Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Rovarok/Kecske-darázs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4227 bájt

Kertészet

Kecske-darázs


Kecske-darázs
az első hátlemez vízszintes részén széles, nagy, hátrafelé mutató, háromszög alakú fekete mintázat van
hím kecskedarázs (♂)
Kecske-darázs
(Vespula vulgaris, Syn: -)
A kecskedarázs a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a redősszárnyú darazsak családjába tartozó faj.
A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő. A mérsékelt övi területeken található meg.
Mérete 11-19 mm. Fejpajzsán fekete hosszanti folt. Mindenütt közönséges. Kitűnően hőszigetelt, népes fészkeiket száraz, meleg zugokba, vagy föld alatti üregekbe építik. A fészek belsejére jellemző 30 °C-os hőmérsékletet még 12-15°C külső hőmérséklet mellett is képesek megőrizni.
Egészségügyi kártevőnek minősül, mivel mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszerlátogató. Mindenevő lévén bármilyen eredetű szerves hulladékra rászáll.
A kecskedarázs a valódi társas rovarok – ilyen a darázs- és méhfajok egy része, illetve valamennyi hangya és termesz – közé tartozik. Társadalmi szerveződésük a rovarállam (azaz családközösség), amit általában egyetlen ivaros nőstény és utódai alakítanak ki.
Fénykedvelő, a nyílt növénytársulásokat kedveli. Lárváit a zsákmányolt feldarabolt rovarokkal (például hernyó, légy, fátyolka stb.) táplálja, míg maga az imágó édes nedveket, rovarok, gyümölcsök és döghús levét, nektárt, mézharmatot fogyaszt.
Egynemzedékes. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet. A párzási időszak ősszel van.
Ezután a leendő királynő téli rejtekhelyére vonul. Tavasszal fészkeléshez alkalmas védett hely után néz (a német darázshoz hasonlóan gyakran házak környékén), mely előkészítése után hozzálát az építéshez. A több sorban egymás alatt sorakozó lépeket kívülről papír védőburok veszi körül és gyakran focilabdányi méretű is lehet. Általában a föld alá épít.
Nyár derekán a királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.
Szívesen laknak emberi otthonok közelében, és agresszíven védelmezik fészküket. Ezért a darázsfészkeket általában irtják. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk.

Hogyan védekezzünk a darazsak ellen?

[szerkesztés]
Legegyszerűbb módja a védekezésnek, ha csapdával megfogjuk őket. A csapda is egyszerű… Veszünk egy átlátszó műanyag petpalackot. Középmagasságban vágunk rá egy-két, kb. 1 cm átmérőjű lyukat, majd félig megtöltjük alkoholos-cukros-vizes folyadékkal (sör, bor, pálinka), majd kihelyezzük oda, ahol a legtöbb a darázs. Cukros víz is megteszi, de akkor kis ecetet is tegyünk bele, a méhek védelmében.
A folyadékot, ha megtelt darazsakkal, lehet újrahasznosítani, de nem ajánlott több mint három alkalommal, mert veszélyessé válik a benne elpusztult rovartetemek miatt!
A kereskedelemben kapható szereket (spray) a reggeli (hűvösebb) órákban használjuk a darázsfészkek elpusztítására. A földalatti fészkeknek több kijárata is lehet!


Magyar Wikipédia:Kecske-darázs

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecske-darázs témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Kecske-darázs

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,