„Heraldikai lexikon/Nagy Iván” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
== Élete ==
 
Köznemesi származású a felsőgyőri [[előnév|előnevű]] Nagy családból. Apja vármegyei hivatalnok volt, aki fiát korán bevezette a Nógrád megyei levéltár forrásaiba. Jogi tanulmányokat folytatott és 1845-től népdalgyűjtéssel foglalkozott. A pozsonyi jogakadémia elvégzése után 1847-ben a [[Királyi Tábla|Királyi Táblán]] [[jurátus]] lett. Részt vett a szabadságharcban, majd annak bukása után nógrádi ismerőseinél bujkált, míg egy feljelentés után le nem tartóztatták. Pártfogói segítségével kiszabadult és a besorozás elkerülésére Berchtold grófnál vállalt nevelői állást Nagyorosziban. 1853-ban ügyvédi irodát nyitott Balassagyarmaton.
 
1858-ban lett az MTA levelező tagja. 1867-ben a [[Magyar Történelmi Társulat]] választmányának alapító tagja volt. 1874-ben az MTA rendes tagja lett. A sokirányú munka megrontotta az egészségét és elhatalmasodott a torokbaja. Ezért 1878-ban viszavonult horpácsi birtokára, Nógrád megyébe. Itt megválasztották bírónak, de visszavonultan élt. A pihenés javított egészségi állapotán és a humora, munkakedve is visszatért. 1883-ban az újonnan megalakult [[Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság]] alelnöke lett. [[Csergheő Géza|Csergheő Gézával]] együtt elvállalta a [[Siebmacher]]-féle címerkönyv magyar részének elkészítését, de ebből a vállalkozásból kettejük elvi véleménykülönbsége miatt hamarosan kilépett. 1891-ben az ő ösztönzésére jött létre a Nógrád megyei Múzeum-társaság és ugyanebben az évben Balassagyarmaton a Nógrád megyei Múzeum. Utolsó napjaiban is egy Nógrád megyei monográfia megírása foglalkoztatta.
100 778

szerkesztés

Navigációs menü