, Rifaximin, Ampicillin, Cefotaxim

Escherichia coli (fakultatív gram-negatív bacilus) enterotoxikus törzse által okozott vizes hasmenéssel járó fertőző betegség. Rezervoár, baktériumgazda a fertőzött ember, emlős széklete, amelyből a fertőzött székletben élő baktérium szennyezett étellel, itallal kerül be az egészséges szervezetbe szájon keresztül. A lappangási idő 1 - 3 nap. Vizes hasmenés és vérhas, gyakori utazók és csecsemők között, vérzéses colitis és hemolitikus urémiás szindróma is.

Hosszabb külföldi utazásra megfelelő antibiotikumokat érdemes vinni, ill. a konyhai higiénére ügyelni kell! Felnőttkorban a külföldi utakkal kapcsolatban fellépő "utazók hasmenése" kb. 80%-ban enterotoxikus E. coli fertőzés miatt alakul ki. A fertőzés a nem megfelelő konyhai higiéné következménye, fertőző forrás lehet a beteg, a lábadozó ill. a tünetmentes kórokozó-hordozó. A lappangási idő 24-72 óra. Legfontosabb tünet a hirtelen kezdődő,gyakori, híg hasmnés (akár napi 10-szer is), ritkán hányás, láz előfordul. Súlyos hasi görcsök; hasmenés (gyakran vizes és átalakulhat véressé); hányás, és láz (általában nem túl magas - általában kevesebb, mint 38,5 ˚ C).

Körülbelül 5-10 százaléka azoknak, akik megbetegszenek az E. coli O157:H7-től. Mintegy 15 százaléka a kisgyermekeknek és az időseknek hemolitikus urémiás szindrómában (HUS), ami végzetes lehet. Tünetei HUS-nak változó. Vannak, akik görcsrohamot vagy stroke-ot kapnak de, tartós vesekárosodást is kaphatnak..

A megfelelő higiénia és a biztonságos élelmiszer-kezelés és előkészítés gyakorlata a legfontosabb tényező, hogy megakadályozza a terjedését az E. colinak:

  • Marha-, borjú-és bárány - közepes ritka 63 °C b
  • Marha-, borjú-és bárány - közepes 71 °C
  • Marha-, borjú-és bárány - jól sikerült 77 °C
  • Sertés 71 °C
  • Baromfi (darab) - csirke, pulyka, kacsa 74 °C
  • Baromfi (egész) - csirke, pulyka, kacsa 85 °C
  • Ground hús keverékek (hamburger, kolbász, húsgombóc, fasírt, húsos) - marha-, borjú-, bárány-és sertéshús 71 °C
  • Ground hús keverékek - baromfi 74 °C
  • Tojásételek 74 °C
  • Egyéb (hot dog, tölteléket és a maradékot) 74 °C

Salmonellosis, Hastífusz, paratifusz, hasi hagymáz[szerkesztés]

Salmonella járványok. 2004.
Salmonella typhi okozta typhoid láz. Tünetei: tartós láz (39°C - 40°C), gyengeség, hasi fájdalmak, fejfájás, étvágytalanság, egyes esetekben rózsaszín foltok a beteg mellkasán. 1964.
A nagymamám táplálkozás-higiéniai oktatáson vesz részt Libériában. Libériában a nők megtanulják, hogy melyek az egészséges élelmiszerek, hogyan lehet elkerülni a maláriát, hogyan, mikor és hol kell kezet mosni. Mikor kell használni rehidráló sót, mikor és hogyan lehet megszüntetni a hasmenést. 2012.
Salmonella járványok 2004. - 2008. között a US-ben.

A hastífusz a tífusz egyik formája, fertőző betegség, amelyet a Salmonella typhi nevű baktérium okoz.

Országok
Délkeleti és délnyugati európai országokban endémiás. Világszerte elterjedt,nagyobb mértékben Észak-Amerikában és Európában

Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 évre védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást.
Gyógyszeres terápia: Ciprofloxacin, Leflokin, Azithromycin, Rifaximin, Amoxicillin, Co-trimoxazol, Ceftriaxone

Antiszeptikum, dezinficiens: 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, 2%-os glutáraldehid, jodinok, fenolok, formaldehid

A szalmonellózis egy akut gastroenteritis, heveny fertőző betegség, hirtelen fellépő hasi fájdalommal, hasmenéssel, hányingerrel, hányással, kiszáradás súlyos lehet a csecsemők és az idősek körében. A halálesetek nem gyakoriak, kivéve a nagyon fiatal vagy nagyon idős vagy a legyengült immunrendszerű betegek esetében. Élelmiszer útján terjedő betegség, amely okozhat vérmérgezést, tályogot, endocarditist, tüdőgyulladást, enterális lázt, esetenként reaktív arthritis (Reiter-szindróma) alakulhat ki, és amelyek krónikussá válhatnak.

A Salmonella typhi (fakultatív gram-negatív bacilus), melyet a fertőzött emberek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra . Rossz 'közműellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik. Rezervoár a beteg ember, a házi és a vadon élő állatok - baromfi ( S. enteriditis) , sertés ( S. choleraesuis) , szarvasmarha, rágcsálók, lovak ( S. dublin ), hobby-állatok - teknősök, teknősök, kutya, macska. Zoonózis, mert közvetlen vagy közvetett érintkezés az állatok (háziállatok, különösen a madarak, hüllők, teknősök) is terjesztik.

A baktériumok megtapadnak a vékonybél és vastagbél nyirokmirigyeiben, ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a véráramba. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség, amely a láz ellenére jellegzetesen alacsony pulzusszám, fejfájás, influenzaszerű tünetek kísérik. Súlyos esetekben szív, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.

Brucellosis, Máltai láz, Hullámzó láz[szerkesztés]

B.melitensis Európában, 2006. (piros-megerősített fertőzés; narancs-klinikai tünetek megerősítve)
Brucellosisos beteg, más néven: Máltai láz, Hullámzó láz. (1968, Csehszlovákia.)

A máltai láz, hullámzó láz kórokozója a Brucella melitensis nevű baktérium, amit elsősorban fertőzött tehén, kecske, juh, sertés, kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Főként foglalkozási betegség. Emberről emberre nem terjed.

Országok
Világszerte, különösen a mediterrán országokban Európában és Afrikában, Közel-Keleten, India, Közép-Ázsia, Mexikó, Közép-és Dél-Amerika régióiban. Gyakori azoknál, akik nyers Caribou-t esznek, előfordulása gyakran attól függ, milyen mértékű az állati brucellózis mértéke, főként foglalkozási betegsége azoknak, akik a fertőzött állatokkal, illetve azok szöveteivel dolgoznak.

A szakszerű célzott, antibiotikus kezelés érdekében a beteget az akut szakban lehetőleg kórházba kell utalni, mert a betegség kimenetele az akut szakban alkalmazott helyes kezeléstől függ. Gyógyszeres kezelés: tetraciklin+ gentamycin, rifampicin, Ceftibuten, limeciklin)

Antiszeptikum, dezinficiens: 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, jód / alkohol oldatok, glutáraldehid, formaldehid.
Fizikai inaktiváció: fogékony nedves hő (121 °C-on legalább 15 percig) és száraz hő (160-170 °C-on legalább 1 órán át).
Környezetben hordozók: egész szervek - akár 135 nap, papír - 32 nap, a talaj - 125 nap, a vér 4 °C-on - 180 nap.

Kórokozó a Brucella melitensis (aerob grám-negatív bacillus)] elsősorban fertőzött tehén, kecske, juh, sertés, kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Emberről emberre nem terjed. Közvetlen érintkezés a fertőzött állatokkal, váladékaikkal, pl. ellésnél való segédkezés közben, vágóhídon vagy a fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztása (ez utóbbi esetben a brucellosis járványosan is előfordulhat).

Gazdaszervezet: emberek, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, szarvas, Caribou, jávorszarvas, kutyák, prérifarkasok.

Átviteli módok: lenyeléssel, közvetlen érintkezés útján bőrrel horzsolásokon és a nyálkahártyákon át. Belélegezve, de fertőzött szövetekkel, vér, vizelet, hüvelyi folyás, abortált magzattól. A fertőzött nyers tej vagy sajt fogyasztása, laboratóriumi szerzett (általában a aeroszolizációval).

Lappangási ideje változatos, leggyakrabban 5-30 nap, esetleg hosszabb is lehet. Fontosabb tünetek a lassú kezdet, continua, intermittáló vagy szabálytalan lázmenet, erős izzadás, ízületi és izomfájdalmak, lép- és májduzzanat. Abortív esetek is előfordulnak. Gyakori a hónapokig, esetleg évekig tartó idült lefolyás.

A brucellosis az állatgondozók, állat-egészségügyi és vágóhídi dolgozók foglalkozási betegsége, de vadonélő állatokkal kapcsolatba került emberek is fertőződnek. A fertőzés megelőzésére általános higiénés és munka-egészségügyi rendszabályokat kell foganatosítani. Terhes nők, 16 évesnél fiatalabbak és olyanok, akiknek kezén nyílt seb van, beteg állatok gondozásával nem foglalkozhatnak.

Hepatitis A, HAV, fertőző májgyulladás[szerkesztés]

Hepatitis A megoszlása, 2006. (sötétvörös: magas; piros: közepes - nagy; sárga: alacsony - közepes;szürke: alacsony)
A sárgaság a Hepatitis A vírus okozta betegség, amely abban nyilvánul meg, hogy a kötőhártya és az arcbőr megsárgul. Védőoltás van. Gyógyszeres terápia tüneti.
Antitest válaszok Hepatitis A vírussal.

A hepatitis A olyan, vírus által terjesztett fertőző betegség, amely a világ számos országában előfordul, a kórokozó mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, vagy nem ivóvíz minőségű csapvízzel kerül a szervezetbe.

Országok
Délkelet-Európai országokban magas az előfordulásuk. Endémia foka magas:Afrika, Dél-Ázsia, Ázsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa, valamint a Közel-Kelet régiói is.

Két módja van a védelemnek, az egyik, amely azonnali hatást gamma-globulin adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. A másik az aktív védőoltás elölt vírust tartalmaz. Az első védőoltás után 6-12 hónapos, a második után 10-15 éves védelem alakul ki. Csak tüneti kezelés lehetséges fertőzés esetén.

Antiszeptikum, dezinficiens: klór kezeléssel (ivóvíz), formalin (0,35%, 37 °C, 72 óra), perecetsav (2%, 4 óra), a béta-propiolaktonnal (0,25%, 1 óra).
Fizikai inaktiválás: UV- sugárzás.

Leggyakrabban a szennyezett ivóvíz vagy élelmiszer terjeszti. Terjedése széklet-szájon át űtvonalon (pl. fertőzött széklet jut el az ember szája, ha keze nem megfelelően tisztítják, vagy széklet, amely hepatitis A vírussal szennyezi az ivóvizet). A hepatitis "A" betegség megelőzése megfelelően hőkezelt, megbízható ételek, italok fogyasztása. Palackozott víz, saját kezűleg hámozott gyümölcsök, zöldségek fogyasztásának elkerülése, nyers kagylók, rákok, csigák, halak (tenger gyümölcsei) és jégkocka fogyasztásának a kerülése. Az utcai árusnál való étkezés kerülése. Személyi higiénia betartása, gyakori kézmosás. Járványügyi intézkedések, ha beteg személy van a környezetben.

A hepatitis A RNS-vírus (Picornaviridae, Hepatovirus), amely emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt készítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül.

A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

Hirtelen kezdet néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi. A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.

Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek[szerkesztés]

A fertőzést, fertőzött vérrel, szennyezett eszközökkel vagy szexuális úton lehet átvinni. Vérrel szennyezett eszköz lehet a tetováló tű, a közös borotva vagy manikűr felszerelés vagy a kábítószer használók közös tűje. Ha a kismama fertőzött, a terhesség vagy a szülés alatt átadhatja gyermekének a fertőzést. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is.

Hepatitis B, vírusos májgyulladás[szerkesztés]

HBV prevalencia, 2005. (Magas: nagyobb gyakorisága 8%- sötétpiros; Átlagos: 2-7% - piros; Alacsony: kevesebb, mint 2% - szürke.
Twinrix védőoltás - i-hepA & r-hepB-S-Ag.
Hepatitis B replikáció. 2007.

A hepatitis B, vírusos májgyulladás világszerte elterjedt fertőző betegség, a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Földön. A vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható, váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.

Országok
Endémiás Albánia, Bulgária, Románia. A hepatitis B fertőzés világszerte elterjedt, jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Föld teljes lakosságából. Hepatitis B endémiás Kínában és Ázsia más országaiban is. Az emberek többsége itt már gyermekkorában megfertőződik, az ázsiai országok populációjának 8-10%-a krónikus hepatitis B beteg. Ebben a régióban a krónikus fertőzés következtében kialakuló májrák és májzsugor a harmadik vezető halálok a férfiak körében és első a nők körében. Hasonlóan elterjedt a vírus az [[Amazonas
]] és Kelet-Európa bizonyos országaiban is, illetve magas a fertőzöttségi szint a Közel-Keleten és Indiában. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a népesség kevesebb, mint egy százalékát érinti a hepatitis B fertőzés.

Genetikai úton előállított hepatitis B vírus felületi antigént tartalmaz a védőoltás. Az immunreakció kialakulásához két alapvédőoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető védőoltás követ. Három védőoltás után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított védőoltási renddel oltanak. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.

Expozíció után: Hepatitis B immunglobulin (HBIg): HepaGam B ™, HyperHEP B ™.

Gyógyszeres terápia: expozíció utáni vagy krónikus fertőzés esetén: Peginterferon alfa-2a, Peginterferon alfa-2b, Lamivudin, Adefovir

A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést. A hepatitis B fertőzés történhet minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált orvosi fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében közös orvosi fecskendő használatával, tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúrával, testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó).

A kórokozó DNS vírus, (Hepadnaviridae, Orthohepadnavirus). Rezervoár az ember. Vektor nincs. Átvitele vérrel, testváladékkal. A hepatitis B egy olyan vírusos fertőző betegség, amely a májat támadja meg és akut valamint krónikus betegséget is okozhat. A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb. A gyermekkorban hepatitis B vírussal fertőzöttek 25%-a felnőttkorban krónikus hepatitis következményeként kialakuló májzsugorban vagy májrákban hal meg. A hepatitis B vírus fertőzőképessége 10x nagyobb, mint AIDS-et okozó HIV-é. A hepatitis B vírus fokozott munkaköri veszélyt jelent az egészségügyi dolgozók számára

HIV/AIDS, GIRD,[szerkesztés]

(DALY) aránya az AIDS országonként (100.000 lakosra). 2009.
AIDS tünetei. 2008.
Hiv időbeli lefolyása. 2004.
Óvszer. 2006.

Az AIDS(Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja.

Országok
Az AIDS a világon mindenütt elterjedt, de legnagyobb mértékben Afrikában, több ázsiai országban, illetve a volt Szovjetunió utódállamaiban. Jelenleg már körülbelül 42 millió ember fertőzött a világon.

Védőoltás nincs. Az orvostudomány mai állása szerint már lassítani lehet a vírus szaporodását, így mérséklődik az immunrendszer károsodása is és a beteg fertőzőképessége is csökken: 2 nukleozid + 1 proteáz inhibitor; 1 nukleozid vagy 2 + 1 nem-nukleozid; 1 nukleozid vagy 2 + ritonavir (egyedül vagy lopinavir) + (indinavir, amprenavir, szakvinavir vagy nelfinavir)

Megelőzése óvszer használatával.

A betegség vírusa az immunrendszer bizonyos sejtjeihez kötődik. Az immunrendszer működését gyengíti, évek során teljesen elpusztítva az un. sejtes védekezést. Nem szokványos kórokozók, daganatos betegségek és az idegrendszer károsodása okozhatják a halált. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobbak az eredmények. A fertőzés tényét ellenanyag-kimutatással lehet bizonyítani.

A HIV (emberi immunhiányt okozó vírus) RNS vírus (Retroviridae, Lentivirinae), a fertőzött ember (a rezervoár) vérével, nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival (placenta) és eszközökkel, valamint anyatejjel vihető át. Utazók számára az alkalmi szexuális kapcsolat jelenti a legnagyobb veszélyt. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található.

A kórokozó elterjedése változatos és jelenleg is változó a Földön. Afrikában, Kelet- és Dél - Ázsiában, Közép- és Dél-Amerika egyes országaiban főleg nemi betegségként terjed. A női lakosság fertőzöttsége igen magas. A szexuális szokások, a szexipar és a turizmus kedvez a betegség terjedésének. Az alkalmi nemi kapcsolat veszélye a nemi betegségek és az AIDS tekintetében 200x nagyobb, mint a malária veszélye. A fertőzöttek 90%-a nem tud betegségéről, felismerésük csak az AIDS tüneteinek megjelenési stádiumában történik!

A betegség lappangási ideje hosszú (évek), de a fertőzést követően kb. 6 héttel egy átlagos vírusinfekciónak megfelelő tünet-együttes bontakozhat ki, melyből általában nem gondoljuk, hogy a HIV vírusfertőzés következménye. A kialakuló AIDS-nek számos tünete van, az alább felsorolt általános tüneteken kívül akkor kell rá gondolni, ha valaki a rizikócsoportba tartozik, vagy olyan országban folytatott nem biztonságos szexuális életet, ahol gyakori az AIDS, illetve ilyen országokban részesült vérátömlesztésben. Fogyás, mely a saját testsúly 10%-át eléri, más okkal nem magyarázható, elhúzódó láz (1-2 hónap), elhúzódó hasmenés (1-2 hónap), elhúzódó köhögés (1-2 hónap), nem gyógyuló fertőzések.

A fertőzés korai tünetei a fertőzést követően 1-2 hónap múlva, az esetek 30%-ban enyhe, magától múló tünetek jelentkezhetnek. Testszerte kiütések, nyirokcsomó-megnagyobbodás, levertség, láz, izomfájdalom léphet fel. Néhány hét alatt maguktól elmúlnak. Ha a HIV fertőzésnek fennáll a kockázat, forduljon orvoshoz! Késői szövődmények: súlyos herpes simplex vagy moniliasis, krónikus köhögés, hasmenés, fogyás, nyirokcsomó megnagyobbodása, retinitis, encephalitis vagy Kaposi-szarkóma.

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Diftéria, torokgyík[szerkesztés]

Diftéria Hotspotok 1997. (WHO). Több mint 100 bejelentett eset(piros).
Jellegzetes duzzadt nyak, néha a "bika nyakát". 1995.
Diftéria elleni antitoxin. 1923.

Diftéria olyan betegség, amely elsősorban a felső légutakat betegíti meg. A kórokozó a Corynebacterium diphtheriae, amely leggyakrabban emberről emberre terjed. Gazdaságilag elmaradott országokban fordul elő főleg, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori védőoltások (pl. vallási meggyőződésből).

Országok
A diftériás esetek leghidegebb hónapokban terjednek a mérsékelt égövön. A trópusokon, szezonális trendek kevésbé eltérőek. Ahol az oltottsági arány csökkent, oda a diftéria visszatért. Így például a Szovjetunió felbomlása után 48 ezer új megbetegedést észleltek Oroszországban. India, Banglades, Vietnam, afrikai országok, Dél-Amerika (pl. Brazília), Németország, Kanada, Észak-Amerika.

Az aktív immunizálásban részesített gyermekeket csecsemőkoruktól többször oltják a betegséggel szemben: Di-Per-Te védőoltások. Felnőttek védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az országokba utazó felnőtteknek, ahol a betegség elterjedt (a védőoltásokat nem alkalmazzák) a tetanusz és poliomielitis védőoltással kombinált vakcinát adják: Dultavax, Boostrix 10 évente.

A megfertőzött betegeket passzív immunizálással: Equine antitoxin; antibiotikummal kezelendők: Erythromycin, Metronidazol, Eritromicin, Prokain penicillin G, rifampicin, klindamicin.

C. diphtheriae életképes száraz, élettelen felületeken 7 naptól 6 hónapig. A baktérium inaktiválható nedves hővel (121 °C-on 15 percig és 30 perc között) és száraz hővel (160-170 °C-on 1-2 óra)

Antiszeptikum, dezinficiens: klórhexidin, 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, glutáraldehid, formaldehid, jodinok, hidrogén-peroxid, perecetsav, kvaterner ammónium-vegyületek.

A rezervoár, a beteg ember (ritkán ugyan, de néhány biotípusok a C. diphtheriae is izolálták állatok, mint a tehén, macskák, lovak) cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével (csepp, kontaktus, tejtermékek, ruházat) terjeszti a Corynebacterium diphtheriae baktériumot, fakultatív gram-pozitív bacillus. Láz, nehezített légzés, rekedt köhögés és nyirokcsomó-duzzanat járhat a mandulákon látható jellegzetes szürkés felrakódással. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi fertőzést. Szövődményként a baktérium által termelt toxin szívizom és ideggyulladást, bénulást okozhat. Szövődmények a betegek között fulladás, bénulás, szívelégtelenség, kóma és halál is bekövetkezhet. Légúti diftéria, bőrdiftéria ismert.

