Növények/B/Bab

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | B(Phaseolus legumen szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6371 bájt

Növények

Bab

Veteménybab
Vetemenybab2.jpg
Phaseolus vulgaris 001.JPG
szürkepenészes rothadás
Bab
(Phaseolus vulgaris, Syn: Drog: Phaseoli legumen, Phaseoli semen)
Más neve(i): paszuly, paszulyka, fuszulyka.

Bab fajták‎‎


A bab, vagy veteménybab Sok más faj is van, amit röviden babnak neveznek és rengeteg fajtája is, melyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Amerikában őshonos, az indiánok már kb. 5000 éve termesztik. Európába először az 1530-as években került; Franciaországban 1548-ban említik először. Ezután az európaiak közvetítésével került át később Afrikába, Ázsiába, Ausztráliába.

Táplálkozási értéke nagy, magvai 40-50% keményítő mellett feltűnően sok, 22-35% fehérjét (legumin) tartalmaznak és ezen főleg nitrogénben gazdag, kén- és foszfortartalmas anyagnak tulajdonítandó nagy tápláló erejük, melynél fogva emberi és állati táplálékul egyaránt alkalmazhatók. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas ásványi anyagtartalma is. Zöldbabként a fehérje értéke kisebb, de még így is jelentős. A kevésbé szálkásodó fajtákat részesítjük előnyben.
A hüvelyes vetemények, a magvaik végett termelt pillangós virágú növények csoportja. Ide tartozik a cukorborsó, a lencse, a bab és a lóbab, az abrak- és a szeges bükköny, a csicseriborsó stb.

Felhasználása[szerkesztés]

Mind a száraz-, és zöldbab is elkészíthető főzeléknek, salátának, levesnek, de mélyhűtésre és konzerválásra is alkalmasak. Fogyasztása a magas tápértéke és fehérjetartalma miatt elsősorban télen javasolt. A sok fajta közül érdemes a családi ízlésnek megfelelőt kiválasztani.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Az őrölt bab lisztjét borogatásra is használják gyulladások, kelések esetén.

Hatóanyagai

50% keményítő, gumi, dextrin. Érdekessége, hogy a fehér-bab hajának (hüvelyrész) komoly gyógyhatása van.
A víz- és vizelethajtó, vesetisztító hatása mellett jelentős az inulintartalma, ezért elsősorban a cukorbetegek részére ajánlott. A hatás fokozása érdekében szokták kukoricabajusszal, fekete ürömmel, kecskerutával, cickafarkkal, csalánlevéllel összekeverni és keverékként fogyasztani.

Termesztése[szerkesztés]

Növénytermelési tekintetben nem csak a bab, de más hüvelyesek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy mély gyökérzetükkel főképp az altalajból táplálkoznak, dús levélzetükkel a talajt sűrűn beárnyékolják, így azt gyommentesen hagyják vissza. A hüvelyesek után minden más növény, de különösen a gabonafélék, jól díszlenek. Kiváló fontosságú pedig az a jelenség, hogy a hüvelyesek a nitrogén szükségletüket a légkör szabad nitrogénjéből fedezik, így feltrágyázásukkor a nitrogéntartalmú műtrágya kihagyható. A babszalma is felhasználható takarmányként.

Betegségei[szerkesztés]

Rozsda

A növények egész föld fölötti részén, de leginkább a leveleken, vörösbarna, később sötétbarna foltok láthatók, melyek miatt a növények fejlődésükben visszamaradnak vagy fejletlen magot hoznak. A betegséget rozsdagombák okozzák.

Lisztharmat

A növények zöld részein piszkos-fehér bevonat keletkezik, amelyben ősz felé fekete szemecskék láthatók. Az erősen megtámadott fiatal levelek eltorzulnak, elsárgulnak s helyenként elszáradnak. :Ezt a betegséget két lisztharmat-gomba okozza. Ellene a kénezéssel, kéntartalmú szerekkel védekezhetünk.


Ragya (Peronoszpóra)

A zöld részeken, de főleg a levelek felső lapján nagy, fehéres, később elszáradó foltok, míg a levelek alsó lapján gyengéd, szürkés por mutatkozik. Ezt a betegséget, a (Peronospora Viciae De By) nevű gomba okozza, ellene a "bordeauxi" bordói-lével védekezhetünk.

Szürkepenészes rothadás

A szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) polifág gombafaj, amely egyes évjáratokban csökkentheti a termést. Szántóföldi növényeink (napraforgó, szója), a zöldségfélék (bab, paradicsom, uborka), és gyümölcsök szamóca (földieper), szőlő egyik legismertebb és legsúlyosabb betegsége. A kórokozó, különösen párás, nedves időben, fertőzi a fiatal csíranövényeket, a szárat, becőt és magokat is.

Tricium

A (Colletotrichium Lindemuthianum) nevü gomba a bab hüvelyein barna, mindig egy élénkebb övvel körülvett fekélyeket okoz. A betegséget antracnose-nak nevezik ez a bab legveszedelmesebb betegsége. Ellene elsősorban az ajánlható, hogy ne ültessük más növény, – szőlő, kukorica – közé, hogy a levegő jól hozzáférjen, de javasolt, a vetőmagnak ammoniákos rézkarbonátoldatban (4,5 l. viz, 42. g. réz-karbonát, 0,57 l. ammóniákkal) való 1 órai csávázása.
Legtöbbet szenved ebben betegségben az úgynevezett guggolós, vagy gyalogbab, a futó babot ritkábban támadja meg, de ez utóbbi a termesztése során, több anyagi és munkaerő-ráfordítást igényel.

Szkerotína

A (Sclerotinia Libertiana) nevü gomba a növény szárát támadja meg, amely elhalványodik, és levelestől elhal. A gomba a szár bélszövetét teszi tönkre s ebben kemény, fekete szemek, a gomba sclerotiumai jelennek meg.

aranka

aranka amely egy élősködő növény. Leírását lásd ott.

Nyíl.gif Lásd még: Fehér babhéj teák Bab

Magyar Wikipédia: Bab

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Bab, 2011. március 14., 03:29 (CET)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bab témájú médiaállományokat.