Heraldikai lexikon/Leszármazási tábla
Névváltozatok:
származási táblázat (Geneal. II. 165.), leszármazási táblázat, leszármazó-tábla
de: Deszendenztafel, Nachkommentafel, Nachfahrentafel, cs. rozrod, la: descendentia, en: descendancy chart
Rövidítések
Leszármazási tábla, a genealógiai táblák közé tartozó ábrázolásmód. Ha fa alakjában ábrázolják, leszármazási fának is lehet nevezni. A leszármazás olyan genealógiai vizsgálat, mely igyekszik megállapítani a probandus összes férfi és női utódát. A vizsgálat tehát a múltból a jövő felé halad. (Ellentétben az őstáblával, az ascendenciával, ahol a vizsgált egyéntől [a relatív jelenből] a múlt felé, „felfelé” haladunk.) A leszármazási tábla ezen vizsgálat eredményeit tünteti fel. Azért nevezik leszármazásnak, mert a leszármazási táblán általában úgy ábrázolták, hogy a vizsgált ős volt felül és az utódai – nemzedékek szerint – alul. Ha jegyzékszerűen készül, leszármazási jegyzékről van szó. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Együttes alkalmazásuk ki is egészítheti egymást.
A legbonyolultabb genealógiai táblák közé tartozik, mert a vizsagált személy, illetve a vizsagált szülőpár összes utódát igyekszik felderíteni, a férfi és női leszármazás vonalán egyaránt. Előnye, hogy a leszérmazási vizsgálat által átfogó képet kapunk a vizsgált egyén családi összeköttetéseiről, rokonsági kapcsolatairól. Az összes olyan (férfi és női) személyt vizsgálja (és ábrázolja), akiknek közös az őse. A leszármazási tábla az őstábla fordítottjának tekinthető, de tartalmazza a mellékágakat és azon ágakat is, amelyek idővel kihaltak vagy egyáltalán nem rendelkeztek utódokkal. Ehhez hasonló genealógiai tábla a családi tábla (családfa), de az csak a férfi leszármazókat tartalmazza.
A leszármazási vizsgálat kétféle módon történhet. Az egyiknél csak egy adott vezetéknevet követünk. Ebben az esetben a leszármazási tábla csak fiúk utódait, esetleg a lányok házasságon kívüli gyerekeit tünteti fel. Ez lényegében megegyezik a családfával, de kimaradhatnak belőle a halott és kihalt ágak. A másik esetben a vizsgálat a kiinduló egyén vagy szülőpár összes utódával foglalkozik, tekintet nélkül a vezetéknévre. Tulajdonképpen ez a valódi lerszármazási vizsgálat és megjelenítési formája a valódi leszármazási tábla (illetve leszármazási jegyzék).
A leszármazás kidolgozása nagyon időigényes folyamat, mert több ezer személyt is tartalmazhat. A probandus rendszerint felül vagy jobb oldalon, esetleg bal oldalon (néha alul) található, és az utódokat generációk szerint egy sorban, illetve oszlopban rendezik el. Gyakran ábrázolják fa formájában, ahol a kiinduló ős a fa gyökerénél található, a vele rokonságban állő családok a fa ágainál, és utódai a fa levelein.
A leszármazási vizsgálat mutatja meg a legvilágosabban, hogy egy kihaltnak hitt család leányágon genetikailag nagyon gyakran széleskörűen el lehet terjedve az utókorban. Magyarországon baczka--madarasi Kis Bálint folytatott széles körű leszármazási vizsgálatot, Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban (Budapest, 1895) című művében. A Margit-legenda alapján azt feltételezte, hogy Mózes (Moys) nádor (†1280) felesége nem Szabina volt, mint az Thuróczynál szerepel, hanem Erzsébet hercegnő (†1296). Arra nézve, hogy ez a név kivel azonosítható több személyt is számításba vett: 1. András somogyi ispántól származott, aki II. Géza leányát Margitot vette nőül, 2. azonos Erzsébettel, III. Béla unokájával, aki Buhen comes neje volt vagy 3. Rasztiszláv (Novgorod, majd Halics, Luck és Csernigov fejedelme, ezután Macsó ura, végül 1258 után bolgár cár) és Anna, IV. Béla lányának a lánya volt, azaz IV. Béla unokája. Kis az utóbbi feltételezést vette alapul. A későbbi kutatás ezt megalapozatlannak tartotta, de Thuróczy azon állítása, hogy Moys nádor felesége az Árpád-ház leszármazottja volt, hiteles tudósításnak tűnik. (Wertner szintén elfogadta, hogy Erzsébet az Árpádok rokona volt. Thuróczy ezt a hagyományt egyébként a rokonaitól is hallhatta, mert Báthori László unokája, Szaniszló nevű fiának fia, II. István második felesége tótprónai Turóci Benedek lánya, Orsolya volt.) Ezért Kis további kutatásai, melyek Moys leszármazására vonatkoznak, helytállóknak tűnnek (bár Engelnél némileg eltérő családfa szerepel). Eszerint Moys házasságából négy leány származott: Judit és egy ismeretlen nevű lány [Cecília, akinek nevét Wertner közölte] apáca lett a Nyulak-szigetén, egy szintén ismeretlen nevű lány Héder nembeli Kőszegi III. Henrik bán felesége lett, és a negyedik, Erzsébet a Pok nemből származó Móric fia Medgyesi Miklós erdélyi vajda felesége volt. Henrik bán ága nem terjedt messzire, de Erzsébetnek és Miklósnak volt egy fia, Móric mester (és talán egy másik, István is, de az ő ága unokáiban kihalt). Móricnak két gyermeke ismert, Simon bán, akinek az ága nemsokára szintén kihalt, és Anna, aki somlyói Báthori László felesége lett, akitől a leszármazás szakadatlanul levezethető a mai napig. Kis Bálint ötvenhét genealógiai táblán, magyarázó jegyzetekkel és észrevételekkel kiegészítve mutatta be azt több mint 1500 családot, mely Annától és Báthori Lászlótól származott le, melyek közül csaknem ezer még a 20. század elején is virágzott. Köztük olyan nevezetes családok is vannak, mint az Andrássy, Apponyi, Bethlen, Migazzi, Radvánszky, Széchenyi stb., melyek mind visszavezethetik eredetüket az Árpád-házi királyokig és rajtuk keresztül egyéb uralkodó családokig.
Az egyik történész, aki megkérdőjelezte Erzsébet hercegnő személyét, Szilágyi László volt, aki egy másik vizsgálatban leszármazási (lényegében sógorsági) táblákkal kimutatnia, hogy Szvjatoszláv bolgár cár (1270-1271) feleségének (Vatatzesz–Laszkarisz nikeai hercegnőnek) apja (aki: Laszkarisz II. Tivadar nikeai császár) Laszkarisz Irén útján (aki II. Tivadar anyja), feleségének anyja (aki: Aszen Ilona bolgár hercegnő) pedig Árpádházi Mária útján (aki II. Asen bolgár cár felesége és Asen Ilona anyja) V. István magyar királynak elsőfokú unokatestvére volt.
A leszármazási vizsgálat tehát elsősorban akkor hasznos, ha valamilyen feltevést vagy kérdést akarunk megvizsgálni, például azt, hogy van-e az Árpád-háznak genetikai öröksége a mai magyar nemességben vagy kimutatható-e V. István magyar király és Szvjatoszláv bolgár cár rokonsága.