Tuberkulózis, TBC[szerkesztés]

Rövid leírása[szerkesztés]
A tbc előfordulási gyakorisága országonként, az esetek száma 100 000 lakosra vetítve. (A WHO adatai, 2006)

██ >300

██ 200–300

██ 100–200

██ 50–100

██ <50

██ Nincs adat

A tüdőtuberkulózis (tbc, más néven tüdőgümőkór, Morbus hungaricus) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. A tbc kórokozója cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével. A tbc nemcsak a tüdőt érintheti, megbetegítheti a gyomor- bélrendszert (ha fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe), a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt. A tbc tüdőn kívüli formái napjainkban, a fejlett társadalmakban ritkák. Tbc-s megbetegedést okozhat még a szarvasmarhák tbc-jeként ismert M. bovis és az ebből kitenyésztett, lényegesen ártatlanabb BCG-bacillus (Bacillus Calmette-Guerin).

Országok[szerkesztés]

A TBC egy világjárvány. A 15 legnagyobb incidenciájú (új megbetegedések aránya) ország közül 13 Afrikában van, míg az összes új megbetegedés több mint a felét 6 ázsiai ország adja (Banglades, Kína, India, Indonézia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek). A tbc fertőzés előfordulási gyakorisága jelentősen függ a szociális helyzettől. A világon mintegy 8-12 millió új megfertőződés történik évente. Leggyakoribb a betegség Dél-Afrikában, ahol 100.000 lakosra több, mint 200 fertőzött személy jut. A legtöbb utazó kockázata a tuberkulózissal szemben alacsony. A betegség igen elterjedt az úgynevezett "fejlődő" országokban, de az újonnan diagnosztizált tuberkulózis esetek száma a "fejlett" országokban (a Szovjetunió utódállamaiban) is emelkedik. A XXI. Század első két évtizedében közel 1 milliárd ember válik újonnan fertőzötté a WHO adatai szerint. Közülük minden ötödiknél, azaz 20 Magyarországnyi embernél fejlődnek ki a tuberkulózis tünetei is, azaz betegednek meg a fertőzés következtében. A 200 millió megbetegedett közül mintegy 35 milliónyi ember fog meghalni 2000 és 2020 között, hacsak valamilyen forradalmi változás nem következik be a kezelés vagy a megelőzés terén. Magyarországon a XX. század elején észlelhető igen magas megbetegedési arány, napjainkra jelentősen lecsökkent. A második világháború után kiteljesedett az országot behálózó tüdőgyógyászati hálózat, felfedezték a tbc elleni hatásos gyógyszereket, általánossá vált a kór elleni védőoltás, így a tbc elleni küzdelem jelentősen felgyorsult. Ma hazánkban 20-35 fertőzött személy jut 100.000 lakosra a különböző megyékben.

Tünetek[szerkesztés]
A fő tünetek a variánsok és tuberkulózis szakaszaiban, sok más tünetek átfedő variánsok, míg mások több (de nem teljesen) bizonyos specifikus változatok. Többszörös variánsok jelen lehet egyszerre.

A kórokozó a Mycobacterium tuberculosis (a TBC kórokozója), ami cseppfertőzéssel terjed, és a megbetegedett emberektől lehet elkapni. A lappangási idő több hét, illetve néhány hónap is lehet, Gyengeség, elesettség Fogyás Láz Éjszakai izzadás Köhögés Véres köpet. Látens tbc fertőzést (LTBI), vagy aktív tbc-betegséget különböztetnek meg:

A tbc tünetei[szerkesztés]

A tüdőtuberkulózis tünetei nem specifikusak, azaz nem említhetünk olyan tüneteket, melyek fennállása esetén a diagnózis biztosan kimondható, így annak megállapításához további vizsgálatok szükségesek. A betegség általános tünetei: fogyás, hőemelkedés, izzadás (főleg éjszaka), étvágytalanság, fáradékonyság, gyakran jelentkező meghűlések. A légzőszervi tünetek közül leggyakoribb a köhögés és köpetürítés. A betegségre jellegzetesnek régebben a véres köpetet tartották, ám ez nem mindig jelentkezik (napjainkban pedig oka inkább a tüdő rosszindulatú daganata). Ritkábban mellkasi fájdalom, nehézlégzés észlelhető. Gyorsan rosszabbodó, vagy a tüdő nagy területének érintettségekor magas láz, gyors ütemű testsúlyvesztés jelentkezik, a fulmináns forma nagyon súlyos esetben akár halált is okozhat. A tbc diagnosztikája

A tbc kezelése[szerkesztés]
Kemoterápia[szerkesztés]

A tüdőtuberkulózis gyógyszeres kezelése két fázisra bontható: az intenzív és a stabilizációs fázisra. Az intenzív terápia két vagy három hónap időtartamú kezelést jelent, a következő szerek hármas vagy négyes kombinációjával: isoniazid, rifampicin, pyrazinamide, ethambutol, esetleg streptomycin. A stabilizációs fázis legtöbbször isoniazid és rifampicin kombinációt jelent, de szóba jön az említett szerek bármelyike. A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb gyógyszerekkel, a legmegfelelőbb dózisban és időtartamig kell megválasztani, a kórokozó laboratóriumi vizsgálatát figyelembe véve. A terápia beállítása kórházi körülmények között, tüdőgyógyászati osztályon történik. A hazabocsátott betegek kezelésének ellenőrzése a tüdőgondozó, illetve a háziorvos feladata.

A rendszeres orvosi ellenőrzés jelentősége igen nagy, mivel így nyomon követhető a páciens állapotának alakulása, a gyógyszerek esetleges mellékhatásai, feltérképezhetők a beteggel kapcsolatba került személyek, akik szükség esetén szintén kezelést kapnak, megfertőződésük megelőzésének érdekében. A betegség kimenetele kis elváltozások, az orvossal való megfelelő együttműködés esetében teljes gyógyulás is lehet. A kezelést éppen ezért minél hamarabb el kell kezdeni, s az orvos utasításait pontosan követni kell.

A hagyományos gátlószerekre nem reagáló, ún. multidrog-rezisztens (MDR) TBC baktériumok gyakorlatilag minden országban megjelentek a WHO felmérései szerint.

Sebészi kezelés[szerkesztés]

Sebészi kezelés is szóba jöhet, ha a tüdő funkciója azzal javítható, ha valamely szövődmény elhárítása vagy megelőzése azt megkívánja, ezen felül diagnosztikai problémák és a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatékonysága esetén.

TBC megelőzése[szerkesztés]

Magyarországon a megelőzés jól szervezett, több lépcsős folyamat. Az újszülöttek még hazaadásuk előtt, a gyermekágyas osztályon megkapják a BCG oltást, melynek hatása 12-14 évig tart. Amennyiben az oltás helyén reakció nem észlelhető, újraoltás válik szükségessé. Új fertőzött felfedezése esetén fel kell deríteni a vele kapcsolatban álló személyeket s szükség esetén azok gyógyszereket kapnak megfertőződésük elkerülése érdekében. A megelőzést szolgálja a kiépült szűrési rendszer, miszerint 14 év felettiek esetében évente egyszer kötelező tüdőszűrésen részt venni. A szűrés egyéb tüdőbetegségek (például rosszindulatú daganatok) korai felismerésére is alkalmas, ezért jelentősége nem csak a tbc felismerésében van.

Talajjal -és a vízzel összefüggő fertőzések[szerkesztés]

Tetanusz, merevgörcs[szerkesztés]

(DALY) a tetanusz országonként (100.000 lakosra). 2009.
Opisthotonusban szenvedő beteg tetanusztól - a festmény Sir Charles Bell - 1809.
Risus sardonicus. Arctetánia, összehúzódása a rágó- és nyak-izmoknak. Tetanus bacillus (Clostridium tetani) exotoxinja okozza.
Jelentett tetanuszos esetek 2006-ban

A tetanuszt a földdel, porral szennyezett Clostridium tetani nevű, neurotoxikus, bakteriális spórák, sérüléseken keresztül okozzák, amelyek a talajon kívül az állati belekben is megtalálhatók. Bárki megkaphatja, akinek a sérülése földdel szennyezett. Gyakori az afrikai és ázsiai országokban, illetve más, fejlődő országokban.

Országok
Előfordulása világszerte. Esetek sporadikusak és viszonylag ritka a fejlett ipari országokban. Számos fejlődő országban Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, a betegség továbbra is fontos halálok. Megtalálható globálisan a talajban és a székletben, izolált emberi bélben, és különböző helyi fertőzésekben.

A megelőzés legjobb specifikus módja a tetanusz elleni védőoltás. A gyermekeket, csecsemőkoruktól 11 éves korig kötelezően, ismételt védőoltásban részesítik (Di-Per-Te, Di-Te). 21 éves kortól - tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására - 10 évenként emlékeztető védőoltás javasolt (tetanusz vagy diftéria - tetanusz - poliomielitis elleni kombinált oltóanyag).

Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Utazók számára javasolt az emlékeztető védőoltás, ha a baleset kockázata nagyobb, ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli - és ha az egészségügyi ellátás bizonytalan. Az oltásnak helyi reakciója lehet (fájdalom, bőrpír, duzzanat) esetleg a beadás után hőemelkedés is jelentkezhet.

Fertőzés esetén oki és tüneti gyógyszeres terápia: Metronidazole, Penicillin G, Doxycycline, Diazepam. Azonnali kezelés humán tetanusz immunglobulin (TIG) vagy ló antitoxin ha az emberi immunglobulin nem érhető el.

Sebfertőtlenítés a megelőzés fontos, aspecifikus módja a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg, szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad.

Okozója a Clostridium tetani(anaerob, spórás, grám-pozitív bacillus), mely földdel szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a szervezetbe. A baktérium spórái évekig megmaradnak a talajban és a porban, ellenállnak a hőnek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a napfénynek. Tetanusz fertőzésre gyanús sérülések lehetnek: mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás.

A betegséget a baktérium erős toxinjával károsítja az idegrendszert, izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek. A toxin erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a szájzár) és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak halált.

Teendők tetanusz-fertőzésre gyanús sérülés esetén:
A megfelelő, szakszerű orvosi, sebészeti ellátás mellett a sérültet védőoltásban kell részesíteni. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült (1940. december 31. után születettek, ill. az ennél idõsebbek közül fõként az 1986. évtõl megkezdett kampányoltások során oltottak) sérültek számára elegendõ 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid adása.

Ha a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elõ, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn, akkor a toxoid mellett 1 ampulla 500 NE “TETIG 500”-at kell adni. Ha az alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült személy utolsó oltását egy éven belül kapta és sérülése nem súlyos, nem szükséges tetanusz toxoidot adni. 11 évesnél fiatalabb sérült esetén tetanusz toxoid helyett a védõoltási naptár szerint soron következõ tetanusz toxoid tartalmú oltóanyag (DPT vagy dt) adása ajánlott.

Alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) sérültet 500 NE TETIG 500 immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell aktív/passzív immunizálásban részesíteni. A sérülés ellátása és az ehhez társuló aktív/passzív immunizálás után a sérült aktív immunizálását folytatni kell a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztetõ oltás) eléréséig.

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség, rabies[szerkesztés]

SVG világtérkép veszettség-mentes országok (zöld) 2010-ben.
Veszett kutya nyálcsöpögése, amely elsődleges jele a betegségnek. Az utóbbi években több mint 90%-a az eseteknek vadon élőknél jelentkezik. 1955.
Fametszet: veszett kutya a középkorban. 2010.

A veszettség vírus okozta fertőzőbetegség, amely gyulladásos folyamatot idéz elő a központi idegrendszerben. Gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű.

Országok
A betegség az Antarktisz kivételével mindenütt előfordul. Igen gyakori számos közép- és dél-amerikai, ázsiai, illetve afrikai országban. Dél-Európában mindenütt jelen van (kivéve Gibraltár, Málta, Monaco és Portugália)

Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz. Fertőzés alapos gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt védőoltással meg lehet akadályozni a betegség kialakulását. Folyamatosan fennálló veszélyeztetettség esetén célszerű védőoltást adni megelőzés céljából. Az állat harapásakor tetanusz fertőzés (merevgörcs) is bekövetkezhet, ennek megelőzésére másik védőoltás szükséges. Az alapos sebtisztítás, sebellátás mindkét betegség veszélyét jelentősen csökkenti.

3 hónapnál hosszabb ideig fertőzött területen tartózkodóknak, kisgyermekeknek vagy foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek részére (zoológus, barlangász, néprajzkutató, vadász, kerékpárral, motorkerékpárral utazók stb.) a 0., 7. és a 21 - 28. napon kaphatnak védőoltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb védőoltásra szükség van! Tartós veszélyeztetettség esetén 1-2 évenként emlékeztető védőoltást kell adni. A fejlődő országokban a modern vakcinák esetleg nem hozzáférhetők, így sérülés esetén az orvosi ellátásnak egyéb veszélye is lehet. Védőoltás okozta nem várt reakcióként helyi bőrpír, fájdalom esetleg láz, fejfájás léphet fel.
Gyógyszerkölcsönhatások és védőoltás
Sugárkezelés, klorokvin, kortikoszteroidok és más immunszuppresszív szerek csökkenthetik a veszettség vakcina hatásosságát.

Gyógyszeres terápia csak tüneti: Rabies immune globulin, Szigorúan elkülönítve, szupportív. A Milwaukee protokoll (elhúzódó mély szedáció és támogatás) sikeres bizonyos esetekben.

RNS vírus (Rhabdoviridae, Mononegavirales, Lyssavirus) okozza a veszettség tüneteit. Az állatvilágban elterjedt kórokozó, emlősök és rágcsálok fertőzik az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskákat, róka, sakál, farkas, mosómedve, mongúz, denevér, ritkán rágcsáló vagy nyúl. Az emberi fertőzés a bőrön illetve a nyálkahártyákon keresztül, a beteg állat harapása, marása révén történhet. A veszett állat teteme is fertőz! Az amerikai kontinensen denevérek, vámpírok fertőzöttsége is ismert, ezek tartózkodási helyén, a barlangokban a belélegzett levegő is tartalmazhatja a vírust.

A vírus a fertőzött állat nyálával belép a harapás, karcolás, sérült bőrön, nyálkahártyán vagy a légzőrendszeren keresztül a keringésbe. A vírus ezután hozzáfér a központi idegrendszerhez, majd a perifériás idegekhez. A transzmisszió előfordulhat nem diagnosztizált beteg szervének átültetésekor. A szokásos lappangási idő 3-8 hét, bár ez változhat néhány naptól 1 évig is. A vírus a behatolási kaputól idegrostok mentén halad a központi idegrendszer felé, ahol gyulladást, majd elhalást okoz. Jellegzetes tünetek az idegfájdalom, fejfájás, láz, víziszony, depresszió vagy dühroham. A halált légzésbénulás okozza. A betegség gyógyíthatatlan. A lappangási idő néhány naptól, hónapokig tarthat. Ez alatt az idő alatt van lehetőség arra, hogy védőoltással - a tünetek megjelenése előtt - védelmet alakítsunk ki.

Kockázati tényezők
Emberek, akik szoros kapcsolatban vannak az állatokkal, így állatorvosok és állat-egészségügyi személyzet, a szabadban dolgozó munkavállalók, valamint laboratóriumi dolgozók. Nagyobb a kockázata azoknak, akik vadásznak, csapdáznak vagy barlang-feltárással foglalkoznak (barlangászok), szoros kapcsolatban kerülnek potenciálisan veszett állatokkal, mint például: denevérek, róka, mosómedve. A gyerekek kockázata nagyobb a veszettség megfertőződésére. Kockázat függ az útvonal céljától és időtartamától, valamint az utazó tevékenységétől és az orvosi ellátástól.

Gyakorlati tanácsok kóbor állatok támadásának elkerülésére[szerkesztés]

Emberevő ragadozók. Kilátóhely az Addo Elephant National Parkban. 2009.
Farkas. Canis lupus. 2004.

Országok
Preexpozíciós oltási sorozatot felvenni az alábbi országok esetén: Afganisztán, Brazília, Banglades, Bolívia, Kína, Kolumbia, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Haiti, India, Indonézia, Mexikó, Burma (Myanmar), Nepál, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Sri Lanka, Thaiföld, Vietnam, Jemen és számos afrikai ország. Hátizsákos turisták, kerékpárral utazók veszélyeztetettsége magasabb.

A veszettség kórokozóját leggyakrabban kóbor kutyák, esetleg vadállatok, denevérek, sakálok, rókák, majmok terjesztik. Vannak országok ahol különösen sok kóbor állat él, ezért a betegség előfordulása is magas. Tanácsos az állatoktól tisztes távolságban maradni mert, amikor még a veszettség korai szakaszában vannak feltűnő tünetek nincsenek csak a viselkedésük lehet rendellenes. Ha egy vadállat (kutya) fenyegető módon közeledik, ne fusson el, mert akkor ösztönösen harapni fog! Maradjon mozdulatlanul, kézzel a test mellett és kerülje a szemkontaktust!

Ha a kutya elveszti az érdeklődését ön iránt, lassan távolodjon el és kerüljön ki a látószögéből. Ha megtámadja a vadállat, próbálja meg a kabátját vagy valami kéznél lévő tárgyat a szájába tömni! Hogyha megharapta, alaposan mossa át a sebet szappanos vízzel, majd fertőtlenítse. Azonnal keressen egy egészségügyi központot ahol megkaphatja a veszettség (rabies, lyssa) elleni immunglobulint (passzív immunizáció) és elkezdhetik a veszettség elleni oltási sorozatot (aktív immunizáció, mely öt védőoltásból áll). Kérjen a klinikáról oltási bizonyítványt az oltóanyag nevével, beadási dátumával, dózisával kitöltve!

Ha nem talál olyan helyet ahol passzív immunizácíóban részesíthetik, térjen haza Magyarországra amilyen gyorsan lehet. Fontos, hogy a harapás utáni kezelést még a veszettség klinikai tüneteinek a megjelenése előtt megkapja, különben a fertőzés halálos kimenetelű lehet. Akkor is kockázata van a veszettségnek, hogyha a tulajdonos bizonyítja, hogy beoltották az állatot, ezért ha lehet, 10 napig meg kell figyelni! Ha 10 nap után is egészséges, az azt jelenti, hogy nem volt veszett a harapás időpontjában. A megfigyeléstől függetlenül elkezdhető az oltási sor, amely abbahagyható, ha kiderül, hogy a kutya nem veszett.

Ha közvetlenül állatokkal fog dolgozni, vagy távoli vidéki területeken kirándul, ahol nincs hozzáférhetőség a modern veszettség elleni oltóanyaghoz, ajánlatos az utazás előtti preexpozíciós oltási sor beadása (három oltásból áll). Hogyha ezután harapja meg egy veszettségre gyanús kutya, kevesebb oltást kell kapnia és passzív immunizációra sincs szükség. Ha kisgyerekkel utazik veszettséggel érintett országokba, még inkább ajánlatos a preexpozíciós oltás, mivel a gyerekek hajlamosabbak a kóbor állatok cirógatására, és emiatt gyakrabban szenvednek el állatharapást.

Észak-, Nyugat-, és Kelet-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Észak-Európa sötétkék.
Imunoglobulinok. 2006.

Országok
Belgium[32], Belorusszia[33], Cseh Köztársaság[33], Dánia[34], Egyesült Királyság[32], Észtország[35], Finnország[36], Hollandia[32], Írország[32], Izland[32], Lengyelország[37], Lettország[38][39], Litvánia[40], Luxemburg[41], Moldovai Köztársaság[42], Németország[43], Norvégia[44], Orosz Föderáció[45], Svédország[46], Szlovákia[47] és Ukrajna[48]. A terület északi és nyugati része egészségügyi és járványügyi szempontból nem tér el a magyarországitól.

Életmódbeli tanácsok

  • Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
  • Hasmenés tüneti kezelésére való felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése, nozokomiális fertőzések átvitele problémát okoz sok területén, mert nem megfelelő az infekciókontroll. Szűrése a vérnek transzfúzió előtti nem megfelelő sok kórházban.
  • Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt.

Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF[szerkesztés]

Férfi betegnél diagnosztizáltak krími-kongói vérzéses lázt (C-CHF). 1969.
Hyalomma kullancs a vektora a vérzéses láznak. 2006.

Széles körben elterjedt, kullancs által terjesztett vírusos betegség a Krími-kongói haemorrhagias láz. Zoonózis, amely háziállatok és vadon élő állatok által terjesztett fertőzés. A Krími-kongói vérzéses láz emberről emberre terjed, és az eset-halálozási arány mintegy 30%-os.

