Kertészet/Pattanóbogarak
Pattanóbogarak
- (Elateridae, Syn: -)
- Más neve(i): drótféreg
- A pattanóbogár-félék a rovarok osztályában a bogarak rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó, család. Mintegy 9000 fajukból Magyarországon körülbelül 170 él.
- Régebbi rendszertanok a hegyesmellűek (Sternoxia) családsorozat tagjának tekintették őket.
- Fajai (a sarkvidékek kivételével) az egész Földön megtalálhatók.
- Testük karcsú. Mélyen a torba süllyedő, lefelé hajló fejüket a mell álladzója betakarja. A felső ajak jól fejlett, a 11 vagy 12 ízes csápok a szemek előtt erednek.
- Lábfejeik ötízűek. Az elülső és a középső lábpár csípői nyitottak, a hátulsókat lemezszerű combfedők takarják. Lábaik olyan rövidek, hogy a hátára eső bogár, nem, illetve alig éri el velük a földet, ezért pattanókészülékével támaszkodik fel. Ez hirtelen lökéssel a magasba veti a bogár testét, és az megperdülve a talpára esik vissza. Ha ez elsőre nem sikerül, addig próbálkozik, amíg fáradozása sikerrel nem jár.
- A pattanókészülék miatt a bogár teste meglehetősen különös. A hatalmas izomzat a párnaszerűen domborodó előtorban foglal helyet. Ez a has két oldalán hátul rövid, a mellközép elülső szélén lévő bemélyedésbe szorosan belefekvő tüskével végződik. A készülék működtetéséhez a bogár, torát és testvégét erősen az aljzathoz feszítve, felemeli hátát, a melltő tüskéjét erővel a mellközép gödröcskéjének tövéhez nyomja, majd abba hirtelen becsúsztatja. Eközben szárnyfedőinek tövét erősen odaüti az aljzathoz, hogy az ellenlökés a magasba vesse.
- Népiesen drótféregnek nevezett, hosszúra nyúlt, hengeres vagy kissé lapított, erősen kitinizált lárváik kemény sárgás vagy barnás testéből hat rövid láb nő. Felépítésük némileg a lisztbogáréhoz hasonló, de a fejük alakja és állása egészen más: a drótféreg feje lapított, a fejtetőn többnyire homorú, elülső széle fogacskázott. Felső ajka nincsen, alsó állkapcsának külső karéja kétízes, a belső pedig egyszerű. Utolsó potrohgyűrűje vagy kihegyesedik, vagy két tüskével végződik; ez a fajok lárváinak fontos határozó jegye.
- A drótférgek mindenevők, de az egyes fajok életmódja, táplálkozása erősen eltérő lehet. Többségük termőföldben vagy fakorhadékban él, és a legkülönbözőbb elhalt vagy élő növényi részekbe befurakodva eszi azokat. Többük a fák magvait, a kalapos gombákat, kerti növények húsos gyökerét vagy gumóját, fák és bokrok gyökérrügyét vagy gyökerét károsítja; a termesztett növényekben és a fiatal fenyőcsemetékben tetemes kárt okozhat. Némelyek megeszik a tetemeket, felfalja más rovarok lárváit, sőt fajtársait is.
- Lárvaállapotuk elég hosszú, némely fajé akár öt évig is eltart. Többnyire élénk bábjuk csak rövid ideig pihen.
- A növényevő imágók főként fákon, virágokon élnek. Áttelelnek, és tavasszal rakják le petéiket. Egyes, a trópusi Amerikában élő pattanóbogarak a szentjánosbogarakhoz hasonlóan világítanak a sötétben.
Ismertebb fajok[szerkesztés]
- Fésűscsápú pattanóbogár (Corymbites pectinicornis)
- Egérszínű pattanóbogár (Brachylacon murinus)
- Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus)
- Mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus)
- Piroshátú pattanóbogár Vérvörös pattanóbogár, (Elater sanguineus)
- Réti pattanóbogár (Agriotes sputator)
- Szerecsen pattanóbogár (Athous niger)
- Szurkos pattanóbogár (Athous haemorhoidalis)
- Vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus)
- Világító kukuzsó (kukujóbogár, (Pyrophorus noctilucus, Pyrophorus noctiluca)
- Zöld pattanóbogár (Corymbites virens)
Forrás: Magyar Wikipédia: Pattanóbogarak
