Kertészet/Tünethatározó/Foltosodást okozó baktériumok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 5579 bájt

Kertészet

Foltosodást okozó baktériumok

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



TomatePseudomonassyringaeSprossundBlütentross.jpg
Smart-tomato-speck.JPG
TomateFruchtVogelaugenCorynebacteriummichiganense.jpg
Pseudomonas syringae pv. aceris on Sycamore.JPG
Black rot lifecycle.tif
Black rot of cabbage symptoms.jpg


Foltosodást okozó baktériumok


Kórokozók[szerkesztés]

(Pseudomonas syringae és Xanthomonas campestris, Syn:(Syn:{{{2}}}, ).

Mindkét betegség nemzetközileg ismert talajbaktérium.

A Pseudomonas syringae baktérium többnyire nyugalmi időszakban minden csonthéjas ültetvényben előfordul vegetációs időszakban a növény felületén. A kórokozó sérüléseken keresztül jut be a növénybe. A háncsrészben kezd el felszaporodni, itt feléli a növény cukortartalékait, emellett jégmagképző fehérjét is termel, így a növény sokkal fagyérzékenyebb lesz.

Kezdeti tünete, hogy a fás részeken enyhén besüppedő, hosszanti irányban nyújtott foltokat okoz. A foltról a kérget lefejtve azt tapasztaljuk, hogy a háncs és a kambium megbarnult, savanyú szagot áraszt, a folt szélén mézgaképződés tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy a fa tavasszal ki sem hajt. Néha a baktérium felszaporodása lassú, ilyenkor nyár második felében a fa hirtelen elkezd sárgulni, a törzsön és a vázágakon spontán, nagy mennyiségben könnyezési nedv fakad, mely esetenként habos. Ilyen tünetek megjelenésekor azonnal távolítsuk égessük el az egész fát, mert a kórokozó őszre úgyis teljesen el fogja pusztítani, valamint a könnyezési nedvben nagy mennyiségben megtalálható, ahonnan rovarok segítségével más fákra is átterjed.

A Xanthomonas fajok kezdetben zsírfoltszerű tüneteket idéznek elő. A betegség utolsó stádiumában az erek között nagyméretű, szabálytalan, barna nekrózisok keletkeznek, a foltok körül pedig kifejezett sárga udvar mutatkozik. A Xanthomonas campestris pv. phaseoli a „veszélyes kórokozók” közé tartozik. Magyarországon ez a faj a legjelentősebb.

Gazdanövények[szerkesztés]

A gazdanövények közé tartozik a paradicsom, továbbá a Burgonyafélék családjába tartozó más fajok.


Előfordulása[szerkesztés]

Tünetek és más betegségekkel összetéveszthető jelek:
Mindkét kórokozó kis (1-3 mm), sötét nekrotikus (elhalásos) foltokat okoz a leveleken, ahol a foltokat általában sárga gyűrű veszi körül, a szárakon és a levélnyeleken szabálytalan alakú sötét foltok jelennek meg. A foltok összeolvadhatnak, és így nagy elhalt területek jönnek létre, a levelek széle beszakadhat, és végül elpusztulnak. A levélen jelentkező tünetek alapján a két kórokozót nem lehet megkülönböztetni. Mindkét baktérium okozhat foltokat a gyümölcsön. A P. syringae által okozott foltok kicsik (1-2 mm), színük a sötétbarnától a feketéig változhat, néha sötétzöld gyűrűvel. Ezzel szemben az X. campestris által okozott foltok nagyobbak, barna színűek, hegszerűek, szélük kiemelkedik, de a középső rész besüpped.
A leveleken jelentkező tünetek összetéveszthetők a szeptóriás levélfoltosság tüneteivel. A baktériumok inkább a fiatalabb leveleket támadják meg, míg a Septoria inkább az idősebb leveleket kedveli. A bakteriális foltokban nincsenek piknídiumok (fekete pontok).


A betegség lefolyása[szerkesztés]

Mindkét baktérium 2-3 évig is életben marad a talajban, növénymaradványokon és magokon. A magas páratartalom alapvető a baktériumok terjedéséhez ágyáson belül, szélfútta esőcseppek, aeroszolok, és a növényeknek az átültetés, gondozás, metszés és betakarítás során való érintése segítségével. A szövetek sérülése alapvető ahhoz, hogy a baktériumok bejussanak a növénybe. A P. syringae számára az alacsonyabb (18-24 °fok) hőmérséklet az optimális, míg az X. campestris magasabb (24-30 °fok) hőmérsékletet igényel.


Védekezés[szerkesztés]

Kielégítően hatásos közvetlen védekezési módszerek nem állnak rendelkezésre. Tiszta magok és egészséges palánták képezik az alapját az egészséges ágyásoknak:
- a mag kinyerését célzó gyümölcsök feltétlenül és kizárólag egészséges ágyásokból származzanak, és alaposan fermentálni kell őket,
- a magok fertőtlenítése kasugamicinnel
- az altalaj sterilizálása, a cserepek és karók gőzölése,
- vetésforgó,
- a fertőzött egyedek kigyomlálása,
- kerüljük el a növények érintését (átültetés, gondozás, metszés, betakarítás), ha a növények nedvesek,
- ha a bakteriális üszkösödés egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk,
- réztartalmú gombaölő szerekés a kasugamicin alkalmazása segíthet a növények egészségének megőrzésében
- arra kell törekedni, hogy a nedvesség a lehető legrövödebb ideig legyen a növény felületen / délelőtti öntözés, ikersoros termesztés
- a sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan legyenek


Nyíl.gif Lásd még: Paradicsom klavibakteres betegsége


{{


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Foltosodást okozó baktériumok témájú médiaállományokat.