Országok
Orosz Föderáció endémiás, Bulgária, a volt Szovjetunió Fekete-tenger és Kaszpi-tenger parti területei, volt Jugoszlávia. Ez a széles körben elterjedt vírus Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában is endémiás.

Védőoltás nincs. Terápiája tüneti gyógyszeres kezelés: láz-és fájdalomcsillapítás, folyadék-és elektrolitpótlás, Ribavirin

Haemorrhagiás lázat okozó RNS vírus, Bunyavírus-fertőzés (Bunyaviridae, Nairovirus, CCHF virus), melyet többnyire Hyalomma-kullancs terjeszt. Rezervoár nyúl, kecske, szarvasmarha, kullancs, madarak. A beteg ember vagy az állatállomány fertőzött váladéka, ami fertőz.

Lappangási idő 1-6 nap. Jellemzi a hirtelen fellépő láz, torok-, izom,-fej-,nyak,-hát,-has-fájás, bőr és nyálkahártya vérzések, fényérzékenység, hepatitis (májgyulladás), hányinger, hányás és nyirokcsomó-megnagyobbodás. A halálozás széles határok között mozog attól függően, hogy időben részesül-e a beteg megfelelő egészségügyi ellátásban. Mortalitás 30%-os.

Pásztorok, állatgondozók és vágóhidak dolgozói az endémiás területeken vannak kitéve a CCHF-nek. Az egészségügyi dolgozók az endémiás területeken vannak kitéve a fertőzésnek, akik fertőzött vérrel és testnedvekkel dolgoznak. A nemzetközi utazók endémiás régiókban ki vannak téve a fertőzésnek.

Kullancs encephalitis[szerkesztés]

Balti országok, Finnország, Németország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia
Bővebben...

Lyme-kór[szerkesztés]

Balti-országok, Finnország, Németország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia
Bővebben...

Élelmiszer és víz által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Campylobacteriosis[szerkesztés]

Kislány üveg vízzel Boromatában, északkeleti CAR, közel Chadhot. A hasmenés rendkívül magas 5 éven aluli gyermekek körében. 2007. Junius 18
Campylobacter baktériumok az első számú oka az élelmiszerekkel kapcsolatos emésztőrendszeri betegségeknek 2008.

Campylobacteriosis egy akut bakteriális fertőzés, amely megtámadja az emésztőrendszert, szennyezett étel, ivóvíz vagy a nyers tej fogyasztása után. A betegség jellemző a hasmenés, hasi fájdalom, rossz közérzet, láz, hányinger és hányás.

Országok
Globálisan, a hasmenések 5-14%-a a jelentett eseteket Campylobacter fertőzés okozza. Az iparilag fejlett országokban a betegséget döntően idősebb gyermekek, és fiatal felnőttek kapják el. A fejlődő országokban, leginkább érintettek a csecsemők és a 2 év alatti gyermekek. Emelkedő számban fordul elő világszerte. Észak-Európában kicsi a kockázata a fertőzésnek.

Védőoltás nincs. Kezelése tüneti, súlyosabb esetben célzott antibiotikum adható.

Erythromycin, Ciprofloxacyn, Clarithromycin, Azithromycin, Levofloxacin, Trovafloxacin, Pefloxacin, Sparfloxacin, Moxifloxacin, Gentamicin

A Campylobacter baktériumtörzs (mikroaerofil gram-negatív bacillus) által okozott fertőzéses megbetegedés, mely lázzal, hasmenéssel jár. A Campylobacter jejuni hasmenéses megbetegedések kórokozója, az "utazók hasmenése" nevű kórképben is szerepet játszik. Lázas hasmenés vagy vérhas, hányás vagy véres széklet gyakran jelentkezik, súlyos hasi fájdalom utánozza vakbélgyulladás, betegség leggyakoribb a gyermekek körében, és 1-4 napig tart.

A baktériumok rezervoárjai a madarak, emlősök (sertés, szarvasmarha, bárány), baromfiak, rágcsálók bélcsatornája, zoonosis. Leggyakrabban fertőzött ételek (vektora) fogyasztásával terjed a betegség (nem jól sütött, főzött étetek, tej révén ). A fejlettebb országokban az emberről-emberre terjedés gyakoribb lehet. Nem minden fertőzés jár klinikai tünetekkel.

Utazók hasmenése[szerkesztés]

E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella ritka
Jelenleg csak a hastífusz és a kolera ellen van védővédőoltás. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a közműellátottság szegényes. A hastifusz tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi fájdalmat, lázat okozhat, 3 évre nyújt védelmet. Kolera megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt.
Bővebben...

Hepatitis|Hepatitis A[szerkesztés]

Alacsony előfordulás
Bővebben...

Salmonella|Salmonellosis[szerkesztés]

Emelkedő számban
Bővebben...

Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek[szerkesztés]

AIDS|HIV/AIDS[szerkesztés]

Ukrajna, Orosz Föderáció
Bővebben...

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

endémiás (kivétel: Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság).
Bővebben...

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Diftéria[szerkesztés]

Belorussziában és az Orosz Föderáció
Bővebben...

Észak-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Észak-Afrika
Albrecht Dürer (1471-1528) egyik vázlat, melynek témája a lépnagyobbodás maláriától (splenomegalia).
Gizah. 2006.

Kötelező oltás: -
Javasolt oltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Veszettség Poliomyelitis

Országok
Algéria[49], Egyiptom[50], Kanári-szigetek[32], Líbia[51], Marokkó[52],, Nyugat-Szahara és Tunézia[53],

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem, hőség elleni védekezés
  • Malária megelőzése: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Skorpiócsípések, kígyómarás
  • Magas a gépjármű-balesetek száma
  • Erőszakos sérülés fordulhat elő
  • Vér transzfúzió előtti szűrés nem megfelelő sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések[szerkesztés]

Malária, váltóláz[szerkesztés]

Plasmodium falciparum és chloriquin rezisztencia globális eloszlása. 2006. október 8. afrique
Fő tünetei a maláriának. 2009.
Plasmodium sp. életciklusa. 2002.
Anopheles stephensi
Testhőmérsékletek adatai négy napon keresztül. Tipikus lázmenetek a malária fertőzés különböző Plasmodium fajok esetén. 2010.
MalariacycleBig.jpg

A malária akut, influenzaszerű megbetegedés, amit négy parazita: Plasmodium falciparum, Plasmodium vivax, Plasmodium ovale és a Plasmodium malariae okoz. Gyakori és életveszélyes betegség számos trópusi és szubtrópusi területeken. A legelterjedtebb fertőző betegség a világon. Évente több mint 1 millió ember halálát okozza. A malária jelenleg a világ tíz legveszélyesebb fertőző betegségének egyike.

Országok
Chloroquin érzékeny malária: időszakosan Algéria, Líbia, Marokkó, Nyugat-Szahara. Malárianincs: Kanári-szigetek, Tunézia és Egyiptom. Malária van: Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Óceánia és a Karib-térség bizonyos területein elterjedt (107 országban endémiás). 80 százalékát afrikai és ázsiai országban regisztrálták: Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Kenya, az ázsiai régióban pedig India, Szudán, Burma, Banglades, Indonézia, Pápua-Új Guinea és Pakisztán. Az egyik kiemelten veszélyes zóna a malária szempontjából a dél-szaharai vidék, ide tartozik Kenya, Tanzánia, Zimbabwe, Ghána, Guinea és Etiópia, Zanzibár és Mauritius szigete.

Védőoltás nincs.
Gyógyszeres megelőzés van: az övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. Delagilt kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva.
Gyógyszeres terápia[54] fertőződés esetén:
Falciparium rezisztens kórokozó: Lumefantrine/Artemether, Quinine + Doxycycline vagy Clindamycin, Atovaquone/proguanil, Artesunate i.v. súlyos malária
Chloroquine érzékeny P. ovale vagy P. vivax: Primaquine

Maláriás területek A, B és C zónái a WHO-szerint
Maláriás területek a kórokozók elterjedése és gyógyszerérzékenysége szerint a WHO zónákba sorolja[55]. A kórokozók sajátossága, hogy a gyógyszerrel szemben idővel ellenállókká válnak. Emiatt folyamatosan új készítmények kidolgozására és alkalmazására van szükség.

Az A övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. Delagilt kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva[56].
B övezetben a heti egyszer két tbl. Delagil mellett, naponta két tbl. Paludrint kell bevenni. :Utóbbi hazánkban nem kapható, így e kombinált tbl. szedése helyett a Lariam tbl. javasolt. A Paludrin tabletta a célországban beszerezhető és elég a megérkezéstől szedni.
A C övezetben a legsúlyosabb maláriát okozó plazmódium (Pl. falciparum) ellen a Lariam biztosít védelmet. Alternatívát jelent a Doxycyclin vagy a Malarone.

Egysejtű plazmódium (Parazita, Protozoa, Sporozoa, Coccidea, Haemosporida, Plasmodium spp.) a malária kórokozója (P. falciparum, P. ovale, P. vivax, P. malariae), melyet az Anopheles szúnyogok vérszívás közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az egysejtű lény az emberben és a szúnyogban is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség. Főemlősök a rezervoár (Plasmodium knowlesi), vektora a szúnyogok, vérrel szállítódik egyik emberről a másikra..

A szúnyogcsípés után, 6 -16 nappal kezdődik hidegrázással, melyet erős verítékezés követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és lázas időszakok. Lép-, májduzzanat, súlyos formában idegrendszeri jelek és veseelégtelenség a főbb tünetek. A vörösvérsejtek szétesése következtében a vizelet sötét színű lehet. Ritkán előfordul, hogy a malária tünetei hónapokkal az utazás után jelennek meg.

Megelőzésre 2000 m tengerszint felett nincs szükség és a turisták által látogatott helyek többnyire maláriamentesek. A malária gyógyszeres profilaxisa és a rovar-riasztás (+szúnyogháló) együttesen véd! A maláriát terjesztő szúnyog napnyugtától napkeltéig csíp, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van: Protect B, Szu -Ku, Autan.

A WHO nyílt levele a hatékony a malária elleni védekezésről:
1.Legyen tisztában a malária veszélyességével, a tünetekkel, a lappangási idővel!
2.Tegyen meg mindent a szúnyogcsípések ellen, védekezzen különösen esős időben és napnyugtakor külsőleg is! Megfelelő ruházat viselése és védőkrém használata, a szobában pedig moszkitóhálóval és elektromos szúnyogriasztóval védekezni!
3.Szedjen malária elleni gyógyszert, hogy megelőzze a betegséget!
4.A maláriafertőzés-veszélyes területről való visszaérkezés után még 3 hónappal később is erre a betegségre kell gyanakodni, amennyiben maláriára jellemző tünetek jelentkeznek az utazónál!

Filariasis, nyirokfilariázis, fonalféreg-betegség[szerkesztés]

A nyirokrendszeri filariasis országonként (100.000 lakosra). 2009.
Filariasis kórokozója microfilaria Brugia malayi. Eltérően Wuchereriatól, a mikrofilária ebben a fajban szorosabban csavarodó spirál alakot vesz fel.
A láb elefantiázisa filariasis férgesség (nematoda) miatt. Luzon, Fülöp-szigetek. 2008. május 27. phil.cdc.gov

A fonalférgesség olyan betegség, ami a fertőzést követően hónapokkal később okoz tüneteket, a kifejlődő férgek gátolják elsősorban az alsó végtagokban a nyirokkeringést. Az alsó végtagok, vagy az ágyéktájék, illetve a nemi szervek megduzzadnak, vizenyősek lesznek.

Országok
Wuchereria bancrofti endémiás 78 országban, és befolyásolja 128.000.000 ember életét világszerte . Ez a széles körben elterjedt fonálféreg párás és trópusi régiókban, Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigeteken. (Nílus-delta, Szubszaharai Afrika).

Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia: Dietil-karbamazin (DEC) rendszeres használata profilaxisként, Albendazol, dietil-carbamazine citrát és albendazol kombináció, Ivermektin, ivermektin és albendazol kombináció, Doxycycline.

A Lymphaticus filariasis okozói fonalférgek (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae) a Wuchereria bancrofti, Brugia malayi, amelyeket szúnyogok (Aedes, Culex, Anopheles és Mansonia) terjesztenek(vektor). A nőstény fonalférgek 10 cm hosszú és 0,2 mm széles, míg a hímek csak mintegy 4 cm hosszúak. Lappangási idő: 5- 18 hónap. Gyakran nincsenek tünetek, néha visszatérő láz, ágyéki-, hónalji nyirokmirigyek fájdalmas, gyulladásos duzzanata. A tünetek maguktól elmúlnak, de hónapok, évek múlva visszatérhetnek.

Súlyosabb esetben a láb, kar, herezacskó nagyfokú duzzanata lehet, ezt elefantiázisnak (elefántizmus) nevezik. Ritkán asztmaszerű reakció, köhögés, légszomj, fehérvérsejtszám emelkedéssel jár. Ez a forma jól kezelhető dietil-karbamazint tartalmazó tablettával. Trópusi pulmonális eosinophilia egy potenciálisan súlyos progresszív tüdőbetegség, amely éjszakai köhögéssel, sípoló légzéssel, lázzal, az immunrendszer hiperreaktivitásával jár, amit a tüdő kapillárisokban szaporodó kórokozók okoznak, a mikrofiláriák.

Rift-völgyi láz, Rift-völgyi encephalitis, RVF[szerkesztés]

Megoszlása ​​a Rift-völgyi láznak Afrikában (kék: járványos betegségek és jelentős kitörés Zöld: ismert, bizonyos esetekben, időszakos vírus izolálás vagy szerológiai bizonyíték van. 2007.
Ez a transzmissziós elektronmikroszkópos mikrokamera (TEM) ábrázolta erősen kinagyított szövet, amely fertőzött a Rift-völgyi láz (RVF) vírusával. 2006.

Rift-völgyi láz egy akut, vírusos fertőző betegség, amelyt háziállatok (például juh, szarvasmarha, kecske) és az ember terjeszt. RVF lázat, vérzést, encephalitist és retinitist okoz az emberben.

Országok
RVF endemikus Szubszaharai Afrikában. Szórványos járványok Egyiptomban, Madagaszkáron, és Mauritániában jelentkeznek. Nagy járvány fordultak elő Kenyában, Szomáliában, Tanzániában, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Madagaszkáron és Dél-Afrikában. Gócokban Egyiptomban. Mentes: Anguilla Antigua Argentína Aruba / Curaçao Ausztrália Bahama-szigetek Barbados Belize Bermuda Brazília Brit Virgin-szigetek Kajmán-szigetek Chile Costa Rica Kuba Dominika Európai Közösség Guatemala Honduras Izland Japán Mexikó Új-Zéland Nicaragua Norvégia Panama Saba, St. Martin és Bonaire St. Eustatius St. Lucia St. Vincent és a Grenadine-szigetek Svájc Amerikai Egyesült Államok Uruguay

Védőoltás nincs. Kezelése jelenleg csak tünetileg lehetséges.:Ribavirin?

Megelőzés rovarriasztók használatával, szúnyogcsípés elkerülésével lehetséges.

Kórokozója egy Phlebovírus (RNS vírus), Bunyaviridae, Phlebovirus), amelyt Aedes és Culex moszkitók (szúnyogok) terjesztik állatokról (rágcsálok, birkák, szarvasmarhák, háziállatok) az emberre. Ízeltlábú vektor (szúnyog, kullancs) úgy terjeszti, hogy viraemiás emlősök (rágcsálók) vérének szívásával fertőződik, élethosszig fertőzött marad és transzováriálisan az utódok is fertőződnek. Leginkább azok a személyek betegszenek meg, akik a fertőzött állatok vérével közvetlenül érintkeznek (pl. farmon dolgozók, mészárosok, állatorvosok). A turisták körében nagyon ritka a megbetegedés.

A betegség tüneteinek lappangási ideje 3-7 nap. A betegség bevezető tünetei hirtelen magas lázzal (néhány nap alatt megszűnik), izom- és izületi fájdalommal, fejfájással kezdődik. A sárgalázhoz hasonlóan, a kóros eltérések a májban, vesében, lépben észlelhetők. Az esetek 5 %-ban a bőrön pontszerű vérzések, véres széklet, vérhányás alakulhat ki. Szövődményként súlyos vérzések, idegrendszeri tünetek, vakság fordulhatnak elő (encephalitis, hemorrhagia, beteg megvakulhat a retina vasculitise miatt).

Dengue-láz, csonttöréses láz[szerkesztés]

A térkép a dengue-láz megoszlását mutatja a világban. Piros: Epidémiás dengue területek. Kék: Aedes aegypti.2006. Mindössze 7 hét alatt Brazíliában 204.640 dengue esetet regisztráltak, ami járványnak tekinthető.[57]
Életkor-standardizált fogyatékossággal korrigált életévre, a Dengue aránya országonként (100.000 lakosra). 2009.
Dengue-láz tüneteinek sematikus ábrázolása. 2011.
A kurzus a Dengue betegség. Alapján WHO iránymutatások 2009.WHO Dengue

A Dengue-láz a legtöbb trópusi országban elterjedt, a dengue-vírus okozza. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a fertőzött területeken. Súlyos esetekben, elsősorban gyermekekben, vérzések alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a betegség 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.

Országok
A dengue az egyenlítő környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a Ázsiában és a Csendes-óceán térségében él. Az Egyesült Államokban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2,9%–8%-a megfertőződött utazás közben. Egyiptom, Kelet-Afrika

Védőoltás nincs. Tüneti gyógyszeres kezelés, lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. El kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: a bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.

Kórokozója a Dengue vírus (RNS vírus, Flaviviridae, Flavivirus), melyet emberről emberre szúnyog - Aedes-félék visz át csípésével. Ezek a szúnyogok a malária terjesztőiével ellentétben - főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban. Rezervoár az ember, szúnyog?, majom (Malajziában és Afrikában). A betegség a legtöbb trópusi országban elterjedt. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a fertőzött területeken. A lappangási ideje 4-7 nap, súlyos esetekben, elsősorban gyermekekben, vérzések alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a betegség 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.

A betegség hirtelen magas lázzal, ízületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel. Hosszú távú hatása a súlyos depresszió a betegség után.

Nyugat-nílusi láz[szerkesztés]

Gócokban Egyiptomban
Bővebben ...

Leishmaniasis[szerkesztés]

Algéria, Kanári-szigetek, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Tunézia, Nyugat-Szahara
Bővebben ...

Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis E, HEV[szerkesztés]

Hepatitis E endémiás elterjedtsége. 2008.
Elektronmikroszkópos képe a Hepatitis E vírusnak (HEV).
Hepatitis vírusok A, E, B, C, D.Virus család, továbbítása, vírus antigének, inkubáció, esélye a krónikus fertőzés. 2008.

Szennyezett vízzel és élelmiszerrel terjedő, egyszálú, burokkal nem rendelkező RNS-vírus a Hepatitis E kórokozója. A hepatitis E vírus mintegy 20 millió fertőzést okoz évente. Ezek eredményeképpen mintegy hárommillió akut betegséget és 70000 ember halálát okozza.

Országok
Szubtrópusi területeken (beleértve Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és Közép-Amerika),Marokkó, Egyiptom, Algéria, Líbia, Marokkó. 1-es genotípust már izolálták trópusi és szubtrópusi országban Ázsiában és Afrikában. 2-es genotípus már izolálták Mexikóban, Nigériában és Csádban. Genotípus 3-asat már szinte az egész világon, beleértve izolált Ázsia, Európa, Óceánia, Észak-és Dél-Amerikában. 4-es genotípus korlátozottnak tűnik kizárólag Ázsiában.

Vakcina van: Hepatitis E, rekombináns vakcina Escherichia coli által termelt, felnőtt adag 0,5 ml intramuszkulárisan a 0., 1. és 6. hónapban Hecolin. Gyógyszeres terápia nincs. Tüneti, széklet rendezés stb.

Megelőzés: higiéniai feltételek javítása azokon a területeken, ahol a HEV rendszeresen megtalálható.

RNS vírus (Caliciviridae) Hepatitis E vírus. Rezervoár az ember, rágcsálók, sertés. Széklettel fertőzött élelmiszerek terjesztik (víz, kagylók, vér(ritkán), hús(ritkán). A víz vagy az élelmiszer-ipari termékek szennyezett HEV (ha a széklet a vírust tartalmazza). Emberről emberre ritka. Anya-újszülött átvitel valószínű. Lappangási idő: 30-40 nap. Klinikailag hasonló hepatitis A - nincs krónikus maradványtünetei, súlyos vagy halálos, ha a terhesség alatt szerzett a fertőzés (10%-ról 24%-ügy halálozási arány). Akut betegség általában, beleértve az akut sárgaság, sötét vizelet, étvágytalanság, rossz közérzet, extrém fáradtság, és a jobb felső kvadráns érzékenysége. Sárgaság (a bőr és a szemek), egyéb általános tünetek, mint például nyugtalanság, étvágytalanság, gyomorfájdalom területen, gyulladás a májban. HEV megtalálható a fekáliában a tünetek megjelenése előtt 1 héttel és folytatódik 2 hétig.

