Kertészet/Tünethatározó/Foltosodást okozó baktériumok
(Pseudomonas syringae szócikkből átirányítva)
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Foltosodást okozó baktériumok
Kórokozók
[szerkesztés]- (Pseudomonas syringae , Syn: Xanthomonas campestris).
Mindkét betegség nemzetközileg ismert talajbaktérium.
- A Pseudomonas syringae baktérium többnyire nyugalmi időszakban minden csonthéjas ültetvényben előfordul vegetációs időszakban a növény felületén.
- A kórokozó sérüléseken keresztül jut be a növénybe. A háncsrészben kezd el felszaporodni, itt feléli a növény cukortartalékait, emellett jégmagképző fehérjét is termel, így a növény sokkal fagyérzékenyebb lesz.
- Kezdeti tünete, hogy a fás részeken enyhén besüppedő, hosszanti irányban nyújtott foltokat okoz. A foltról a kérget lefejtve azt tapasztaljuk, hogy a háncs és a kambium megbarnult, savanyú szagot áraszt, a folt szélén mézgaképződés tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy a fa tavasszal ki sem hajt. Néha a baktérium felszaporodása lassú, ilyenkor nyár második felében a fa hirtelen elkezd sárgulni, a törzsön és a vázágakon spontán, nagy mennyiségben könnyezési nedv fakad, mely esetenként habos. Ilyen tünetek megjelenésekor azonnal távolítsuk égessük el az egész fát, mert a kórokozó őszre úgyis teljesen el fogja pusztítani, valamint a könnyezési nedvben nagy mennyiségben megtalálható, ahonnan rovarok segítségével más fákra is átterjed.
- A Xanthomonas fajok kezdetben zsírfoltszerű tüneteket idéznek elő. A betegség utolsó stádiumában az erek között nagy méretű, szabálytalan, barna nekrózisok keletkeznek, a foltok körül pedig kifejezett sárga udvar mutatkozik.
- A Xanthomonas campestris pv. phaseoli a „veszélyes kórokozók” közé tartozik. Magyarországon ez a faj a legjelentősebb.
Gazdanövények
[szerkesztés]- A gazdanövények közé tartozik a paradicsom, továbbá a Burgonyafélék családjába tartozó más fajok.
Előfordulása
[szerkesztés]- Tünetek és más betegségekkel összetéveszthető jelek:
- Mindkét kórokozó kis (1-3 mm), sötét nekrotikus (elhalásos) foltokat okoz a leveleken, ahol a foltokat általában sárga gyűrű veszi körül, a szárakon és a levélnyeleken szabálytalan alakú sötét foltok jelennek meg. A foltok összeolvadhatnak, és így nagy elhalt területek jönnek létre, a levelek széle beszakadhat, és végül elpusztulnak. A levélen jelentkező tünetek alapján a két kórokozót nem lehet megkülönböztetni. Mindkét baktérium okozhat foltokat a gyümölcsön.
- A Pseudomonas syringae által okozott foltok kicsik (1-2 mm), színük a sötétbarnától a feketéig változhat, néha sötétzöld gyűrűvel. Ezzel szemben az Xanthomonas campestris által okozott foltok nagyobbak, barna színűek, hegszerűek, szélük kiemelkedik, de a középső rész besüpped.
- A leveleken jelentkező tünetek összetéveszthetők a szeptóriás levélfoltosság tüneteivel. A baktériumok inkább a fiatalabb leveleket támadják meg, míg a Septoria inkább az idősebb leveleket kedveli. A bakteriális foltokban nincsenek piknídiumok (fekete pontok).
A betegség lefolyása
[szerkesztés]- Mindkét baktérium 2-3 évig is életben marad a talajban, növénymaradványokon és magokon. A magas páratartalom alapvető a baktériumok terjedéséhez ágyáson belül, szélfútta esőcseppek, aeroszolok, és a növényeknek az átültetés, gondozás, metszés és betakarítás során való érintése segítségével. A szövetek sérülése alapvető ahhoz, hogy a baktériumok bejussanak a növénybe. A Pseudomonas syringae számára az alacsonyabb (18-24 °fok) hőmérséklet az optimális, míg az Xanthomonas campestris magasabb (24-30 °fok) hőmérsékletet igényel.
Védekezés
[szerkesztés]- Kielégítően hatásos közvetlen védekezési módszerek nem állnak rendelkezésre. Tiszta magok és egészséges palánták képezik az alapját az egészséges ágyásoknak:
- - a mag kinyerését célzó gyümölcsök feltétlenül és kizárólag egészséges ágyásokból származzanak, és alaposan fermentálni kell őket,
- - a magok fertőtlenítése kasugamicinnel
- - az altalaj sterilizálása, a cserepek és karók gőzölése,
- - vetésforgó,
- - a fertőzött egyedek kigyomlálása,
- - kerüljük el a növények érintését (átültetés, gondozás, metszés, betakarítás), ha a növények nedvesek,
- - ha a bakteriális üszkösödés egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk,
- - réztartalmú gombaölő szerekés a kasugamicin alkalmazása segíthet a növények egészségének megőrzésében
- - arra kell törekedni, hogy a nedvesség a lehető legrövidebb ideig legyen a növény felületen (pl.:délelőtti öntözés, ikersoros termesztés)
- - a sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan legyenek
Lásd még: Paradicsom klavibakteres betegsége
