Kertészet/Rovarok/Közönséges keringőbogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3677 bájt

Kertészet

Közönséges keringőbogár


Közönséges keringőbogár
Víz felszínén úszó közönséges keringőbogár
Közönséges keringőbogár
Közönséges keringőbogár
(Gyrinus substriatus, Syn:-)

A közönséges keringőbogár a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a ragadozó bogarak alrendjébe és a keringőbogár-félék családjába tartozó faj.

A közönséges keringőbogár szinte egész Európában előfordul. Magyarországon – és az egész Kárpát-medencében – a keringőbogár-félék leggyakoribb faja. Kisebb állóvizek nyílt felületű részein, patakok csendesebb, árnyas szakaszain országszerte megtalálható. Nem veszélyeztetett, bár a vízszennyeződés miatt egyes populációi veszélyben lehetnek.
A lárva hossza 10-15 milliméter, a kifejlett rovaré, azaz az imágóé hossza 4,8-5,5 milliméter. A bogár teste kemény és ovális alakú, áramvonalas. Domború szárnyfedőjén szabályos pontsorok húzódnak. Felülete csillogó fekete. Teste alul részben világosabb, lábai sárgák. Elülső pár lába hosszú, a két hátsó pár láb sokkal rövidebb, ezekkel úszik a víz felszínén. A lábszárak rövidek és laposak, a lábfejek ízei befelé erősen kiszélesedtek, és legyezőszerűen helyezkednek egymásra. A lábszárak és a negyedik lábfejíz szélén lapított, merev úszóserték vannak. Szeme két részből áll, a felső résszel a víz felett, az alsó résszel a víz alatt lát. Csápja rövid, az első íz fül alakú. A lárva teste karcsú, kétszer-háromszor hosszabb, mint a kifejlett rovar teste, 13 szelvényből áll. A lárva lábain hegyes karmok vannak. Kopoltyúi kis nyúlványok, melyeken keresztül a lárva a víz alatt lélegzik. Szájszerve rágó, belül szívócsatornával.
A közönséges keringőbogár álló- és folyóvizek, gyér növényzetű árkok és szabad vízfelülettel rendelkező tavacskák lakója. A közönséges keringőbogár társas természetű; napközben táplálékot keres, éjszaka új vizekre repül. Ketté osztott szemének felső részével a levegőből, az alsóval a víz alól érkező ellenségeit veszi észre. Maga a vízfelszín azonban kiesik a látóteréből, vagyis abban a síkban, melyben mozog, tulajdonképpen vak. Itt csápja segítségével tájékozódik, amely a felszíni rezgések érzékeléséhez módosult; ilyen módon kerüli el az összeütközést a fajtársaival vagy a vízben lévő tereptárgyakkal, illetve így veszi észre a vízbe esett áldozatát. Ha veszélybe kerül, a víz alá bukik, esetleg tejszerű váladékkal teszi zavarossá a vizet maga körül, így próbál menekülni. Főleg a víz felszínére esett rovarokkal táplálkozik. Lárvája szintén ragadozó, de a vízfelszín alatt szerzi zsákmányát. A kifejlett rovar telel át.
A párzás március–április között zajlik. A petéket szálon vagy csomóban a víz alatt rakja le. A kifejlett bogár augusztus végén vagy szeptember elején bújik ki a bábból.

Magyar Wikipédia:Közönséges keringőbogár

Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges keringőbogár témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Közönséges keringőbogár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,