Utazók hasmenése[szerkesztés]

E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella
Bővebben ...

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben...

Hepatitis A[szerkesztés]

Valamennyi országban endémiás
Bővebben ...

Brucellosis[szerkesztés]

Gyakori
Bővebben...

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

igen gyakori
Bővebben...

HIV/AIDS[szerkesztés]

Bővebben ...

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Schistosomiasis, vérmétely fertőzés, bilharziózis[szerkesztés]

Schistosomiasis elterjedtsége a világban. 2006.
Szőlő csiga a vektora a vérmétely fertőzésnek. 2006.
A vérmétely életciklusa.2010.
Mahammed-Ziad Ahmed diák féreghajtó gyógyszerrel kezeli a családot, Shinile Woreda, Etiópia, 2010.

Az egyik legelterjedtebb parazita okozta betegség. A schistosomiasis olyan emberi megbetegség, melyet a vérmételyek néhány faja (Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium) okoz a trópusokon, szubtrópusokon. Az emberből ürülő petékből édesvízben kelnek ki a miracídium lárvák, melyek köztigazdának alkalmas csigát keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó cerkária lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe. A malária után a második legelterjedtebb trópusi betegség, kb. 70 országban mintegy 160-170 millió ember él fertőzötten, és közülük kb. 20 millióan súlyos betegségben szenvednek. Mindez kb. 280 000 halálestet okoz évente.

Országok
A betegség megtalálható a trópusi országokban afrikai- , a Karib-térség , Kelet- Dél-Amerika , Délkelet-Ázsia és a Közel-Keleten. Ezeken a területeken 2010-től mintegy 238 millió ember érintett, 85%-uk él Afrikában. Schistosoma mansoni található Dél-Amerikában és a Karib-térségben, Afrikában és a Közel-Keleten, S. haematobium Afrikában és a Közel-Keleten, és a S. japonicum a Távol-Keleten . S. mekongi és S. intercalatum találhatók helyben Délkelet-Ázsiában és Közép- Nyugat-Afrikában. S. mansoni található Afrikában, az Arab-félsziget, Brazília, Suriname és Venezuela és néhány Karib-szigetek, S. haematobium található Afrikában, és a Közel-Keleten. S. japonicum található Kínában, Japánban, a Fülöp-szigetek és Indonézia, a becslések szerint 500-600000000 ember fertőzött a 75 országban. Nílus völgyében, deltavidékén, Algéria, Líbia

Védőoltás nincs, a diagnózis felállítása után gyógyszeres kezelésre van lehetőség: Praziquantel, Schistosoma mansoni ( oxamniquine ) és S.hematobium ( metrifonate )

Antiszeptikum, dezinficiens: 2% glutáraldehidet, 1%-os nátrium-hipoklorit: 70% etanol felületi cerkáriák inaktiválására.
Fizikai inaktiváció: fagyasztás

Megelőzése lehetséges az édesvízben való fürdés kerülése, és nem szabad mezítláb járni. Ha patakon, folyón kell átkelni, válasszuk mindig a kevésbé forgalmas helyeket, és a falu fölötti átkelőt. Az átkelés után azonnal szárítsuk meg a ruházatunkat, mossuk le a bőrünket szappannal. Kellően fertőtlenített, (klórozott) vízben és a tengervízben biztonságos a fürdés.

A schistosomiazis más néven bilharziázis - féreg (Parazita, Platyhelminthes, Trematoda, Strigeida, Schistosomatidae: Schistosoma haematobium). Laposféreg, vér métely, két különböző szexuális formája van, kifejlett férgek 12–16 mm hosszúak és 0,3-0,6 mm széles, hím férgek rövidebbek, de vastagabb, mint a hosszú karcsú női egyed, tojás kerek vagy ovális, és a méret változik a fajok cerkáriák (fertőző lárva) olyan 400-600 pm hosszúságú, és tartalmaz egy körte alakú fejet és a farok villa alakú. A kórokozónak több fajtája terjedt el. Rezervoárja a csiga (Bulinus, Planorbarius, Ferrissia), ritkán pávián vagy majom. A fertőzés módja az, hogy a fertőzött ember székletével és vizeletével ürített féregpetékkel környezetét fertőzi. Ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. Az itt élő csigákba bejutnak a féregpeték, ott fejlődnek és szaporodnak. A csigákból száz számra kerülnek ki a fertőzőképes formák, melyek a bőrön keresztül jutnak az emberi vérkeringésbe. A kifejlett hím és nőstény 5-10 évig él az emberi szervezetben. A fertőzött édesvízben fürdőző, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek.

A betegség a behatolás helyén viszkető bőrgyulladás látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi. 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés, izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel. A betegek jelentős hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a lárva a bőrben elhal. A fertőzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet.

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Bővebben...

Kelet-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Kelet-Afrika. 2012.
Tradicionális körház Manicában, Mozambik. 2009.
Látványos strand Anse Source d'Argent a La Digue szigeten, Seychelle-szigetek
Tradicionális maszájok, Masai Mara Park, Tanzánia. 2004.

Országok
Burundi[58], Comore-szigetek[59], Dzsibuti[60], Eritrea[61], Etiópia[62], Kenya[63], Madagaszkár[64], Malawi[65], Mauritius[66], Mayotte, Mozambik[67] Ruanda[68], Seychelle-szigetek[69], Szomália[70], Tanzánia[71], és Uganda[72], . Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: Seychelle és Mayotte szigetek. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis -szúnyogriasztás
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Gépjármű balesetek és erőszakos sérülések
  • Kígyómarások
  • A vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések[szerkesztés]

Sárgaláz, YF[szerkesztés]

Aedes aegypti moszkitó, a sárgaláz terjesztője (vektora), vérszívás közben.
Moszkitó lárvák az édesvíz felszínén sűrű csoportban. Culex sp. A Mosquitofish szúnyog lárvákkal táplálkozik az életciklusuktól függetlenül. 2006.
A fényképes oltási igazolvány annak bizonyítéka, hogy a sárgaláz elleni védőoltást megkapta a az igazolvány tulajdonosa. 2009.

A sárgaláz szúnyogok által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.
Sárgaláznak két formája ismert: 1.Dzsungel sárgaláz: a trópusi esőerdőkben élő majmok között elterjedt betegség, amelyet a szúnyogok visznek át az emberre. 2.Városi sárgaláz: a sűrűn lakott településeken a fertőzést egy másik szúnyogfaj az Aedes albopictus terjeszti emberről emberre.

Országok
Mindenütt előfordul Kelet-Afrikában. Sárgaláz kivétel: Comore-szigetek és Eritrea, Mayotte, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Seychelle-szigetek. Kenya nem kéri a sárgaláz oltás igazolását. De minden országban kérik a sárgaláz oltás igazolását, ha valaki sárgalázzal fertőzött területről érkezik.

WHO globális sárgaláz-lista

Országok listája: a vastag betűs országokban kötelező az oltás, a többiben egyéni mérlegelés javasolt: Angola Argentína Benin Bissau-Guinea Bolívia Brazília Burkina Faso Burundi Csád Ecuador Egyenlítői Guinea Elefántcsontpart Etiópia Francia Guyana Gabon Gambia Ghana Guinea Guyana Kamerun Kenya Kolumbia Kongó Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikai Köztársaság Libéria Mali Mauritánia Niger Nigéria Panama Paraguay Peru Ruanda Sao Tomé és Principe Sierra Leone Suriname Szenegál Szomália Szudán Tanzánia Togo Trinidad és Tobago Uganda Venezuela Zöldfoki-szigetek[73]

Sárgaláz esetek világszerte [74]

Évek 2007 2008 2009 2010 2011
Esetek 265 (41 fatal[75]) 372 (58 fatal[76]) 136 (21 fatal[77]) 737 (0 fatal) 2597 (0 fatal)

Védőoltással megelőzhető (Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.5 - 4.)[78]. Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag (Stamaril Pasteur) áll rendelkezésre [79]. A védettség egyetlen oltás beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet. A vakcina viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek kis duzzanat, enyhe bőrpír, izomfájdalom, fejfájás, hőemelkedés jelentkezik. Oltási szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus (csecsemőmirigy) megbetegedésében szenvedőknél. Ha az oltást követő 10 napon belül az orvos által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell. Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása nem javasolt. Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítanak ki.

A sárgalázzal fertőzött betegnek oki kezelésre nincs lehetősége, csak tünetire. Kórházban célszerű ellátni, intenzív ellátásra is szükség lehet. Akut kezelés esetén a passzív immunizálása a tünetek megjelenését nem csökkenti. Ribavirin és más vírusellenes szerek, valamint az interferonoknak nincs pozitív hatása a betegségre[80][81]. A tüneti kezelés magában foglalja a folyadékpótlást és fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint a paracetamol adását.

RNS vírus (Flaviridae, Flavivírusok családjába tartozó sárgalázvírus, ellenállóképessége kicsi, hő, fertőtlenítőszerek gyorsan elpusztítják) a kórokozója, amelyet szúnyogok (Aedes aegypti és a különböző Anopheles fajok) terjesztenek Dél-Amerika és Afrika trópusi területein. Fertőzés forrása a fertőzött ember (városi sárgaláz), majom, esetleg erszényes állat (dzsungel típusú sárgaláz). Terjedési módja úgy valósul meg, hogy a szúnyogok vérszívás útján fertőződnek és szúrással terjesztik a kórokozót.

Az Aedes Aegypti, (az urbánus formában) és más szúnyogfélék is (a dzsungel formában) szerepelhetnek vektorként. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. Néhány napos (3-6 nap) lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik. A fertőzőképesség tartama abban nyilvánul meg, hogy a beteg vére a tünetek megjelenése előtt kb. 2 nappal, valamint a lázas szak első 3-4 napján fertőzőképes. A szúnyog egész élete folyamán (kb.30 nap) fertőzőképes marad.

A szúnyogcsípés elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a betegség kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek. Szúnyogirtás a sárgaláz-övezetből érkező repülőgépeken a WHO előírásai szerint. A WHO évenként tájékoztatót ad ki azokról az országokról, amelyek a beutazóktól sárgaláz elleni védőoltást igazoló bizonyítványt kívánnak. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat kizárólag az OEK Nemzetközi Oltóközpontja végzi. Oltani kell a járványos területen élő vagy oda utazó személyeket. Az élő, attenuált, csirkeembrióban termelt vírust tartalmazó védőoltás 10 évig tartó immunitást eredményez.

A sárgaláz oltóanyag gyógyszertárban nem kapható. Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt ÁNTSZ) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be. Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.

Beteg körüli közigazgatási eljárás
Be- és kijelentésre kötelezett. Telefonon, faxon is jelenteni kell az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Járványügyi Osztályának és az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetnek. A megbetegedésről a WHO-t az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja. A beteget szúnyogmentes körülmények között, kijelölt kórházban (Fővárosi Szent László Kórház) kell gyógykezelni. Fertőtlenítés nem szükséges, de szúnyogmentességet kell biztosítani. Az OEK Virológiai Főosztályával való előzetes megbeszélés alapján laboratóriumi vizsgálat (szerológia: IF, ELISA, HAG) kötelező.

A sárgaláz oltás az alábbi országokban kötelező
Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo.

A sárgaláz oltás igazolását nem kérik, de az ország bizonyos területei fertőzöttek

Moszkitóhal szúnyoglárvákkal táplálkozik édesvizekben, Gambusia affinis. 2008.

Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.
(Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást. A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.)

Malária[szerkesztés]

  • P. falciparum chloroquin rezisztens

Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Madagaszkár, Malawi, Mozambik, Ruanda, Szomália, Tanzánia és Uganda, Kenya, Etiópia,kivétel a fővárosok

  • Chloroquin érzékeny

Mauritánia
Bővebben

Dengue láz[szerkesztés]

Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.
Bővebben

Leishmaniasis[szerkesztés]

Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.
Bővebben

Filairasis[szerkesztés]

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség Bővebben

Krimi-kongói láz[szerkesztés]

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség Bővebben

Élelmiszer és víz által terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Poliomyelitis, Heine-Medin betegség, gyermekparalízis, gyermekbénulás[szerkesztés]

Poliomyélitis, gyermekbénulás epidemológiája 2002.
Polio egyiptomi sztélén. Gyermekbénulás áldozata, Egyiptom 18. dinasztia. I.e. 1403-1365.

Poliomyelitis (gyermekbénulás) a szervezetbe szájon át bejutott vírus okozta, elsősorban a széklettel-szájon át fertőzési módon terjedő, az izmok bénulásával járó fertőző betegség.

Országok
Eradikáció alatt. Európát 2002 óta poliomentesnek nyílvánította a WHO. A fennmaradó endémiás országok közé tartozik Afganisztán, India, Nigéria és Pakisztán. Továbbra is Nigériában (799 megerősített eset 2005-ben), és helyi Nigerben 2005-ben; szórványos esetek is előfordultak Angola, Kamerun, Csád, Eritrea, Etiópia, Mali és Szomália a 2005-2006.

Gyermekkori kötelező oltások részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha járványos területre utaznak, a Dultavax nevű kombinált (diftéria - tetanusz - gyermekbénulás) elleni elölt vírus tartalmú vakcinát alkalmazzák. Gyermekbénuláselleni védőoltás. Gyermekbénulás elleni csepp. Gyógyszeres oki terápia nincs, csak tüneti kezelés.

A poliovírust (RNS vírus, Picornaviridae, Picornavirus) a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti (rezervoár az ember). Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át (repúlő élőlények). A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár.

A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat. Torokfájás, fejfájás, hányás és izomfájdalom majd petyhüdt bénulás, meningealis részvétel 1%-ában - bénulás csak 0,1%. bénulás általában kiterjedtebb felnőtt betegeknél.

Kolera[szerkesztés]

Kolera megoszlása globálisan. 2004.
Vibrio diagram.png
Mwamanongu Village vízforrás, Tanzánia. "A Meatu kerület, Shinyanga régió Tanzánia, a víz leggyakrabban nyitott ásott lyukakban gyűlik és ez mindig szennyezett. 2006.

A kolera vizes hasmenéssel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető, súlyos bakteriális eredetű fertőzőbetegség. A kolera elsősorban a fejlődő országok nyomornegyedeinek betegsége, de előfordulhat földrengés- és árvíz sújtotta területeken is (Haiti). Kolera néhány évvel ezelőtt a Földközi-tenger környéki országokban is előfordult, nyers, fertőzött osztriga fogyasztását követően. Szervezett turizmus nincs kolera sújtotta területen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 3-5000000 kolera esetek évente akár 120.000 haláleset. Kolera endémiás sok országban. Súlyos esetben a kolera halálozási aránya 50%-os vagy nagyobb azoknál a betegeknél, akik nem kapnak kezelést. A halálozási arány azok számára, akik részesülnek a megfelelő kezelés kevesebb, mint 1%.

Országok
Az egyéni és kis csoportos turizmus egyre gyakoribb célpontja a civilizációtól távoli népcsoportok látogatása. A primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata azonban nem elhanyagolható. Kolera szórványosan előfordul. Számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban elterjedt. Néhány behurcolt eset Európában is előfordult, illetve nyers osztriga fogyasztását követően kialakult kolera eseteket írtak le a Földközi-tenger környéki országokban is. A hullám kitörése Nyugat-Afrikában 2005-ben kezdődött. A nagy járvány átterjedt Dél-Szudánba és Angolába 2006-ban.

Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján, elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2 évre 85-90%-os védettség vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel- ital fogyasztása és a személyi higéne betartása fontos! Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják. Kolera vakcina injekció, inaktivált baktériumot tartalmaz. Kolera orálisan adható formája elölt V. cholerae 01 B-alegység toxint tartalmaz: Cholerix (Killed), Colertif (+ Typhoid), Ducoral (Live)
Gyógyszeres terápia van: Székletrendezés, Doxycycline, Levofloxacin, Trovafloxacin, Pefloxacin, Sparfloxacin, Moxifloxacin, Azithromycin, Folyadékpótlás: (g/l): NaCl 3.5, NaHCO3 2.5, KCl 1.5, glucose 20

A kolera baktérium, V. cholerae (facultatív gram-negatív bacillus) fő terjesztője a kolerás széklettel (rezervoár az ember), hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Víz, széklet-száj kontakt, tenger gyümölcsei (osztriga), Zöldség, szárnyasok. Járványos területen, akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban is szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott hal és kagylófélék - frutta del mare - gyakran okoznak tömeges megbetegedést.

A kolera vizes hasmenéssel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető súlyos fertőzőbetegség. Lappangási idő: 1 - 5 nap. Hirtelen kezdődik és láztalanul zajlik. Masszív, fájdalommentes hasmenés és dehidráció, néha hányás, apátia, vagy megváltozott tudatállapot gyakori, gyors progresszió acidózis, elektrolit-egyensúly és sokk, láz ritka. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával vagy infúzióval.

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A[szerkesztés]

Valamennyi országban endémiás
Bővebben

Hepatitis E[szerkesztés]

Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

igen gyakori
Bővebben

HIV/AIDS[szerkesztés]

Bővebben

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Madárinfluenza[szerkesztés]

H5N1. 2013. január.
H1N1. 2010.
H1N1. 2006.
Baromfi piac Xining , Qinghai tartomány , Kína . Dátum. 2008. Június 12. b11:14:46.
H5N1.
Influenza A vírus altípus H7N9 - Összes jelentett esetek. 2013. április 22. 02:00:51.
A különböző lokalizációja és következményei a H1N1 és H5N1 influenza fertőzéseknek. 2009.
2005.

A madárinfluenza vírusos megbetegedés, amelyet valamely, a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus A okoz(több faj, élelmiszert-termelő madarak, mint például: csirke, pulyka, fürj, gyöngytyúk vagy vadon élő vízimadarak természetes hordozói a vírusoknak. stb), valamint a kedvtelésből tartott madarak és a vadon élő madarak.. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (angolul highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 törzseket tartják. A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni. Csak néhány eset ismert, amikor emberről emberre terjedt, az influenzavírusok azonban változékonyak, így fenn áll a lehetősége, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat, amely képes lehet egy járvány kirobbantására. Influenza A vírus altípus H7N9 egy új madárinfluenza-vírus, először számoltak be fertőzött embereken 2013-ban, Kínában. A legtöbb jelentett megbetegedés súlyos légúti betegséget okoz. Az első hónapban, több mint 100 embert fertőzött meg - szokatlanul magas arányú az új fertőzés. Minden ötödik beteg meghalt, és a többiek még mindig rendkívül rossz állapotban vannak. Keiji Fukuda , a World Health Organization 's (WHO) vezérigazgató-helyettese: a H7N9 "... szokatlanul veszélyes vírus az emberre".

Országok
Míg a legtöbb magas patogenitású ( H5N1 ) már terjed Ázsiában 2003 óta, a madárinfluenza elérte 2005-ben Európa és a Közel-Keleten, valamint Afrikában, a következő évben. 2012. január 22., Kína közzétette második ember halála miatt a madárinfluenza egy hónapot követő további halálesetek Vietnamban és Kambodzsában.

Leggyakrabban tüneti kezelés alkalmazható, de súlyosabb esetekben a vírusszaporodást gátló gyógyszerek is adhatók. Másodlagos bakteriális szövődmény esetén (pl.: tüdőgyulladás) antibiotikumok adása szükséges.

Megelőzésként el kell kerülni az influenza fertőzést minden helyzetben. Védelem a szem, az orr, száj és a kézé vírusrészecskékkel szemben a fő prioritás, mert ezek a leggyakoribb folyosói egy influenza vírusnak a szervezetbe jutáshoz. A madárinfluenza vírus részecskék a ruhán keresztül is átjutnak, vagy akár a cipőn is. Az utolsó lépés, hogy az emberek mindig tisztára mossák a kezét, hogy tovább csökkentsék az esélyét a kereszt-szennyeződésnek. A nem védett ruházatot és lábbelit fertőtleníteni kell.

A lappangási idő 2-3 nap a H1N1 esetében. Hirtelen kialakuló magas láz. Fejfájás, végtag- és izomfájdalmak. Esetleg hányinger, hányás, ritkán hasmenés (elsősorban gyermekekben). Száraz köhögés. Torokfájás.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a H7N9 tünetei közé tartozik a láz, a köhögés és a légszomj, ami tüdőgyulladássá fokozódhat. A vírus túlterheli az immunrendszert, ami az úgynevezett a citokin vihart okozza. Vérmérgezés és a szervi elégtelenség is lehetséges. Egy cikket a The New England Journal of Medicine , az orvosok azt jelentette, hogy a legtöbb beteg megerősített esetek H7N9 vírus volt súlyosan beteg, és mintegy 20%-a halt meg akut légúti distressz-szindrómában (ARDS) vagy a többszervi elégtelenségben. Antigén és genom szekvenálása azt sugallja, hogy érzékeny a H7N9 neuraminidáz inhibitorok , mint például az oszeltamivir és zanamivirt.

