Kertészet/Tünethatározó/Körte/Körterozsda
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
- (Gymnosporangium sabinae, Syn: -)
- Más neve(i): -)
A körterozsda gombás megbetegedés; narancssárga, vörös foltok jelennek meg a körtefa levelén. A levél fonákján púpszerű spóratartók találhatók. A gomba kifejlődéséhez a körtén kívül még a borókanövényre is szüksége van.
Kórokozó[szerkesztés]
A körterozsda kórokozója gomba, amely két gazdanövényt igényel spórainak kifejlődéséhez
- - a köztes gazdája a körte (Pyrus communis),
- - a főgazdái pedig a borókafajok (Juniperus sp.).
Tünetek[szerkesztés]
A körtefákon, elsősorban annak levéllemezén, de néha a levélnyélen vagy a hajtáson is kifejlődhetnek tünetek. A leveleken kezdetben 4-5 mm-es, sárga, ovális alakú foltok jelennek meg. Ezek fokozatosan nagyobbodnak, a sárga foltok megvastagodnak, rajtuk izzadmány cseppek képződnek, és a levél színén kialakulnak az apró, sötétbarna, feketés képletek (spergmogóniumok), amelyek kissé kiemelkedő pontok formájában észlelhetők. Ennek a tünetsornak a kialakulása 1-2 hónapig is eltart. A foltok sárga színe narancsvörösre változik, később megbarnul, és a foltok fonáki oldalán kiemelkedő, vékony, sajátságos alakú gombaképletek fejlődnek: a gomba ecidiumai. Az ecidiumok a levélnyél és hajtások megvastagodását idézik elő.
A borókákat a kiszóródó ecidiospórák fertőzik meg. A hajtások megvastagodását és azokon kifejlődő sárgás, narancsvörös színű néhány milliméter nagyságú, lágy, kiemelkedő, úgynevezett teleutocsapok kialakulását figyelhetjük meg. A fertőzött vesszők évről évre vastagodnak, ezen a helyen a kéreg felrepedezik, és a többéves fertőzött vessző elhal.
Telelés, fertőzés[szerkesztés]
A gomba gazdaváltó fajta. A rozsdagomba a borókák fertőzött, orsószerűen megvastagodott vesszőiben micéliummal telel át. Tavasszal, áprilisban fejlődnek ki a sárga színű teleutocsapok, teleutospórák, azokon pedig a bazídiumok. A bazidiospórák légmozgással jutnak a körtefa levelére, megfertőzik azt, majd hamarosan megjelennek a sárga foltok, azokban pedig a tavaszi spermogóniumok. A gomba kifejlődése két különböző növényhez kötött, a fertőzés feltétele a két növény közelsége is: az irodalom szerint 100 méteres távolságból a gombaspórák elérik a fogékony gazdanövényeket, és képesek megfertőzni azokat.
Megelőzés[szerkesztés]
Saját kertünkbe csak olyan boróka fajt illetve fajtát telepítsünk, amelyik nem fogékony a körterozsdára ('Clapps', 'Trévoux', 'Condo', 'Bunte Juli').
Ha olyan körtefákon jelent meg a betegség, amelyeken korábban nem észleltük, és a szomszédoknál borókákat ültettek, érdemes megtudni a boróka faj, fajta nevét, és a borókákon áprilisban sűrűn ellenőrizni a teleutocsapok megjelenését. A fertőzött ágakat le kell metszeni, eltávolítani, megsemmisíteni.
Kémiai védelem[szerkesztés]
A körtefák levelein már májusban megjelenhetnek az első tünetek, tehát a bazidióspórák fertőzése április második felében, a körtefa leveleinek kialakulását követően megtörténhet. Ehhez különösen kedvező a tartósan esős időjárás. A kémiai védekezést május végéig kell folytatni.
A körte ventúriás varasodása ellen ható fungicidek közül a következők hatnak a körterozsda ellen is:
- Kontakt szerek: klórtalonil (Bravo, Mycoguard), mankoceb (Dithane, Penncozeb, Vondozeb stb), propineb (Antracol).
- Felszívódó szerek: difenokonazol (Score), krezoximmetil (Discus), tebukonazol (Folicur Solo).
- Természetes szerek: mezei zsurló főzet
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9
