Egynyári üröm – (Artemisia annua) – Kínában évezredek óta használt gyógynövény, a malária ellenszere, újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel artemisinin nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat – kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt.
Háromfogú üröm – (Artemisia tridentata) – Az Egyesült Államok délnyugati részének sivatagjaiban elterjedt, 2 m magas félcserje, amit ott „sagebrush”-nak neveznek.
Havasi üröm – (Artemisia frigida) – A Mongólia területén élő mintegy 60 Artemisia-faj közül ez a faj sokszor uralkodó a száraz sztyeppek vegetációjában.
Pusztai üröm ~ Sivatagi üröm – (Artemisia herba-alba) – Észak-Afrika félsivatagos területeitől egészen Iránig elterjedt faj. Érdekessége, hogy a nyári aszály idején az alsó leveleit ledobja és csak a szárazságtűréshez alkalmazkodott külsejű (xeromorf), felső levelei asszimilálnak tovább.
Sziki üröm – (Artemisia santonicum) – A magyarországi szikeseken társulásalkotó növény.
Sziklai üröm – (Artemisia alba) – Magyarországon őshonos, a Dunántúli-középhegység és a Mecsek szubmediterrán faja: sziklagyepekben, löszös vagy homokos talajon él. Mutatós levelei miatt sziklakerti, kerti dísznövényként ültetik.
Ürömcserje – (Artemisia abrotanum) Latin nevei még: (Artemisia elatior), (Artemisia herbacea), (Artemisia paniculata) ~ Istenfa Az Istenfának több elnevezése ismert: Ciprusfű, ebruta, Istenfű, Isten fája, abrutüröm, ürömcserje, seprőruta, Istenfácska. :100–120 cm magas, fásodó tövű, erős illatú félcserje. Már az ókorban epe- és májgyógyszert készítettek belőle. Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – temetőkben, kertekben dísznövényként vagy sövényként ültetik; gyakran kivadul. Őshazája nem ismert.