Veszettség[szerkesztés]

Bővebben

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Meningococcus meningitis, utazók járványos agyhártyagyulladása[szerkesztés]

Országok által jelentett esetek.
Nyaki merevség 1913.
Meningitis tünetei. 2013.
Az agyhártyagyulladás okozta korai halálozás és maradványtünetei miatt ennyi élet évet vesztett el minden 100 000 lakos 2004-ben.
Az emberi koponyatető réteges felépítése és az agyhártya rétegei: a bőr, a csonthártya, a koponyacsont, a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a vaszkuláris hártya.

A járványos agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis) a fejlődő országokban gyakran előforduló emberről emberre terjedő fertőző megbetegedés. Kiterjedt járványok elsősorban a Szaharától délre, az úgynevezett járványövezetben ("meningitis belt") észlelhetők. Elsősorban fiatal gyermekek betegszenek meg. Afrikában 37000 eset 2006-ban.

Országok
Burundiban, Kenyában és Tanzániában endémiás, a többi országban a száraz évszakban, júniustól decemberig. Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaud-Arábiában (a mekkai zarándokok között) is előfordulnak járványok. A mérsékelt égövi régióban a legtöbb járvány a téli hónapokban fordul elő. A trópusi területeken a legtöbb járvány a száraz évszakban. A Szubszaharai Afrikában, ahol a meningitis öv található: Gambia Szenegál Etiópia és Eritrea nyugati része, a legtöbb megbetegedés decembertől júniusig tart.

A baktériumnak (Neisseria meningitidis,Gram-negatív diplococcus, Streptococcus pneumoniae, Listeria monocytogenes, Haemophilus influenza) nem minden típusa ellen van védőoltás. Az Afrikában és Ázsiában előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a védőoltás különösen fontos, mert a baktériummal szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell. H. influenzae (HbOC-DTP or -DTaP), Haemophilus influenzae (HbOC)..., Meningococcal
Gyógyszeres terápia: Baktericid szerek, megfelelő ismert vagy feltételezett kórokozó + dexametazon. Antibiotikum kezelésben és megelőzésére is rifampicin, ciprofloxacin, és ceftriaxon. Ceftriaxon ajánlott terhes nők számára.

A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek (rezervoár az ember) belélegzésével terjed. Változatos a lappangási idő. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Merev nyak, kábultság, magas láz és leukocytosis, macula vagy pontszerű kiütések és megelőző torokfájás. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.

Afrika déli régiójában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Southern-Africa
Glossina-adult-pupa

Országok
Botswana[82], Lesotho[83], Dél-Afrika[84], Namíbia[85]. Szváziföld[86], Zimbabwe[87]. Dél-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések[szerkesztés]

Trypanosomiasis, afrikai álomkór[szerkesztés]

Afrikai trypanosomiasis okozta halálesetek. 2002
Trypanosomiasis életciklusa.
Cecelégy.
Fiatal, nyolc napos teve állatorvosi ellátása. Negele, Etiópiában 2011.

Botswana, Namíbia, Zimbabwe

A betegség a háziállatok körül, folyók mentén élő cecelegyek(Glossina palpalis és Glossina morsitans) csípésével terjed.
Védőoltás nincs. Megelőzés rovarcsípés ellen védekezni, vérátömlesztést elkerülni.
Gyógyszeres terápia:

  • Korai terápia: Pentamidine, Suramin, Eflornithine (gambiense)
  • Késői terápia: Melarsoprol(KIR)

Parazita a két kórokozó (Protozon, Neozoa, Euglenozoa, Kinetoplastidea, Flagellate: Trypanosoma). Az ember, szarvas, vadon élő szarvasmarha, ragadozó hordozza, amelyeket a cecelégy terjeszt. Inkubációs idő 3-21 nap. Akut szakban az első jele az afrikai trypanosomiasisnak olyan seb, 1-2 hét után a cecelégy csípésétől, amely folyamatosan növekszik a fertőzés helyén. A seb elérheti a több centiméter átmérőjűt, és összefüggésbe hozható a regionális nyirkcsomók növekedésével. A csípésük helyén fekély jelentkezik, megnagyobbodnak a környéki nyirokcsomók, láz, ízületi és izomfájdalmak lépnek fel. Limfadenopátia meglehetősen állandó jellegzetessége a Nyugat-afrikai trypanosomiasisnak. A csomó különálló, mozgatható, gumiszerű, és fájdalmatlan. A supraclavicularis és nyaki nyirokcsomók gyakran láthatóan felismerhetők, és a kiterjedtség a csomóknak a hátsó nyaki háromszög ("Winterbottom-jel") gyakori a nyugat-afrikai formában. A betegség végső szakaszában remegések, letargia és bénulások, gyakran vezetnek halálhoz.

Trypanosoma brucei gambiense: a nyugat - és közép - afrikai álomkór kórokozója. A nyugat-afrikai formában a meningoenkefalitisz szakasz hónapok vagy akár évek után alakul ki a fertőzés kezdetétől. Az utolsó fázisban a központi idegrendszeri betegség progressziója kómához és halálhoz vezet.

T. b. rhodesiense: Kelet-afrikai álomkór kórokozója. A kelet-afrikai formája általában egy akut szakasz követi a néhány héttől több hétig tartó inkubációs időt. Ha nem kezelik, a kelet-afrikai forma végzetes hetek hónapok alatt.

Sárgaláz[szerkesztés]

Nem fordul elő, de a Dél-Afrikai Köztársaság kéri, ha valaki nem közvetlenül, hanem bármely más afrikai országból érkezik. Bővebben

Malária[szerkesztés]

Chloroquin rezisztens. Botswana É-i része, Namíbia, Dél-Afrika É-, K-, Ny-i része, Szváziföld, Zimbabwe a városok kivételéve
mefloquin
Bővebben

Dengue-láz[szerkesztés]

Dél-Afrikában, Szváziföld, Zimbabwe Bővebben

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)
Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A[szerkesztés]

valamennyi országban endémiás
Bővebben

Hepatitis E[szerkesztés]

Bővebben

Kolera[szerkesztés]

Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

igen gyakori. Bővebben

HIV/AIDS[szerkesztés]

Bővebben

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Bővebben

Közép - Afrikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Afrikai országok politikai térképe.
Bukima Patrol Post tábor Kelet DRC Viunga Nemzeti Park, Mikeno hegy látványa a háttérben. Kongó. 2011. május 22.
Bonobo (Pan paniscus). 2005. június 25.

Országok
Angola[88], Csád[89], Egyenlítői-Guinea[90], Elefántcsontpart[91], Gabon[92], Kamerun[93], Kongó[94], Kongói Demokratikus Köztársaság[95], Közép - afrikai Köztársaság[96], , Nigéria, Szudán, Zaire és Zambia. Közép-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés->(további info: tájékoztató)
  • Malária profilaxis->(további info: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése->(további info: tájékoztató)
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Gépjármű balesetek és egyéb sérülések, beleértve az erőszakos fegyveres támadás
  • Szexuális támadások előfordulnak.
  • Kígyómarás és
  • aflatoxin különösen a vidéki területeken gyakori.
  • Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrés sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések[szerkesztés]

Onchocerciasis, folyami vakság[szerkesztés]

(DALY) aránya a Onchocerciasis országonként (100.000 lakosra). 2009.
Afrika egyes régióiban onchocerciasis egyik oka a vakságnak. Falvakban gyakori, hogy a fiatal gyermekek vezetnek vak felnőttek, az erősen endémiás területeken. A vakság aránya a férfiak több mint 40 éves kor felett, 40%-os vagy magasab. 2006.
Onchocerca volvulus emerging from a black fly.jpg

A folyami vakság parazita okozta fertőzés, amelynek kórokozója az Onchocerca volvulus, fonálféreg (hengeresféreg). A legtöbb fertőzés a Szubszaharai Afrikában található, bár eseteket jelentettek Jemenben és elszigetelt területek Közép -és Dél-Amerikában is vannak. A becslések szerint 18 millió ember szenved onchocerciasisban, mintegy 270.000 esetben vakság is fenn áll.

Országok
Széles körben elterjedt folyók mellett, különösen a Nyugat-és Közép-Afrikában és Keleten, mint Etiópia. A vérszívó gyors folyású folyók árnyas partján él – leginkább a Szubszaharai Afrikában, Latin-Amerikában és Jemenben –, ezért nevezik az általa terjesztett betegséget folyami vagy folyóparti vakságnak. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető fonalféreg-betegség.

Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia van: Ivermectin,Doxycycline Ha a szem érintett kortikoszteroidot kell adni néhány nappal az ivermektin után.

Parazita a kórokozó. Nematoda, Phasmidea, Filariae: Onchocerca volvul. Rezervoár az ember. Fekete légy (Simulium) a vektor. Lappangási idő 12 - 18 hónap. A kórokozó, az Onchocera volvulus nevű fonálféreg egy légy- vagy szúnyogszerű rovar, a Simulium ochraceum (púposszúnyog, feketelégy) nőstényének csípése révén kerül egyik emberből a másikba. A fertőzött légy nyálával bejutó féreglárvákból (az úgynevezett mikrofiláriumokból) a bőr alatti kötőszövetben kifejlődő férgek a szembe vándorolnak, majd pusztulásukkor kiszabadul belőlük egy endoszimbionta baktérium (Wolbachia pipientis), ami súlyos, vakságot eredményező immunreakciót vált ki. Makula, papulás vagy dyschromic bőrelváltozások, viszketés, nyirokcsomó-duzzanat, keratitis vagy uveitis, eosinophilia, kemény csomók mint csontos kiemelkedéseket, kifejlett férgek is életben maradnak 15 évig is az emberi szervezetben.

A fertőzés 1979 óta kezelhető, ekkor derült ki, hogy egy bakteriális eredetű szer elpusztítja a lárvákat. A Streptomyces avermitilis által termelt avermectinekből előállított, ivermectin hatóanyagot tartalmazó széles spektrumú antiparazita szert.

Malária[szerkesztés]

Chloroquine rezisztens P. falciparum: mindenütt: mefloquin Bővebben

Sárgaláz[szerkesztés]

Angola, Elefántcsont-part, Szudán, Zaire, Zambia* Csád, Szudán* Gabon, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongó, Angola*, Egyenlítői-Guinea*. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel részben endémiás területeik is vannak. Bővebben

Pestis, feketehalál, dögvész[szerkesztés]

A pestis eloszlása 1998-ban világszerte.
Xenopsylla cheopis (hím, keleti patkány bolha) vérrel. Ez a bolha az elsődleges vektora a pestisnek, a legtöbb nagy pestis járvány Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában fordul elő. Mind a férfi és női bolhák átvihetik a fertőzést. 2011.
"Doctor Beak Rómából", gravírozás, Róma 1656. Orvosi öltözék, a bubópestis vagy fekete halál elleni védekezéshez.
A térkép bemutatja a fekete halál elterjedtségét Európában 1347–1351 között. A pandémia úgy tűnik Kínában kezdődött és elérte a Fekete-tengert 1347-ben.

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (a fertőzés útja, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolat), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). A pestist még mindig nem sikerült legyőzni. A WHO 1978 és 1992 között 1451 halálesetről számolt be 21 országban. Az Amerikai Egyesült Államokban 13 fertőzés és 2 haláleset történt 1992-ben. 2003-ban Algériában tört ki járvány. 2005-ben a tüdőpestis a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati részéről indult ki. A WHO szerint 61-en haltak meg. 2006 június 14-én 100 halottról számoltak be. 2008 elején Madagaszkáron bukkant fel, és 18 emberrel végzett. Ugyanebben az évben Ugandában is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak. Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a prérikutyákon él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tova a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. 2009-ben a tibeti Qinghaiban tizenegyen szenvedtek tüdőpestises fertőzést, egyikük meg is halt.

Országok

Albánia, Bolívia, Kongó, Kelet-Timor, Indonézia, Madagaszkár, Mongólia, Peru, Tanzánia, Uganda, Zambia

Védőoltás van, formaldehiddel elölt Yersinia pestis (1,8-2200000000 / ml). Használatát endémiás területre, vagy a magas kockázatú személyek (pl. laboratóriumi dolgozók) részére: Sampar, 1. után, és 4.-6. hónapban emlékeztető oltás
Gyógyszeres terápia van fertőzés esetén:Gentamicin, sztreptomicin, doxiciklin, klóramfenikol. Szigorúan elkülönítve a beteg.

A Yersinia pestis baktérium (fakultatív gram-negatív bacillus) által előidézett betegség a patkányon (rezervoár: rágcsálók, nyúl, macska, vadon élő ragadozó) élősködő bolhák (vektor: bármely emberi vért szívó faj, leggyakrabban a trópusi patkánybolha, Xenopsylla cheopis, de a nálunk honos, mérsékeltövi patkánybolha, sőt az emberbolha) közvetítésével terjed (levegővel és kontaminációval is).

A kórokozó a bolha csípésekor kerül a szervezetbe. A betegség 2-6 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, zavartsággal, deliriumig fokozódó nyugtalansággal kezdődik, a kórokozó a nyirokutakon haladva eléri a behatolási kapuhoz közeli, regionális nyirokcsomót és ott elhalást okoz, amelyet vérzéses, gyulladásos ödéma vesz körül, ún. bubópestis fejlődik ki. Az így kialakult bubóból a folyamat továbbterjed. A megbetegedések egy részénél másodlagos tüdőpestis fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége az, hogy a beteg már cseppfertőzéssel is terjeszti a kórokozót, így a környezetében levő személyeknél (helyi elváltozások nélkül!) elsődleges tüdőpestis alakul ki. A betegség felismerése típusos esetekben vagy járványban nem okoz nehézséget, de sporadikus, vagy atípusos formában jelentkezve a kórisme felállítása nem könnyű. A betegség antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként az életben maradás esélyei csökkennek.

Szigorított folyamatos- és zárófertőtlenítés kötelező. A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni és kemoprofilaxisban kell részesíteni. Betegség előfordulása esetén a továbbterjedés megelőzésében a kemoprofilaxis az elsődleges. Az aktív immunizálás korlátozott jelentőségű, mivel a vakcina védőhatása bizonytalan és csak kb. fél éves védettséget biztosít. Az általános megelőzésben a patkányok és a bolhák irtásának (a nemzetközi egészségügyi egyezmények előírásainak megfelelően elsősorban a nemzetközi forgalomban közlekedő vízi-, légi- és szárazföldi járműveken) kiemelt jelentősége van.

A pestis kórokozója a fertőzött bolhák közvetítésével a patkányokat is megbetegíti, amelyek között a betegség igen gyorsan, járványos formában terjed. A beteg patkány rejtekhelyéről többnyire előjön, mivel már nem fél az embertől. A pestisben elpusztult patkányokról eltávozó, a kórokozót tartalmazó bolhák (amelyek általában 4-6 nap alatt szintén elpusztulnak) más patkányra, vagy az emberre felkapaszkodva, vérszívásukkal terjesztik a kórt. A házi patkány szerepe a megbetegedésben azért jelentősebb, mivel szorosabb közelségben él az emberrel, és több bolha is élősködik rajta, mint a vándorpatkányon. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.

Filariasis[szerkesztés]

mindenütt, Bővebben

Dengue láz[szerkesztés]

mindenütt, Bővebben

Leishmaniasis[szerkesztés]

mindenütt, Bővebben

Trypanosomiasis[szerkesztés]

Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. Bővebben

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Echinococcosis, granulomás, cisztás[szerkesztés]

Echinococcus granulosus elterjedtsége. 2011.
Echinococcus Életciklusa. 2010.
Histopathologiai képe az Echinococcus granulosusna egy birkában. 2006.

Echinococcosis (hydatid betegség)a fertőzés az embereket a lárva szakaszában lévő taenid cesztódák fertőzik meg.

Országok
Közel-Kelet, Oroszország, Közép-Ázsia, Eurázsia, Kína, Észak-Japán, Alaszka, Bulgária, Wales, közép- és dél-amerikai országok, Afrika.

Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Gyógyszeres terápia van: albendazol, mebendazol, Praziquantel a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart. Alapvető kezelési mód az Echinococcus ciszta sebészi eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet.

Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik.

Az echinococcosis (ejtsd: ehinokokkózis) parazitás (Platyhelminthes, Cestoda. Cyclophyllidea, Taeniidae) fertőző betegség. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg lárvái okozzák. Az Echinococcus peték a kutyák, illetve a rókák ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek (rezervoár: Kutya, Farkas Dingo Juh Disznó). Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A szél és a legyek is elősegítik a terjedésüket (Talaj, kutya ürüléke repül). Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Lappangási idő: 1- 20 év. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: májtáji fájdalom (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd sárgaság jelentkezhet. A tüdőben levő ciszta köhögést okozhat.

A kutyák székletürítési helyei mindenki, de különösen a gyermekek számára erős fertőzési veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett földön termő élelmiszerek (erdei szamóca, földi eper, saláta), de a szennyezett víz is fertőzés forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a gyermekek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.

Megelőző intézkedések: nincs vakcina. Utazók kerülni kell a kutyákkal vagy vadon élő állatokkal történő érintkezést az endémiás területeken. Kezeletlen víz, patakok, csatornák, tavak és folyók is tartalmazhatnak Echinococcus tojást. Melegítés potenciálisan fertőzött élelmiszer és víz elegyét legalább 30 percig 60 °C-on melegítve elpusztítja a tojásokat.

Megelőzése a kutyák rendszeresen (6 hetente) történő kezelése Echinococcus elleni szerrel (praziquantel), mivel az Echinococcus 5-7 hét alatt válik ivaréretté. Kritikus pont a kóbor kutyák ellenőrzése, de éppen így a sertésvágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsőségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szőrzetű kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszőrhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket.

Gyermekekre különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszerű, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen kutyával való játszadozás után. Az étkezés előtti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers gyümölcsöt, nyers zöldséget csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet. Ne feledjük, hogy orvosunk, állatorvosunk tanácsára és segítségére mindenkor számíthatunk.

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)
Bővebben

Kolera[szerkesztés]

Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis E[szerkesztés]

Bővebben

Poliomylitis[szerkesztés]

eradikáció alatt, Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

Bővebben

HIV/AIDS[szerkesztés]

Bővebben

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Bővebben

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

Bővebben

Délnyugat-Ázsiában (Ciprus, Törökország, Izrael) előforduló fertőzések, védőoltások[szerkesztés]

Ázsia földrajzi megosztása( dél, kelet, nyugat és dél-kelet). 2006.
Agia napa strand Cipruson. 2006.
Jordán folyó Izraelben. 2006.
Utolsó napja a Hajjnak.
Alanya rivéra Törökországban. 2006.

Országok
Egyesült Arab Emirátusok[97], Bahrain[98], Ciprus[99], Irak[100], Izrael)[101](Ciszjordánia, Gázai övezet, Jemen[102], Jordánia[103], Katar[104], Kuvait[105], Libanon[106],, Omán][107], , Szaud - Arábia[108], Szíriai Arab Köztársaság[109] és Törökország[110]. Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: Kuvait, Katar, Bahrain). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Malária profilaxis rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis - szúnyogriasztás
  • Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz,fertőtlenítés) tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Gépjármű-balesetek, szándékos sérülések
  • Kígyó és skorpió csípése
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban.

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Visszatérő láz, Febris recurrens, sárgapestis, karavánszeráj-láz[szerkesztés]

Emberi tetű. Mikcrografika, Robert Hooke, 1667.
A Lázgörbék fajtái.a) folyamatos b) hirtelen kialakuló és megszűnő c) megszűnő d) intermittáló e) hullámzó f) visszatérő. 2008.
Láz koncepciója, működése. 2006.
Jan Siberechts (1627–1703. körül): Tetvészkedés.
Georges de La Tour (1593‒1652):Játék bolhakereséssel. La Femme à la puce (The Flea Catcher) (1638)Kép Oil on canvas (90 cm × 120 cm) Musée Lorrain, Nancy. Photo P. Mignot. 2013.

A Febris recurrens (Visszatérő láz) egy Borrelia okozta, emberről emberre kullancs vagy ruhatetű által terjesztett fertőző betegség. Egyik fő jellemzője a periodikusan visszatérő, akár napokig is eltartó, majd hirtelen megszűnő láz.

Országok
A fő gócpont Afrika trópusi területein van, kisebb területeken előfordul Elő-Ázsiában, Észak-Afrikában, Dél-Európában, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Kanada és az USA nyugati területein is. Tetű által terjesztett visszatérő láz okozta járványok főleg a rossz életkörülmények, az éhínség és a háborúk közepette a fejlődő világban endémiás. Napjainkban Afrikában, elsősorban Etiópiában és Szudánban, de Dél-Amerika és Ázsia egyes országaiban is előfordul.

A betegség kezelése az időben adott antibiotikum adásából áll: Doxycycline, Erythromycin, Ivermectin

A betegség megelőzésében elsősorban a tetű (Pediculus humanus humanus) és a kullancs irtása, csípések kivédése fontos. A test tetvesség megelőzése: a személyi higiénia javítása, a fertőzött személy, a rendszeres (legalább hetente) váltás tiszta ruhát cserél. Ruházat, ágynemű és törülközők forró vízzel (54 °C) történő mosása és forró szárítással kezeljük. Vegyszeres: 1% malathion vagy 1% permethrin hatásos.

Baktérium (Borrelia recurrentis, microaerophil spirochete) okozta, és főleg a tetű(LBRF) terjesztette (vektor) fertőző megbetegedés (a kullancs terjesztette a (TBRF)). A betegség (rezervoár: ember (vér), kullancs, rágcsáló) terjedését befolyásolja az évszakok ingadozása, és a kullancsok elterjedése. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók. USA-ban a nyugati partvidék, és a hegyvidéki területeken fordulhat elő, de emberi megbetegedés ritka. A kórokozók a tetű nyirokrendszerében szaporodnak el és a bőrön vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony szervezetbe a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, skarifikálással jutnak be.

Lappangási idő: 7-16 nap. A betegek hirtelen jelentkező hidegrázást, lázat, szapora szívverést, hányingert, és hányást, ízületi fájdalmat, és súlyos fejfájást panaszolnak. A máj és a lép megnagyobbodhat, bordaív menti hasi fájdalmat, és bőrkiütéseket észlelhetnek. A magas lázú betegnél tudatzavar alakulhat ki. A roham általában 3-10 nap alatt hirtelen szűnik meg. Egy-két hét szünet után ismét jelentkezhetnek a tünetek, de ekkor a roham gyorsabban szűnik, és enyhébb. A teljes gyógyulásig 3-10-szer ismétlődhetnek meg a rohamok.

A betegség kezelésével a roham lerövidül, és újabb roham kialakulása jelentősen csökken. A betegség átlagos halálozása kb. 5%, a halálos kimenetel inkább idősebb korban, leromlott vagy igen fiatal betegek körében gyakoribb.

LBRF járványok gyakran előfordultak Európában a 20. század elején. 1919 és 1923 között, 13 millió eset, 5 millió halálesettel járt. Oroszország és Kelet-Európa társadalmi felfordulása előzte meg a járványokat. A második világháború alatt milliók estek áldozatul Észak-Afrikában.

Dracunculosis, medinaférgesség, Guinea féreg betegség[szerkesztés]

A féreg morfológiája, kezelése (tekercselés féregpálcára), és a vektor a Dracunculus medinensis. 1870
Dracunculus medinensis.jpg
Életciklusa a medina féregnek. 2007.

Guinea féreg betegség kórokozója a nagy női fonalféreg, Dracunculus medinensis, amely az egyik ismert leghosszabb fonalféreg, amely a fertőzött emberben él (kifejlett nőstény 800 mm). Fájdalmas, égő érzést tapasztal a fertőzött ember, az úgynevezett "tüzes kígyót". Egyéb tünetek közé tartozik a láz, hányinger és hányás.

Országok
Nem gyakori féregbetegség, mely Afrika nyugati és középső részén, ill. India nyugati felén terjedt el. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. Afrika nyugati és középső részén, Irán, Izrael, Omán, Szaud-Arábia, Jemen ill. India nyugati felén terjedt el.

Gyógyszeres kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki, ezután:Metronidazole, Thiabendazole. Helyi tisztítása az elváltozásnak és antibiotikumok helyi alkalmazása, ha bakteriális felülfertőződés van.

Kórokozója a filariák közé tartozó fonalféreg (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae), Dracunculus medinensis (fonalféreg fajta). Terjesztője, vektor a szabad édesvizekben élő apró rákfajta (vízibolha, Copepod (Mesocyclops és Thermocyclops) az ivóvízben), amely víziváskor kerül a szervezetbe (Rezervoár az ember). Inkubációs idő 1-1,5 év. A szabaddá váló lárvák befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat jelenti. A féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik.

A féreg továbbra is a kötőszövetek között él, és üríti a lárvákat. Helyileg gyulladásos, viszkető hólyag, majd fekély látható. Néha a bőr alatt ki lehet tapintani a férget. Hányinger és urticaria majd a megjelenik a pattanás, vagy bulla (általában a lábszáron), amely megreped, alkalmanként eosinophilia, a féreg 18 hónapig is képes az emberben élni. Megelőzése: biztonságos ivóvíz fogyasztásával.

Malária[szerkesztés]

chloroquin érzékeny

  • (P. vivax)

Szíriai Arab Köztársaság É-, K-i felében, Jemenben, Törökország keleti-, déli tartományok, Irak északi része. chloroquine

  • P. falciparum

Jemen, Omán, Szaúd-Arábia nyugati-déli része, Irán déli része

  • Malária nincs

Kuvait, Bahrain, Ciprus, Izrael, Jordánia, Libanon és Katar Bővebben

Leishmaniasis, bőr[szerkesztés]

Irakban és Szaúd-Arábia, Szíriai Arab Köztársaság északi-, nyugati rész Bővebben

Rickettsiosis[szerkesztés]

Eschar and spots Mediterranean spotted fever
Rickettsia rickettsii
Rash rickaust1
Rocky mountain spotted fever.jpg

Rickettsia fertőzések által okozott különféle obligát, intracelluláris, Gram-negatív baktériumok, a nemzetségek Rickettsia , Orientia , Ehrlichia , Neorickettsia és Anaplasma. Rickettsiák 3 csoiportba sorolhatók: a tífusz-csoport, foltos láz csoportban (SFG) és a klasszikus bozót tífusz csoport.

Országok
Rickettsiosisok közé tartoznak az utazók fertőzései közül a mediterrán (vagy Boutonneuse) foltos láz Dél-Európában és Afrikában; az indiai kullancs tífusz Indiában, Astrakhan láz Délkelet-Európában és Közép-Afrikában, az izraeli kullancs tífusz a mediterrán országokban, Thai kullancs tífusz Ázsiában és Ausztráliában, Queensland kullancs tífusz és az ausztráliai foltos láz Kelet-Ausztráliában, kullancscsípéses mirigybántalom európai országokban, Észak-ázsiai kullancs tífusz Kínában és Oroszországban, Rocky Mountain foltos láz és Rickettsia parkeri az Amerikában és az afrikai kullancs-csípés láz Afrikában és a Karib-szigeteken fertőz. Vadászat ​​és utazás Dél-Afrikában a november és az április hónapok kockázati tényezője az afrikai kullancs harapás láznak. Bozót tífusz endémiás Észak-Japánban, Délkelet-Ázsiaban, a Csendes-óceán nyugati szigetein, Kelet-Ausztráliában, Kínában, a tengeri területek és több részén dél-közép Oroszországban, Indiában és Sri Lankában.

Védőoltás nincs. A standard gyógyszeres kezelés: doxiciklin kloramfenikol, azitromicin, fluorokinolonok, és rifampin

A legtöbb Rickettsia kórokozót ektoparaziták által továbbítottak: például bolhák, tetvek, atkák, kullancsok, csípéssel vagy karcolással fertőz az ürülék a bőrön át. Por belélegzésével is fertőződhet, szennyezett aszalt fertőzött tetvek vagy bolha ürülék is okozhat fertőzést. A fertőzés átvitele vérátömlesztéssel ritka.

Bár a klinikai megjelenései kórokozónként változik, néhány gyakori tünet jellemzően 1-2 héten belül megjelennek: láz, fejfájás, rossz közérzet, és néha hányinger és hányás. A legtöbb tünet akut Rickettsia fertőzések specifikus, és további vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis megállapítható. A legtöbb kullancs által terjesztett rickettsiosis maculopapulosus, hólyagos, vagy pontszerű kiütéssel, vagy égési varral jár a kullancscsípés helyén. Bár sok Rickettsia betegség enyhe vagy közepesen súlyos betegség, járvány tífusz és a Rocky Mountain foltos láz súlyos is lehet és ez végzetes lehet a 20% -60%-a kezeletlen esetek.

Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF[szerkesztés]

Bővebben

Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Taeniasis, galandférgesség, haj kígyó[szerkesztés]

Taenia solium horgasfeje. 2012.
Taenia fajok életciklusa. 2010.
Horgasfejű és simafejű galandféreg (Taenia solium, T. saginata)
A lárva átalakulása.

A felnőtt Taenia saginata főemlősök bélrendszerében él, de több olyan riasztó Taenia solium is ismert, amelyek cisztákat képeznek az emberi agyban.

Országok
Taeniasis világszerte elterjedt, de sokkal gyakoribb, ahol sertés-és szarvasmarha ehet emberi ürüléket. A legmagasabb gyakoriság Latin-Amerikában, Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában van. A betegségről számoltak be, de alacsonyabbak az arányok , Kelet-Európa, Spanyolország és Portugália. Továbbítása T. solium ritka az Egyesült Államokban, Kanadában, Nyugat-Európában és számos területen Ázsia és a Csendes-óceán. Ciprus, Irán, Izrael, Jordánia, Libanon.

Gyógyszeres terápia van:Praziquantel, Niclosamide

A legjobb módja annak, hogy elkerülje a galandférgességet, hogy nem eszünk hőkezeletlen sertéshúst. Emellett a magas szintű személyes higiénia és megelőzése a széklettel történő szennyeződése a sertés táplálékának.

Parazita, Platyhelminthes, Cestoda Cyclophyllidea, Taeniidae: Taenia solium (sertés galandféreg, borsókásság) & T. saginata (szarvasmarha galandféreg) a féreg , Taenia asiatica (ázsiai galandféreg). Rezervoár a szarvasmarha, sertés, átvivő a hús. Lappangási idő: 6-14 hét. A tünetek hányás és fogyás. A parazita 25 évet is képes élni. A galandférgek nagy, lapos férgek, melyek a belekben élnek, és 5-10 méter hosszúra is megnőhetnek. A féreg petéket hordozó szelvényei (proglottiszok) a széklettel ürülnek.

Amennyiben az emberi ürülék ellenőrizetlenül a környezetbe kerül, a petéket köztigazdák, például disznók, szarvasmarhák vagy (például a hal galandféreg esetében) apró rákfélék fogyaszthatják el, melyeket azután halak esznek meg. A peték a közti gazdában felnyílnak, majd a lárvák behatolnak a bélfalba és a vérárammal a vázizmokhoz és más szövetekhez sodródnak, ahol cisztákká alakulnak. Az ember az élősködővel akkor fertőződik, amikor a nyers vagy nem kellően átsült húsban vagy halban lévő cisztákat elfogyasztja. A ciszták felhasadnak és kifejlett férgekké fejlődnek, melyek a beteg bélfalára kapaszkodnak. A férgek ezután hosszban növekednek a bélben.

A bél galandférgessége általában nem okoz tüneteket, de egyesek felső hasi kellemetlenséget, hasmenést és étvágytalanságot panaszolnak. Néha a galandférges beteg érzi, amint a féreg egy darabja székletürítéskor átcsúszik a végbélen. A halak által közvetített galandférgek olykor vérszegénységhez vezetnek. Ciszticerkózisban az agyban és az agyat borító hártyákon (meninx) lévő ciszták gyulladást okozhatnak, ami fejfájással, zavartsággal és más idegrendszeri tünetekkel, valamint gyakran görcsrohamokkal jár.

Megelőzés és kezelés
A galandférgek elleni védekezés első lépése, hogy az állatok és a halak húsát gyakorlott ellenőrök alaposan megvizsgálják. Fertőzött húsban láthatók a ciszták. Az alapos főzés (úgy, hogy a hőmérséklet a hús minden részében meghaladja az 57 °C-t) és a tartós fagyasztás elöli a cisztákat. Éppen ezért szabad vizekből származó halakat nem szabad szushiként tálalni. Csak főzés, fagyasztás vagy pácolás után szabad ezeket fogyasztani. A füstölés vagy a szárítás nem pusztítja el a cisztákat.

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A valamennyi országban endémiás[szerkesztés]

Bővebben

Brucellosis[szerkesztés]

Bővebben

Echinococcosis[szerkesztés]

Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B endémiás[szerkesztés]

Bővebben

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Schistosomiasis[szerkesztés]

Irakban, Szaúd-Arábiában, a Szíria Arab Köztársaságban és Jemenben Bővebben

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

terület csaknem valamennyi országában észlelhető Bővebben

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

Szaúd-Arábia (mekkai zarándoklás: hadzs) Bővebben

Délkelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Délkelet-Ázsia. 2013.
Délkelet-Ázsia országai. 2006.
Coral Cove Beach. Ko Samui.Thaiföld
Komodo északi régió.
Ha Long öböl. (Vietnam).

Országok
Brunei[111], Fülöp-szigetek[112], Indonézia[113], Kambodzsa[114], Laosz Népi Demokratikus Köztársaság[115], Malajzia[116], Myanmar[117](Burma), Szingapúr[118], Thaiföld[119] és Vietnam[120]. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Malária profilaxis: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis- szúnyogriasztás
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex,
  • orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Kígyómarás
  • Gépjármű balesetek
  • Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések[szerkesztés]

Japán B encephalitis, JE, Langat[szerkesztés]

(DALY) a japán encephalitis országonként (100.000 lakosra). 2009.
A japán encephalitis országonként. 2007.
Ochlerotatus japonicus
Encephalitis. 2007.

A flavivírusok természetes gazdái a vadon élő madarak és sertések. Szúnyogok terjesztik. Beteg emberektől, vagy a vírust hordozó állattól nem lehet közvetlenül elkapni a betegséget. Dél-kelet Ázsia országaiban bármelyik évszakban felléphet a járvány. Évente 30 000-50 000 eset fordul elő, a veszélyeztetettséget fokozza, ha valaki a járványos területeken falusi, vidéki környezetben, rizsföldek közelében él (pl.: hátizsákos turisták). JEV a leggyakoribb, védőoltással megelőzhető encephalitis Ázsiában. Ázsiában előfordul mindenütt és részben a Csendes-óceán nyugati területein.

Országok
Ausztrália, Külső Torres Strait-szigetek; Bangladesben elterjedt; Brunei endémiás; Kambodzsa endémiás; Kínában esetek minden tartományban; India minden államában; Indonézia endémiás; Balin, Kalimantan, Java, Nusa, Tenggara, Pápua, és Szumátra; Japán ritka; Korea, Észak- Nincs adat; Korea, Dél- Ritka; Laosz endémiás; Malaysia Endémiás; Mongólia Nem tekinthető endemikus; Nepál Endemikus; Pakisztán bizonytalan adatok; Pápua Új-Guinea elterjedt; Fülöp-szigetek endémiás; Oroszország Ritka; Singapore szórványos; Sri Lanka Endemikus; Taiwan szórványos; Thaiföld Endemikus; Kelet-Timor Korlátozott adatok; Vietnam Endemikus; Nyugat-Csendes-óceáni szigetek endémikus.

A védőoltás azoknak javasolt, akik mezőgazdasági tevékenységet vagy kutatást folytatnak a fertőzött területeken, vagy rizsföldek, disznótelepek közelében laknak huzamosabb ideig. Az oltás üteme: 0. 7. 30. nap, mely 3 évre ad védettséget. Magyarországon a Japán B encephalitis elleni védőoltás (JE-VAX) nem beszerezhető. Kiutazást követően utazási klinikákon kell kérni az oltást. A betegségnek nincs speciális kezelése. A kezelés légzés, táplálás, görcs-védelem. Koponyaűri nyomásfokozódást mannitollal kezelendő. A túlélőknél gyakori a maradandó bénulás.

A kórokozó vírus (RNS vírus, Flaviviridae, Flavivirus), melyet vízimadarakról és sertésekről az emberre különböző Culex szúnyogok (Vektora moszkitók, Aedes spp., Anopheles barbirostris és hyrcanus csop., Culex tritaeniorhynchus csop és Cu. annulus) visznek át csípéseikkel. Ezek a szúnyogfélék rizsföldek, mocsarak és pocsolyás termőföldek környékén élnek. A szúnyogok alkonyattól pirkadatig csípnek. Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg városokban, vagy turisták által látogatott helyeken töltenek el rövidebb időt.

Az esetek többségében észrevétlenül zajlik a fertőzés, csak kb. 1 % - ban alakulnak ki tünetek. Azoknál, akiknél a betegség kifejlődik, a halálozás igen magas, akár 50%-os is lehet. A betegség 6-8 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik magas lázzal, kötőhártya-gyulladással és kiterjedt arcpírral, majd ezt követik az agyvelő- és agyhártyagyulladás tipikus jelei. Izomfájdalom, fejfájás, hányás, hasmenés, görcsök, bénulás és leukocytosis, polimorfonukleáris leukociták lehet a meghatározó, az agy-gerincvelői folyadék, eset-halálozási arány 10%-ról 40%-, neurológiai maradványtünetei 80%-ban. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.

Malária[szerkesztés]

  • Malária chloroquin rezisztens

Kambodzsa keleti tartománya, Indonézia, Laosz Népi Demokratikus Köztársaság,Myanmar (Burma), Vietnam
P. falciparum: mefloquin

  • Malária mefloquin rezisztens

Kambodzsa nyugati tartomány
P. falciparum doxycyclin

  • Malária nincs Brunei, Szingapúr, Jáva és Szumátra városai, Malajzia és Vietnam városai, Rangoon, Fülöp-szigetek: Manila, Thaiföld: Bankok, Chiangmai, Pattaya, Phuket, Kos-Samui

Bővebben

Filariasis[szerkesztés]

(Bruneit és Szingapúrt kivéve) endémiás. Bővebben

Dengue láz[szerkesztés]

Bővebben

Pestis[szerkesztés]

Bővebben

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)[szerkesztés]

Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A[szerkesztés]

valamennyi országban endémiás Bővebben

Hepatitis E[szerkesztés]

Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

igen gyakori Bővebben

HIV/AIDS[szerkesztés]

Bővebben

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Schistosomiasis[szerkesztés]

Fülöp-szigetek, Indonézia egy része, Mekong-delta Bővebben

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Bővebben

Kelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Kelet-Ázsia. 2011.
Kelet-Ázsia. 2011.
Jurta Ulánbátorban. 2009.
Shanghai - Nanjing Főutca. 2003.

Országok
Hongkong[121], Japán[122], Kína[123], Koreai Köztársaság[124], Koreai Népi Demokratikus Köztársaság[125], Makaó[126] és Mongólia[127]. Japán, Taiwan, Dél-Korea, Hongkong egészségügyi és járványügyi helyzete jó, az utazók számára különös elővigyázatosság nem szükséges. A többi területre látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis-szúnyogriasztás
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Sérülések gépjármű-balesetek miatt
  • Mérges-kígyó marása
  • Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok kórházban a régióban

Ízeltlábúak okozta fertőzések[szerkesztés]

Malária[szerkesztés]

chloroquin érzékeny: Kína 33 0 25 0 északi szélességi fok között P. vivax és P. falciparum: chloroquin érzékeny, mefloquin érzékeny: Hainan és Yunnan tartományok Bővebben

Viscerális leishmaniasis[szerkesztés]

Kína Bővebben

Pestis[szerkesztés]

Bővebben

Japán B encephalitis[szerkesztés]

Bővebben

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) Bővebben

Hastífusz[szerkesztés]

Bővebben

Hepatitis A[szerkesztés]

valamennyi országban endémiás Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

vírushordozók száma magas Bővebben

HIV, AIDS[szerkesztés]

Bővebben

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Shistosomiasis[szerkesztés]

endémiás terület Kínában a Jangce folyó medencéje Bővebben

Leptospirosis[szerkesztés]

Leptospirosis a vesében.
Állatorvosnő, Carole Bolin megvizsgál egy tengerimalac általános állapotát és a tüdő egészségét. Ezeket az állatokat használják, hogy megértsék a tüdő vérzést a nicaraguai járvány kitörésével kapcsolatban. USDA-ARS Guineai disznó.

Leptospirosis egy bakteriális betegség, terjedése fertőzött állatok vizeletével szennyezett víz, talaj vagy élelmiszer közvetítésével, vagy közvetlenül fertőzött állatok érintkezésével. A baktériumok a nap melegében, a talajban, párás és nedves körülmények között.

Nincs engedélyezett védőoltás.
Gyógyszeres terápia: penicillin, doxiciklin, parenterális harmadik generációs cefalosporinok, azitromicin

Országok
Leptospirosis világszerte előfordul, de leggyakrabban a nedves, trópusi éghajlaton fertőz leggyakrabban. Leptospirosis már világméretű terjed nagyobb gyakorisággal a trópusi éghajlaton. Háziállatok és a vadon élő állatok (köztük rágcsálók, mosómedve, kutyák, szarvasmarhák, sertések, lovak, juhok és kecskék) a baktériumot hordozók, amelyek kiválasztják a baktériumokat a vizeletbe, magzatvízbe, vagy a placenta szövetébe, amelyek szennyezik a talajt és a természetes vizeket. Leptospirosis járványok az Egyesült Államokban, miután az árvíz volt a Hawaii és Puerto Rico.

A legtöbb Leptospira faj fennmarad 2-3 hétig is a friss természetes vízben, a nedves talajban, vagy sárban. Árvíz után, hurrikánok vagy heves esőzések elősegíti a terjedését, hozzájárul a járványok felbukkanásához. A baktériumok a bőrön keresztül, általában vágások vagy karcolások résein, vagy a nyálkahártyákon, mint például az orr, a száj, vagy a szem. Leptospirosissal együtt jár az állattenyésztéssel. Közvetett módon szennyezett víz, talaj és élelmiszerek a leggyakoribb módja, de az emberek követlenül belélegzéssel, apró cseppek (aeroszolok) formájában történik. Vízi sportok, mint például a vadvízi evezés, kaland verseny, kajakozás, vagy triatlon esetében nagyobb lehet a kockázata a leptospirosis fertőzésnek.

Leptospirosis kórokozója obligát aerob baktérium, spirocheta nemzetség, a Leptospirák optimálisan 28 °C-30 °C-on szaporodnak. A lappangási idő 2 naptól 3 hétig terjed. A tünetei a leptospirosisnak változatos, gyakran kétfázisú. Az akut fázis vagy bacteriaemiás tart egy hétig, majd az immun fázis, amely jellemző a ellenanyag-termelést és a jelenléte a leptospirák a vizeletben. Az akut, generalizált fázis utánozza más akut betegség tüneteit, láz, mint például a dengue-láz, a malária, vagy a tífusz. A gyakori tünetek közé tartozik a fejfájás, láz, hidegrázás, izomfájdalom, hányinger, hasmenés, hasi fájdalom, uveitis, nyirokcsomó-duzzanat, kötőhártya bevérzés és néha, a bőrkiütés. A fejfájás gyakran súlyos és magában foglalja a fájdalom és fényérzékenységet. Aszeptikus meningitis előfordul akár 25%-ában. A icterusos vagy súlyos formája a betegségnek (Weil-betegség) esetén 5% -10%-a leptospirosisnak. A tünetek közé tartozik a sárgaság, veseelégtelenség, vérzés, szívritmuszavarok, tüdőgyulladás, és hemodinamikai összeomlás. A halálozási arány súlyos, 5% -15%-os.

Antimikrobás szerek, mint például a doxiciklin lehet használni, mint a megelőző gyógyszer olyan területeken, ahol az expozíciós kockázat magas. Kerülje úszás vagy mocsári víz szennyezett lehet. Fedjük le vágások és sebek. Gyakorold a személyes higiénia és a gyakori kézmosás . Viseljen megfelelő ruházatot és lábbelit, ha séta vagy dolgozik a nedves talajban, és a mezőgazdasági munka közben. Ne igyál a szennyezett vizet forrásokból. Kerülje a rágcsálók és egyéb hordozó állatok.

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

Mongólia Bővebben

Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Renális szindrómával járó haemorrhagias láz[szerkesztés]

Bővebben

Délközép-Ázsiában és Indiai szubkontinens előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Délközép-Ázsia és India. 2013.

Országok
Afganisztán, Azerbajdzsán, Banglades, Bhután, Grúzia, India, Irán Iszlám Köztársaság, Kazahsztán, Kirgizisztán, Nepál, Maldiv - szigetek, Örményország, Pakisztán, Sri Lanka, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül kevéssé tér el a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis-szúnyogriasztás
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Kígyómarás
  • Sérüléses gépjármű-balesetek
  • Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok kórházban

Az ízeltlábúak okozta fertőzések[szerkesztés]

Malária[szerkesztés]

  • Chloroquin érzékeny

P. vivax: gócokban: Örményország, Azerbajdzsán, Tadzsikisztán

  • Chloroquin rezisztens

P. falciparum + Pl. vivax: a többi országban városi és vidéki területeken is előfordul, mefloquin

  • Nincs malária

Grúzia, Kazaksztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Maldiv - szigetek

Filariasis[szerkesztés]

Banglades, India és Sri Lanka délnyugati része

Bőr leishmaniasis[szerkesztés]

Afganisztán, India, Irán Iszlám Köztársaság, Pakisztán

Bőr és visceralis leishmaniasis[szerkesztés]

Kisebb gócokban, Azerbajdzsánban és Tádzsikisztánban.

Dengue láz[szerkesztés]

Bangladesben, Indiában, Pakisztánban Sri Lanka

Pestis, feketehalál, dögvész[szerkesztés]

Visszatérő láz, febris recurrens, sárgapestis[szerkesztés]

valamennyi országban endémiás

Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése: (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)[szerkesztés]

Hastífusz[szerkesztés]

Hepatitis A[szerkesztés]

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

HIV, AIDS[szerkesztés]

Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek[szerkesztés]

Schistosomiasis[szerkesztés]

Irán, Iszlám Köztársaság délnyugati része

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

India és Nepál

Diftéria[szerkesztés]

zerbajdzsán, Grúzia, Kazaksztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Terület csaknem valamennyi országában észlelhető

Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Visszatérő láz[szerkesztés]

Kiütéses tífusz[szerkesztés]

Japán B encephalitis[szerkesztés]

Krimi-kongó haemorrhagias láz[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Dracunculiasis, Guineai féreg[szerkesztés]

Észak-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások[szerkesztés]

  • Mellkas-átvilágítás
  • Kötelező oltás:-
  • Az alábbi rutin védőoltásokat, leleteket kérik, angol nyelven orvosi pecséttel igazolva: gyermekkori oltások igazolása, 10 éven belüli morbilli emlékeztető oltás (MMR), VZV vírussal (bárányhimlő) szembeni természetes védettség v. oltás, Meningococcus meningitis elleni oltás, HIV szűrés (bizonyos államokban és Kanadában)
  • Hepatitis B, Veszettség elleni védőoltás (speciális utak)

Országok
Bermuda, Kanada, Grönland, Amerikai Egyesült Államok. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint saját hazájukban.

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem
  • Rovarcsípések megelőzése
  • Állati harapások megelőzése
  • Közlekedéssel kapcsolatos balesetek
  • HIV és a hepatitis vírus okozta fertőzések
  • Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
  • Hasmenés tüneti kezelésére való felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt.

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Sziklás-hegységi foltos láz[szerkesztés]

US. Nincs Rickettsia rickettsii Maine államban, Hawaii-on, Alaszkában. 2004.
2006.
Rickettsia rickettsii. 1979.

A Rickettsia rickettsii csak a nyugati féltekén honos. A Sziklás-hegységben észlelték először, gyakorlatilag azonban az USA minden államában előfordul, kivéve Maine államot, Hawaiit, Alaszkát. Különösen az Atlanti-óceán partja mentén gyakori.

A Sziklás-hegységi foltos láz ellen nem létezik oltóanyag. Az antibiotikumok használata a halálozás arányát 7-20%-ra csökkentette: Doxiciklin, chloramphenicol. A kezelés késői megkezdése viszont halálhoz vezethet.

A Sziklás-hegységi foltos láz (foltos láz, kullancsláz, kullancstífusz) kórokozója a Rickettsia rickettsii, melyet a kullancsok (amerikai kutya kullancs: Dermacentor variabilis, Rocky Mountain fa kullancs: Dermacentor andersoni, és a barna kutya kullancs: Rhipicephalus sanguineus) terjesztenek. A rickettsiák a vérereket bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Általában a bőr és a bőr alatti erek, valamint az agy, tüdők, szív, vesék, máj, és lép erei érintettek. Az erekben vérrög okozta elzáródások is kialakulhatnak.

A betegség első tünetei 3-12 nap múlva jelentkeznek. Minél rövidebb az inkubációs idő (a csípés és a tünetek jelentkezése közötti idő), annál súlyosabb lesz a betegség lefolyása. Igen erős fejfájás, borzongás, súlyos kimerültség és izomfájdalom jellemzi. A láz néhány nap alatt 39,5 °C-ig emelkedik, és súlyos esetekben 15-20 napon át fennmaradhat. Előfordulhat, hogy időszakosan, reggelente megszűnik. Száraz köhögés is felléphet.

Körülbelül a negyedik lázas napon a csuklón, bokán, tenyéren, talpon, és az alkaron bőrkiütések jelennek meg, melyek gyorsan terjednek a nyakra, arcra, hónaljra, farpofákra és a törzsre. Kezdetben a kiütések laposak és rózsaszínűek, a későbbiekben viszont kiemelkedővé, sötétebb színűvé, meleg víz - pl. a meleg fürdő - hatására jobban láthatóvá válnak. Kb. 4 nap alatt apró, bíbor színű területekké (petechia) alakulnak, pontszerű bevérzések következtében. Ezek egybefolyhatnak, később kifekélyesedhetnek.

Az agy ereinek érintettsége fejfájást, nyugtalanságot, alvásképtelenséget, delíriumot és kómát okozhat. A máj megnagyobbodhat, gyulladása sárgaságot okozhat, ami azonban ritkán fordul elő. A légutak gyulladása (pneumonitis), továbbá a szív, az agy károsodása és tüdőgyulladás is kialakulhat. Súlyos esetekben a vérnyomás csökkenése és hirtelen halál is bekövetkezhet.

A betegség főként május és szeptember között fordul elő, amikor a kifejlett kullancsok aktívak, és az emberek a legtöbbet tartózkodnak a szabadban, kullancsokkal fertőzött vidékeken. A déli államokban a fertőzés egész évben előfordulhat. A kullancsokkal fertőzött vidékeken a sok időt a szabadban töltő egyének, így a 15 évnél fiatalabb gyermekek a legveszélyeztetettebbek. A fertőzött kullancs a kórokozókat nyulakba, mókusokba, szarvasokba, medvékbe, kutyákba és emberbe továbbíthatja. A betegség emberről-emberre direkt úton nem terjed.

Lyme kór[szerkesztés]

Tularémia, Tularémia pestis[szerkesztés]

Bőr tularémia.

Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Finnország, Svédország Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Portugália, Spanyolországban, Koszovó,(Szerbia), Japánban, Kína az észak-nyugati és észak-keleti régióiban. USA, Kanada, Mexikó.

Védőoltás van: gyengített, élő vakcina rendelkezésre áll, de használata csak a magas kockázatú csoportokban: LVS vaccine A tularémia több úton is átterjedhet az emberre, beleértve a rovarcsípést és a fertőzött állatokkal való közvetlen kontaminációt. Erősen fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű, ha nem kezelik, ám hatékonyan lehet antibiotikummal kezelni, amennyiben korán diagnosztizálják.: sztreptomicint, gentamicin, doxiciklin, klóramfenikol, fluorokinolonok.

A tularémia számos módon terjedhet az emberre: rovarcsípéssel – Noha számos rovar hordozza a tularémiát, leginkább kullancs- és légycsípéssel terjed. Beteg vagy elhullott állattal. Beteg állat harapásával, leggyakrabban nyúl által. A baktériumok kis vágások, horzsolások vagy a harapás helyén át jutnak a szervezetbe, és fekély képződik a seb helyén. A tularémia szemészeti formája a fertőzött állat érintését követő szemdörzsöléssel terjed. A levegőben található baktériumokkal. A talajban található baktériumok kertészkedés, építkezés vagy egyéb tevékenység során a levegőbe juthat, mely belélegezve tüdőgyulladásos tularémiát okozhat. Szennyezett étel vagy víz fogyasztásával kapjuk el.

Okozója a Francisella tularensis (Gram-negatív, nemmozgó coccobacillus) baktérium, mely elsősorban emlősöket érint, különösen rágcsálókat, mezei- és üregi nyulakat, de madarakat, hüllőket és halakat is megfertőzhet. A legtöbb tularémiának kitett ember általában 2-10 napon belül lesz beteg, ám a lappangási idő néhány órától akár három hétig is tarthat. A tularémiának több altípusa létezik a jelentkező tünete szerint. Ulceroglandularis tularémia: a fertőzés helyén bőrfekély képződik, melyet általában rovarcsípés vagy állati harapás okoz, duzzadt, fájdalmas nyirokcsomók, láz, hidegrázás, fejfájás, kimerültség. Oculoglandularis tularémia: szemfájdalmat, szemvörösséget, szemduzzanatot, a belső szemhéj fekélyét okozza. Tüdőgyulladásos tularémia és tífuszos tularémia is ismert.

Tularemia megelőzése rovarriasztóval DEET, permethrin. Gyakori szappanos és melegvizes kézmosással, az ételek főzése, a víz biztonságos forrásból származzon. A háziállatok viselkedésének megváltozása (különösen rágcsálók, nyulak, és mezei nyúl), vagy az állatállományon szokatlan tünetek alakulnak ki.

Pestis[szerkesztés]

Étel és víz eredetű betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(salmonellosis, E. coli (EIEC, haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157))

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

Karib szigeteken előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Karib-térség - régió. 2011.
Karib-tenger. 2004.

Országok
Turisták által leggyakrabban látogatott helyek: Kuba, Jamaica, Haiti, Dominikai Köztársaság, Virgin szigetek, Martinique, Dominika, Trinidad és Tobago, Holland Antillák, Bahama, Bermuda, Barbados, Puerto Rico, Guadeloupe. Anguilla (UK), Antigua és Barbuda, Aruba, Barbados, Kajmán-szigetek(UK), Grenada, Martinique (Franciaország), Montserrat (Egyesült Királyság), Holland Antillák, Puerto Rico (US), Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Turks-és Caicos-szigetek szigetek (Egyesült Királyság). Az ide látogató utazó sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Ciguatera mérgezés, amit az étkezési zátony halak toxin-tartalma okoz
  • Sérülés gépjármű-balesetek (többek között motoros robogók)
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban

Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Májmétely fertőzés[szerkesztés]

Nematodák. 2007.
Fasciola hepatica. 2007.

A betegség az egész világon előfordul, de leggyakoribb juhtenyésztő országokban, különösen, ahol nyers salátát esznek. Latin-Amerikában, Afrikában.

A betegek kezelése során, féregellenes gyógyszeres kezelésre van szükség: praziquantel, bithional

Az ember általában fertőzött édesvíz, vagy fertőzött vízzel locsolt zöldségek fogyasztásával fertőződhet meg. A kórokozó hordozója sokfajta emlős állat lehet, de legfontosabb a juh. A férgek életciklusuk során a felnőtt korukban a hordozó állat belében élnek, innen a széklettel a peték az édesvizekbe kerülnek, ott a csigákban (ez egy közti gazda) fejlődnek tovább, majd visszajutnak az édesvizekbe, és a az embert a nyers növények fogyasztásán keresztül fertőzi meg. Az emberi szervezetben a bejutnak a bélbe, és a bélfalon és a hasüregen keresztül bejutnak a májba, ahol az epeutakban élnek, és annak károsodását okozzák.

A betegséget, májmételyféreg fertőzés (Fasciola hepatica) okozza, a féreg levél alakú és 3x1,5 cm nagyságú. A betegség hordozója lehet sokféle emlős állat, de legfontosabb a juh, közti gazda a csiga. A fertőzés vízzel, és nyers vízi növények fogyasztásával terjed. Átmeneti fertőzést okozhat, szarvasmarha- és juhmáj fogyasztása is.

A fertőzés általában enyhe. A betegségnek három formáját különíthetjük el: heveny, idült lappangó, és idült elzáródásos formát. A heveny betegség esetén: a beteg mája megnagyobbodik (jobb oldali bordaív alatt hasi fájdalom, puffadás jelentkezik), és érzékennyé válik, és magas láz, fejfájás, étvágytalanság, hányás, izomfájdalmak, viszkető bőrkiütések jelentkeznek. Kialakulhat sárgaság, testsúlycsökkenés, és elesett állapot, ha a fertőzés súlyosabb. A beteg vérszegény lehet. Idült latens betegség esetén: a betegek többsége panaszmentes, néhány betegnél májmegnagyobbodás, és a fenti tünetek jelentkezhetnek. Idültelzáródásos betegség esetén: azt jelenti, hogy a fertőzés miatt az epeutak elzáródnak, ekkor sárgaság, hasi fájdalom, láz jelentkezhet. Kuba

Malária[szerkesztés]

Haiti, Dominikai Köztársaság P. falciparum, de chloroquin érzékeny

Dengue[szerkesztés]

Mindegyik országban

Bőr leishmaniasis[szerkesztés]

Dominikai Köztársaság

Filariasis[szerkesztés]

Haiti

Étel és víz eredetű betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)[szerkesztés]

Hastífusz[szerkesztés]

Hepatitis A[szerkesztés]

Valamennyi országban endémiás

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

Vírushordozás magas

Zoonózis[szerkesztés]

Veszettség: valamennyi országban

Schistosomiasis[szerkesztés]

Dominikai Köztársaság, Martinique, Puerto Rico, Guadeloupe HIV/AIDS

Közép-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások[szerkesztés]

Közép-Amerika. 2009.
Közép-Amerika. 2007.

Országok
Mexikó[128], Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni
  • Orvosi beavatkozások elkerülése
  • Biztonságos szex
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Skorpió és kígyómarás
  • Gépjármű baleset
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban

Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Malária[szerkesztés]

  • chloroquin érzékeny

Mexikó és a többi ország (kivétel Panama)
chloroquin

  • Chloroquin rezisztens

Panama, San Blas és Darien tartomány, San Blas sziget
mefloquin

Dengue[szerkesztés]

Mindegyik országban

Bőr és visceralis leishmaniasis[szerkesztés]

Mindegyik országban

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Chagas kór (Amerikai trypanosomiasis)[szerkesztés]

Filariasis[szerkesztés]

Onchocercosis[szerkesztés]

Venezuelai ló encephalitis[szerkesztés]

Élelmiszer és víz eredetű betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella)

Hastífusz[szerkesztés]

főleg Mexikó

Hepatitis A[szerkesztés]

valamennyi országban endémiás

Hepatitis E[szerkesztés]

Mexikó

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

vírushordozás magas

Egyéb betegségek[szerkesztés]

Állati veszettség[szerkesztés]

valamennyi országában észlelhető

Mérsékelt Dél-Amerika régióiban előforduló fertőzések, ajánlott oltások[szerkesztés]

A területek mérsékelt éghajlati övet jelölnek. 2010.
Argentína északi határán, Salta tartományban malária.
Észak-és Észak-Kelet-Argentína erdős területek Brazília-Paraguay határán sárgaláz endémia. 2012.

Országok
Argentína, Chile, Falkland-szigetek, Uruguay, Húsvét-sziget(Chile)

Életmódbeli tanácsok

  • 3500 m felett magassági betegség
  • UV fényvédelem
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelése
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban
  • Biztonságos szex
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Malária P. vivax okozta[szerkesztés]

Argentína északi határán, Salta tartomány ( bolíviai határ). Ritkán jelentettek Puerto Iguazúból, . Nincs transzmisszió Iguassu vízesésnél.
chloroquin

Sárgaláz[szerkesztés]

Ajánlott minden utazónak ≥ 9 hónapos kortól, akik 2300 m-nél alacsonyabb területekre utaznak. Észak-és Észak-Kelet erdős területek Argentínával határos Brazília és Paraguay régióban.

Élelmiszer és víz eredetű betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella)

Hastífusz[szerkesztés]

Argentína

Hepatitis A[szerkesztés]

Valamennyi országban endémiás

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Chagas kór (Amerikai trypanosomiasis)[szerkesztés]

Argentína, Chile

Bőr leishmaniasis[szerkesztés]

Argentína, Chile, Uruguay.

Egyéb betegségek[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

Chile

Coccidioidomycosis[szerkesztés]

Argentína, Chile

Dengue láz[szerkesztés]

Húsvét-sziget(Chile)

Trópusi Dél-Amerikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott oltások[szerkesztés]

Északi Dél-Amerika. 2012.
Manu National Park. Peru. 2009. szeptember 14., 05:30:10
Család a folyóparton kb. 50 mérfödre Iquitos-tól lefelé az Amazonason, Peruban. 2011.
Kígyómarások száma 229 országban, 21 földrajzi régióban[129]. 2008. november.

Országok
Trópusi: Bolívia*[130], Brazília*[131], Columbia*[132], Equador*[133], Francia-Guyana[134], Guyana [135], Paraguay, Peru*, Suriname*, Venezuela. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel az ország egyes területei fertőzöttek.

Életmódbeli tanácsok

  • 3500 m felett magassági betegségAndok
  • UV fényvédelem
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni
  • Mérges kígyó marása
  • Sérülés gépjármű-balesetektől
  • Vértranszfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban

Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Malária[szerkesztés]

P. falciparum (döntően) chloroquine rezisztens
mefloquin
2000 m felett, turisták által látogatott helyeken, tengerparton nincs malária.

Sárgaláz[szerkesztés]

Mindenütt a régióban.
Kivétel Paraguay, Andok keleti területe, Brazília déli és keleti része.

Dengue[szerkesztés]

Mindegyik országban.

Étel és víz eredetű betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)

Hastífusz[szerkesztés]

Hepatitis A[szerkesztés]

Valamennyi országban endémiás.

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B[szerkesztés]

Endémiás a régió

HIV, AIDS[szerkesztés]

Állati veszettség[szerkesztés]

Valamennyi országban elterjedt.

Schistosomiasis[szerkesztés]

Brazília, Suriname, Venezuela

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek[szerkesztés]

Amerikai trypanosomiasis (Chagas kór)[szerkesztés]

Bőr-, visceralis leishmaniasis[szerkesztés]

Filariasis[szerkesztés]

Egyéb betegségek[szerkesztés]

Meningococcus meningitis[szerkesztés]

Brazília

Ausztrália és Óceánia (Dél-és Nyugat-Csendes-óceáni szigetek)[szerkesztés]

Ausztrália (beleértve Tasmánia) és Új-Guinea (beleértve a keleti része Indonézia (Aru-szigetek)) és a szárazföldi tartományok Pápua Új-Guinea). 2006.
Óceánia: Mikronézia-lila, Melanézia- sötétkék és Polinézia- világoskék. 2004.

Országok
Amerikai Szamoa, Ausztrália, Karácsony-sziget, Cook-szigetek, Fidzsi, Francia Polinézia, Guam, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, új-Kaledónia, új-Zéland, Niue, Norfolk-sziget, Észak-Mariana-szigetek, Palau, Pápua Új-Guinea, Pitcairn-szigetek, Szamoa, Salamon-szigetek, Tokelau, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, Wake-sziget, Wallis és Futuna-szigetek

Fertőzés veszélye igen változó a régióban. A kockázat az élelmiszer és a víz útján terjedő fertőzések esetén alacsony Ausztráliában és Új-Zélandon. Vektorok által terjesztett fertőzések és gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakoriak a szigeteken.

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt
  • Ciguatera mérgezés
  • Mérgeskígyó marás
  • Pókcsípés
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban
  • Rovarcsípések megelőzése
  • Megelőzése az állati harapásnak és karmolásnak

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Bozót tífusz, Tsutsugamushi láz[szerkesztés]

Trombicula a bozót tífusz vektora. 2007.
George Silk klasszikus képet hozott Buna-ból(Új-Guinea), karácsony napján, 1942-ben. Egy ausztrál katona, George "Dick" Whittingtont segíti egy pápua, Raphael Oimbari. Whittington 1943 februárjában tífuszban meghalt. 1942. december 24.

Csendes-óceán nyugati része, Délkelet-Ázsia, Észak-Ausztrália, Pápua Új-Guinea és a néhány nyugati és déli sziget.

Hatásos oltóanyag még nem áll rendelkezésre.
A betegség időben megkezdett antibiotikum adásával gyógyítható. doxycycline, chloramphenicol, Rifampin, azithromycin Halálos kimenetel ritka, nem kezelt esetekben azonban 20-30%-os is lehet.

A bozót tífusz egy baktérium által okozott, rágcsálók parazitái, atkái (Leptotrombidium deliense) közvetített fertőző megbetegedés. A betegség oka, egy baktérium (Rickettsia tsutsugamushi/orientalis, Gram-negatíve α-proteobaktérium) okozta fertőzés. Fertőzött rágcsáló atkák és paraziták terjesztik. Az atkák életciklusuk egy részét növényzeten töltik, de teljes kifejlődésükhöz vérszívás szükséges. A növényzettel kapcsolatba kerülő embert az atkalárvák megcsípik, és így megfertőzik.

Lappangási ideje 1-3 hét. A lappangási idő után a betegek rossz közérzetet, hidegrázást, fejfájást, hátfájást panaszolhatnak. Az atka csípés helyén bőrkiemelkedés jelenik meg, melyből lapos fekete pörk képződik, a helyi nyirokcsomók megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. (Előfordulhat hogy a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak). A láz fokozatosan emelkedik, a láz első hetének végére testszerte kiütések jelennek meg, amik a törzsön a leggyakoribbak, gyorsan elmúlhatnak, de 1 hétig is fennállhatnak. A beteg zavartnak tűnik, érzékelése ködös, 2.-3.héten tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, szívelégtelenség alakulhat ki.

A betegség kezelésében fontos a megelőzés. A betegség lázas szakasza 2 hét elteltével spontán szűnik, de ez nem jelent minden esetben gyógyulást, és betegeknek a halálos kimenetel megelőzésére szükséges adni antibiotikumot. A betegség megelőzésében fontos az atkák elleni védekezés (tartós hatású atka irtószerek alkalmazása, vagy a bőrre felvitt atkariasztók). Fertőzött területeken alkalmazhatnak rövid ideig a megelőzésre antibiotikumot is.

Egér tífusz, foltos láz[szerkesztés]

Délkelet-Ausztráliában, ritkán fordul elő Pápua Új-Guineában

Malária[szerkesztés]

Pápua Új-Guinea, Vanuatu, a Salamon-szigetek Atovaquone/proguanil, doxycycline, mefloquine

Dengue[szerkesztés]

Szigetek, Észak-Ausztrália

Japán encephalitis (JE)[szerkesztés]

Pápua Új-Guinea, Torres szoros, Ausztrália északi részén, JE fertőzés történt a nyugati , Csendes-óceáni szigetek(Guam)

Nyirokrendszeri filariasis[szerkesztés]

Csendes-óceáni szigetek, Amerikai Szamoa, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Francia Polinézia, Kiribati, Niue, Szamoa, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, valamint Wallis és Futuna.

Élelmiszer és víz okozta fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

Hastífusz[szerkesztés]

Tífusz ismert vagy feltételezhető Mikronéziában.

Hepatitis A[szerkesztés]

Hepatitis A előfordulása ismert ebben az országban, bár a kockázat a legtöbb utazóranézve alacsonynak tekinthető. Szigetek, köztük Pápua Új-Guinea

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Tuberkulózis[szerkesztés]

100.000 populáció a becslések szerint 100-300 a csendes-óceáni szigetek, és 0-25 a többi régióban.

Influenza[szerkesztés]

Ausztráliában általában akkor fordul elő április és szeptember. Időszakos kitörése kanyaró fordult elő a szigeteken nem megfelelő védőoltások.

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőzések[szerkesztés]

HIV[szerkesztés]

Prevalenciája a felnőttek 0,1% - <0,5%-a a legtöbb régióban, de magasabb (1% - <5%), Pápua Új-Guineában, és néhány csendes-óceáni szigeteken.

Hepatitis B[szerkesztés]

Kevesebb mint 2%-a él Ausztráliában Hepatitis B vírussal fertőzve (alacsony endémiás). Több mint ≥ 8%-nál a csendes-óceáni szigeteken.

Hepatitis C[szerkesztés]

1% -2,4%-ban a legtöbb területen.

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség, rabies[szerkesztés]

Denevér lyssa vírus ismert Ausztráliában.

Antarktisz, Déli-sarkvidék[szerkesztés]

Antarktisz. 2009.
Antarktisz térképe, magyar földrajzi nevekkel. 2004.
A Traverse, amely üzemanyagot, élelmiszert, és egyéb kellékeket szállít a Dumont d'Urville a Dome C (Concordia) állomásra. 2005 január.
Concordia Station (Dome C) látható, a tetején egy 32 méter magas torony található, mintegy 1 km-re az állomástól. 2005.

Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Utazás az Antarktiszra leggyakrabban Chilén és Új-Zélandon keresztül valósul meg.

Életmódbeli tanácsok

Viseljen védőruházatot és felszereléseket kifejezetten szélsőséges hideg környezetre tervezve. A legjobb, ha ruha réteges, mivel túlságosan sok ruha túlhevülést eredményez. Kövesse az öltözködéssel kapcsolatos ajánlásait a túravezetőknek. Az alacsony hőmérséklet és a nagy szél a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelenti. Antarktisz a leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb hely a Földön. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

  • UV-fényvédelem

Védje a bőrét a napfénytől fényvédő krémmel (legalább 15 SPF) és a szemet napszemüveggel. az Antarktisz felszínének 95%-a jéggel borított, aminek magas a visszaverő-képessége, kb. 80%. A partvidéken azonban csupán 15-20% az albedó értéke, így a partokon kialakuló hőtöbblet a légtömegek mozgásának egyik elindítója. Károsítja a szemet és a bőrt, és védelmi intézkedéseket kell tenni.

Antarktisz a Föld legnagyobb átlagmagasságú kontinense. A és jégtakaró beleszámításával az átlagmagassága 2600 méter. Az Antarktisz több millió km² kiterjedésű, nagyrészt összefüggő szárazföld, ahol hegyláncok, medencék, síkságok váltogatják egymást, amik legnagyobb részét jégtakaró fedi. A kontinens partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az Arktiszt.

A sarkvidék helyzete miatt itt 4-6 hónapos éjszaka uralkodik, amikor csak kisugárzás történik, ami az amúgy is hideg terület további lehűlését eredményezi. A sarki éjszakák, hosszú és nagyon hideg tele után következik a rövid, hűvös és sugárzásban gazdag nyár. A déli szélesség 66,5°-tól délre a Nap a nyári éjszakákon is tartósan a horizont fölött van, míg télen a horizont alatt tartózkodik. A Föld keringési pályájából adódó különbségek miatt a sarki éjszaka hossza eltér az Északi- és a Déli-sarkvidéken. Az északin 176 napig, a délin 183 napig tart az éjszaka.

Kisebb sérülések, ficamok és zúzódások gyakran előfordulnak. Az ilyen típusú sérülések elsősorban a csúszós jégnek köszönhető.

Palackozott, forralt víz, fertőtlenítés, tüneti kezelésére felkészülés. Gyakran mosson kezet szappannal és vízzel, főként étkezés előtt. Ha a szappan és a víz nem áll rendelkezésre, használjon alkohol alapú kézi gélt (legalább 60%-os alkohol). Igyál sok vizet, hogy hidratáljon a kiszáradás veszélye miatt, mivel az Antarktisz a világ legszelesebb, legszárazabb és leghidegebb régiója.

A HIV és más nemi úton terjedő betegségek kockázatának csökkentése érdekében mindig latex óvszert használni.

Kockázatos az influenza, kanyaró, mumpsz, és más betegségek, amelyek könnyen terjednek emberről emberre az utazási és életkörülmények miatt. Az emberek a világ minden tájáról együtt utaznak, túráznak, hajóznak. Zárt élőhelyén az emberek növelik a kockázatát a betegségeknek. Fontos, hogy az utazók az up-to-date rutin oltásokkal rendelkezzenek, beleértve az influenza vakcinát.

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Influenza[szerkesztés]

Kockázatos régiók évszakonként. Kék-November-Április; sárga- egész évben; piros- Április-November. 2011.
Influenza tünetei.
Az influenzavírus életciklusa a fertőzött sejtben.
Különböző influenza törzsek, amelyek megfertőzték az emberi populációt a 20. században. 2004.

Védőoltás van: Fluarix, FluLaval
A kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot kell készíteni, és új oltás szükséges. Oltandók a 65 év felettiek, a tartós betegségben szenvedők, a munkájuk miatt veszélyeztetettek, bentlakásos intézményben élők vagy a hajléktalanok. Az oltás helyén rövid ideig tartó fájdalom, pír, gyengeség jelentkezhet. Nem oltható az, akinek tojásfogyasztás után súlyos allergiás reakciója volt.
Gyógyszeres terápia van: oseltamivir, zanamivir.

Az influenza kórokozója vírus (ortomixovírusok (Orthomyxoviridae)), melynek különböző típusai az állatvilágban és az emberek között is megbetegedést okozhat. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A vírus igen változékony, így az átvészelt fertőzés nem ad hosszantartó védettséget. A világ minden táján, évszaktól függően fordul elő. A megbetegedések száma alapján, időről időre helyi járványok vagy világjárványok léphetnek fel. Az 1918-19-es spanyol influenza 20 millió ember halálát okozta. Napjainkban - a légi közlekedés révén - a Föld minden tájára néhány óra alatt eljuthat a vírus. Számítások szerint, egy újabb világjárványnak akár 60 millió áldozata is lehet.

Pár napos lappangási idő után hirtelen lázzal, izom-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal jár. Száraz köhögés, hörghurut, tüdőgyulladás kísérhetik. A magas láz és a toxikus tünetek a csecsemők, idősek és tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet. Náluk a baktériumok okozta felülfertőződés, tüdőgyulladás is gyakoribb. A betegség általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.

Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)

Hepatitis A[szerkesztés]

Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B, vírusos májgyulladás[szerkesztés]

Kevesebb mint 2%-a él ebben az országban Hepatitis B vírust hordozó (alacsony endémiás).

HIV/AIDS, GIRD[szerkesztés]

Galaktikus utazások, űrturizmus[szerkesztés]

Űrkikötõvel rendelkező országok (zöld), ahol saját területükön más országok és űrhivatalok is működnek. 2007.
Bimodális nukleáris Mars Thermal Transfer Vehicle "Kopernikusz" Leo. 2012.
A NASA űrhajósa Charles "Pete" Conrad, parancsnok (Skylab 2 misszió) fogászati ​​vizsgálaton vesz részt. Tisztiorvos: Joseph Kerwin Skylab. 1974.
Discovery űrrepülőgép fedélzetén videokamera rögzített képet készít a Nemzetközi Űrállomásról röviddel leválasztás után az állomástól. 2009. március 25.

Űridőjárás és káros sugárzások[szerkesztés]

Űridőjárásnak a világűrben uralkodó "légköri" viszonyokat nevezzük. Alkotóelemei: mágneses terek, nagysebességű plazma és elektromosan töltött részecskék. Elsődleges befolyásoló tényezője a Nap, de lehet akár más csillagrendszer is [136]. Alapvetően kétféle sugárzás létezik: elektromágneses sugárzás (E = h × f: tömeg nélkülinek tekintett fotonok hordozzák) és a részecskesugárzás, amely leggyakrabban alfa-sugárzás (hélium atommag) vagy béta-sugárzás (elektronok). Ionizációt elektromágneses sugárzás (indirekt ionizációs sugárzás) és részecskesugárzás(direkt ionizációs sugárzás) is okozhat, ha kellő energiamennyiséget hordoz.

Egy űrhajós, aki 3 hónapot tölt a Nemzetközi Űrállomáson, tipikusan 10 remnél kisebb sugárdózist kap. Ugyanennyi időt eltöltve egy laboratóriumban a Hold felszínén, a mennyiség ugyanannyi. Ezek a mennyiségek azonban nem foglalják magukban a napviharok és az űrséták alkalmával kapott sugárdózist. Egy hároméves Mars-utazás (2 év az oda-vissza út és 1 év felszíni munka) kb. 100 rem sugárterhelést jelentene, átlagos háttérsugárzást feltételezve. Ennek a veszélynek az elhárítása az egyik legnagyobb probléma, ami a Holdra és a Marsra tervezett bázisok előtt áll. Biológiai szempontból az ionizáló sugárzás az élő sejtek vagy a sejtben lévő DNS roncsolásával jár. A sugárzás az emberi immunrendszert károsítja. A sugárzás erőssége lényeges tényező, itt nem csak az összmennyiség, hanem az energiaszint is számít.

Immunrendszer és súlytalanság[szerkesztés]

Az utazás előtti egészségügyi szűrésnek jelentősége előtérbe kerül az űrturizmus[137] megjelenésével, hiszen kívülről az utazás alatt nem kerülhet be a rendszerbe mikroorganizmus, szakszerű orvosi ellátásra, diagnosztizálásra kicsi az esély. Tüsszentés egy űrhajón a legnagyobb kockázat lehet a hosszú távú űrrepüléseken[138]. Ha valaki tüsszent vagy köhög a Földön, a baktérium leesik a földre, de anélkül, hogy lebegő fertőző ágensek hosszabb ideig a légtérben, a fej magasságában maradnának. Zárt térben, súlytalanság állapotában, ahol a baktériumok a levegőben elhúzódó ideig maradnak lebegve, nagyobb kockázatot jelentenek az űrutasok egészségére [139]. Új intézkedések bevezetését javasolták a kutatók az Egyesült Államokban a fertőzések kezelésére, amit az űrhajósok szenvedtek el az űrutazások alatt. A mikrogravitáció gyengíti az űrhajós, űrturista immunrendszerét valamilyen módon, ez is növeli a virulenciáját és antimikrobiális rezisztenciáját bizonyos mikroorganizmusoknak[140]space-flight-infections. Az immunrendszer a Fritz térben másképp viselkedik: a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, fertőzés elleni T-sejtek kevésbé hatékonyak, a csontvelő is kevésbé hatékony, a killer sejtek kevésbé energikusak[141]. Ugyanakkor, a kórokozók erősebbek, a sejtfaluk vastagabb, nagyobb ellenállásra képesek az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben. Alvó herpeszvírus fertőzés ismert, hogy aktívvá válik a gravitációs térben[142]. Amikor visszatérnek a Földre az utasok bőrén nagyobb staphylococcus populáció alakul ki, valamint a felső légutakban és a vastagbélben. Védőoltások körét bővíteni kell a Meningococcus és Pneumoccocus baktériumokkal, az influenza védőoltás gyakorlata mellett. Asztronautákat meg kell vizsgálni az összes Staphylococcus aureus törzsre, köztük az antibiotikum-rezisztens formákra utazás elött[143].

Infekciók megelőzés[szerkesztés]

A hosszú időtartamú űrrepülésekkel kapcsolatos infekciók megelőzésére legjobb stratégia a megelőző, profilaktikus módszerek jelentőségének előtérbe helyezése. Speciális előkészítéssel és felszerelésekkel történő ellátása az űrhajósoknak a mikrobákkal szemben. NASA jelenlegi intézkedése a kötelező védőoltás az űrhajósoknak az influenza elleni védőoltás, és szűrés a tuberkulózisra.
Életmódbeli előírások

  • Az élelmiszerek szelektív besugárzása (csírátlanítás az emésztőrendszerre károsan hat)
  • Az űrhajósok, űrturisták felszerelése fertőtlenítő törlőkendőkkel, sebészi maszkokkal és levegőszűrőkkel (HEPA légszűrő).
  • Többféle antibiotikum szállítása a sürgősségi orvosi szettben.
  • Alacsony energiájú diagnosztikai kittek baktériumok kimutatására.
  • Az űrhajósok kapjanak formális infekciókontroll oktatást a személyes és általános higiénia, a környezet tisztán tartása, és egyéb egészséges életmódbeli tanácsok.
  • A csapok, adagolók, WC pedállal történő felszerelése.

A fizikai, űrorvostani állóképesség megszerzése[szerkesztés]

Hexapod általános animációs ábrázolása. 2005.
L-39 Albatros jet repülés. 2010.
TsF-18 centrifuga a Jurij Gagarin űrhajósok Képzési Központ. 2010.
Marsha Ivins asztronauta mutatja a súlytalanság hatását a hosszú hajra. 2004.

Az űrrepülés előtt részt kell venni egy edzés programon, ahol szakképzett oktatók felkészítik a turistát az űrutazásra különböző szimulátorok segítségével. (Desdemona repülési szimulátor, Zero –G szimulátor, L-39 Albatros jet repülés, G-centrifuga)[137]. A tréningeken Hollandiában ill. Németországban lehet részt venni. Az űrrepülés feltétele az L-39 Albatros jet repülés, melynek díját nem tartalmazza a befizetett alap részvételi díj.

  • Desdemona szimulátor

Olyan, egyedülálló szimulátor, mely imitálni képes az összes lehetséges G-erőt 3.3 G-ig. A pilótafülkéből közel 180 fokos kilátást biztosít. Nincs a világon még egy ilyen gép, mely ilyen magas színvonalú szimulációt képes biztosítani, mint a Desdemona.

  • L-39 Albatros JET trénig

Magas teljesítményű sugárhajtású repülőgép, ideális, hogy felkészítse az űrutazásra. A hátsó ülésen, tandemben repülhet egy képzett pilótával, ezzel értékes tapasztalatot nyerhet, miközben szimulálják az űrrepülés legfontosabb fázisait.

  • G-centrifuga

A centrifuga segít, hogy fel